A júniusi őrült kánikula és a mostani szeszélyes időjárás nem kedvez a növényeknek, ráadásul a kertészek dolgát sem könnyíti meg. A csapadékmentes időszakból kifolyólag az elmúlt hetek legnagyobb kihívását az öntözés jelentette, és mivel júliusban már esett némi eső, a kertekben elkezdtek utat törni maguknak a gazok. Mire érdemes július hónapban odafigyelni? Mit lehet még az utolsó pillanatban elültetni? A HelloVidék összeszedte a legfontosabb ránk váró kerti munkákat.

1. Ritkábban, de alaposabban öntözzünk

A július az egyik legmelegebb hónap és - bár most sok helyen egészen sok csapadék érkezett - alapvetően ez a hónap inkább aszályosnak számít a szakemberek szerint, ezért ügyelnünk kell rá, hogy a talaj soha ne száradjon ki. Ez nagy kihívást jelenhet minden kertész számára. A profi kertészek legtöbbször a korai órákban, a hajnali napsütésben locsolnak, mivel így napközben van ideje párologni a földnek. Sokan öntöznek este, bár ez kevésbé jó megoldás, mivel gyakori lehet a gombásodás. A nedvesség megőrzésének érdekében tuti tipp lehet, ha a locsolás mellett mulcsot szórunk a növények töve köré.

2. Ügyeljünk a pázsitra is!

Az egészségesebb gyep érdekében tanuljunk meg mélyebben és ritkábban öntözni! Elég hetente egyszer vagy kétszer, de akkor alaposan! A mennyiség természetesen változhat a helyi időjárási viszonyoktól, a talajtípustól, a fűfajtól is. Ha ritkán és mélyen öntözzük, akkor a fű gyökerei mélyebben kezdnek el nőni a talajban. Fontos szabály, hogy csak kánikulában, akkor is a legnagyobb hőségben (35 fok környékén) szabad naponta locsolni a gyepet, de ilyenkor is inkább csak a homokos talajon!

A néhány perces "kutya futtában" locsolás nem öntözés, de a másik végletbe sem szabad esni, hogy vízben álljon a kert. Figyeljünk arra, hogy csak annyi vizet öntözzünk ki, amit elbír a talaj, és ami fel tud száradni a következő locsolás előtt. Számos gyom kedveli az állandó, nedves környezetet. Ilyen az egynyári perje és a muharfélék is, amelyek augusztusban rendre elfertőzik a kert.

Tilos a füvet nyári időszakban este öntözni! A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket. Júliusban a fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb és 4-5 centi alá ne menjünk a legmelegebb hetekben, hogy elkerülhessük a szálak kiszáradását és a pázsit sárgulását. A korábban kiszáradt foltokat ne most pótoljuk, mivel a magokból ilyenkor jóval kevesebb hajt ki.

3. Gyomirtás, gereblyézés

Nagyobb esők után vagy, ha többet locsolunk természetesen a gazok, gyomok is hamarabb nőnek ki a kertben, amikért érdemes rendszeresen kihúzni, hogy ne fajuljon el a helyzet. A gyomláláson kívül a gereblyézést se felejtsük le, amivel felfrissíthetjük a talajt.

4. Tűző napsütés: védjük kertünket és védjük magunkat!

Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a növények fényigényére és mivel ilyenkor nagyon erős lehet a napsugárzás jó, ha az ablakban vagy a teraszon, erkélyen tartott növények nem érintkeznek közvetlenül a déli órákban napfénnyel, hanem félárnyékos helyre tudjuk őket tenni. Amire érdemes még figyelni, hogy locsoláskor ne közvetlenül a növényre öntsük a vizet, hanem a cserép alá helyezett tálkába.

A kertben töltött idő nagyon jó hatással van az emberre, ám a nyári erős UV sugárzástól jobb, ha megvédjük magunkat. Állítsunk napernyőt, napvitorlát és árnyékoljuk a kert pihenésre, üldögélésre használt részeit.

