A globális felmelegedés következményeként az állat- és növényfajok számára egyre inkább a hűvösebb földrajzi szélességek nyújtanak kedvező éghajlati feltételeket, ami átrendeződésre kényszeríti az élővilágot. Az állatok nagy része átvándorol a megfelelő klímájú területekre, a növényfajok túlélésének kulcsa azonban az, hogy milyen messzire tudják eljuttatni a magjaikat.

- mondta a tanulmányt vezető Juan Pedro González-Varo, a Cádizi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a vándormadarak ebben kulcsszerepet játszhatnak, mivel több kilométeres távolságokba képesek elszállítani a magokat.

A szakemberek olyan madárfajokra fókuszálták a kutatásukat, amelyek gyümölccsel táplálkoznak és széthordják a magokat. Az eredményeiket az érintett növények gyümölcshozásának idejére és a madarak vándorlási mintáira alapozták - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Európa-szerte 13 erdős vidéket vizsgáltak, 46 madár- és 81 növényfaj közti 949 interakciót tanulmányozva. Az érintett területeken élő növények mindössze 35 százalékának a magjait szórják szét a tavasszal északra vándorló madarak. Ezzel szemben a 86 százalékuk magjait juttatják el a madarak ősszel a melegebb területekre. (A két arány azért nem 100 százalék, mert bizonyos növények magjait tavasszal északra és ősszel délre is elviszik a madarak.)

- jegyezte meg González-Varo.

Noha az összes európai vándormadár ugyanazt az irányt követi (tavasszal északra, ősszel délre repül), a tanulmány azt mutatja, hogy az úgynevezett palearktikus fajok - a Közép-Dél-Európában vagy Észak-Afrikában telelő madarak - juttatják el a legnagyobb eséllyel az európai növényeket a hidegebb földrajzi szélességekre.

- jegyezték meg a szakemberek.