5. A veteményesben sem áll meg az élet

A következő növényeket még bátran elvethetjük, ha augusztusban szeretnénk még szüretelni: csemegekukorica, bab, retek, cékla, fehérrépa, sárgarépa, őszi saláta, kelkáposzta és spenót. Érdemes arra gondolni, hogy egy kis területű kert is képes szép mennyiségű termést hozni, csak oda kell figyelni a benne lévő növények gondozására.

6. Itt az ideje a paradicsom kacsozásának is

A termésnövelés érdekében a kacsozást elsősorban a folyton növő paradicsomoknál érdemes elvégezni. Ez azért fontos, mert a segítségével nagyobb termést érhetünk el, ugyanis a paradicsombokor nem burjánzik el olyan könnyedén, alakíthatjuk a növény formáját.

A legmagasabban növő virágot soha ne metsszük le, mivel ha megtesszük, akkor a növény nem fog tovább felfelé nőni, sokkal bokrosabb lesz, a terméshozam visszaesik. Távolítsuk el a növény tövénél keletkező úgynevezett fattyúhajtásokat és a hónaljhajtásokat. Fontos, hogy még akkor szabaduljunk meg ezektől, amikor kicsik, később ugyanis sérülhet az egész növény.

7. A természetes tápanyag-utánpótlásról is gondoskodjunk

Kiskertünkben természetes trágyázási megoldás lehet, ha csalánt áztatunk vízbe, majd egy hét elteltével ezzel öntözzük a növényt. De ha nincs időnk bajlódni ezzel, akkor már többféle, hasonló technológiával készített tápoldat is beszerezhető az árudákban. Ezek a növényi kivonatok is csodákat tudnak művelni.

8. A szüretelést se feledjük el

A szüretelés nem csak az őszi feladatlista része, nyáron is aktuális tevékenység és ha már egész évben dolgoztunk a kertben pont a munkánk gyümölcsét hanyagolnánk el? A gyümölcsöt termő növényeinket folyamatosan tartsuk szemmel és szedjük le róla a már megérett termést. A bokrok, fák alá hullott gyümölcsöket mindig szedjük össze, hogy megőrizhessük a növények egészségét.

9. A sövények gondozása

A díszfák, bokrok, sövények nyári metszését, újraformálását szinte egész nyáron, folyamatosan végezhetjük. Ha nincs aszály és kánikula, akkor épp időben vagyunk a tűlevelű és örökzöld sövények metszésének, amelynek során a növények tetején és két oldalán fejlődött hajtásokat kurtítsuk meg, alakítsuk a kívánt formára őket.

10. Lassan esedékes a zöldmetszés is

A csonthéjas gyümölcsöknél (cseresznye, meggy, korai szilva és kajszi) a szüret végeztével, úgy július végéig, a téli metszéshez hasonló volumenű beavatkozás a zöldmetszés. A periferiális részek ritkításával gondoskodhatunk a fák belsejének kedvezőbb fényviszonyairól, mely egyben növeli a korona belsejének generatív aktivitását, azaz a termőrészek vitalitását is. Az őszibarack esetében a tervezett szüret előtt 3 héttel szabadítsuk ki a fejlődő gyümölcsöket az árnyékból a jobb gyümölcsszíneződés érdekében, valamint július végén célszerű a katlan korona belsejéből a sűrűsítő, befelé növő hajtásokat eltávolítani.

11. Újra támadnak a meztelencsigák

A meztelencsiga akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk! Az azonban nagyon nem mindegy, milyen megoldásokat vetünk be kertünk védelmében.

A legegyszerűbb és legtermészetesebb védekezés ellenük, hogy menjünk ki este a kertbe, és zseblámpa fényénél, vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. A csigákat dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros - ezt senkinek sem ajánljuk. A meztelencsigák elleni további hatékony módszerekről itt olvashatsz.

12. A tetvek ellen is védekezni kell

Legnagyobb számban ilyenkor júliusban a levéltetvek különböző fajai támadják meg növényeket, amelyeknek egy év alatt akár 10-12 nemzedéke is kialakulhat. A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mind lehet hatékonyan védekezni. A levéltetvek elleni védekezés fortélyait itt gyűjtöttük össze.