A meggyszezon az Érdi jubileum betakarításával június közepén kezdődött, ami viszont kis mennyiségeket jelent, döntően frisspiaci értékesítéssel. A konzervgyárak legfeljebb "próbaüzem" céljából vásároltak elenyésző mennyiségeket, jellemzően 170 Ft/kg nettó felvásárlási áron. Az első jelentős főfajta, az Érdi bőtermő betakarítása a dunántúli és közép-magyarországi termőhelyeken június 24-26. között kezdődött, míg az északi és észak-keleti termőtájakon június 26-28. körül indulhatott, azonban a kezdeti kis mennyiségek miatt a konzervgyárak csak 4-5 nappal később kezdték a feldolgozást - írja a FruitVeb. Ez azt jelenti, hogy az Érdi bőtermő feldolgozása június 26-30. között indul el, ami soha nem látott késői szezonkezdet az átlagos június 15-18-hoz képest.
Beütött a meggypara Magyarországon: nem csak az a baj, hogy később érik
Az Érdi bőtermő ára a nettó 175-190 Ft/kg szinten tartja magát a szezonkezdet óta. A kerti vagy felvásárlótelepi, termelői árak ennek megfelelően értelemszerűen alacsonyabban, 140-160 Ft-os árszinten alakulnak. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a feldolgozók 3-10% közötti minőségi levonást alkalmaznak, ami ezzel arányosan csökkenti az átlagos kifizetési árakat. A német nyersanyag-export kiszállítási árából hazai feladási paritáson szintén ezek az árszintek gazdálkodhatók ki, amely természetesen függ a feladás helyétől és az ez alapján kialakuló szállítási költségektől. A lémeggy ára nettó 60 Ft/kg, míg a cigánymeggy a jelenlegi információink szerint 80-100 Ft/kg, de több nagy szereplő is vár még az ár meghirdetésével.
Jelenleg csak az Érdi bőtermő betakarítása zajlik, a fürtös meggyek rázása még egyetlen termesztőkörzetben sem indulhatott el. Az Érdi bőtermő minősége alapvetően jó, a méret - többnyire - megfelel a konzerv- és hűtőipar igényeinek (>18 mm), a hús nagyobb léveszteség nélkül válik a magtól, repedés-hasadás nem tapasztalható, hatékonyan feldolgozható. Azonban a méretproblémák már az Érdi bőtermőnél is látszanak: az eddigi betakarítások azt mutatják, hogy a gyümölcs mérete és fajsúlya elmarad a vártól, így a szüretelt mennyiségek is alacsonyabbak, mint amire előzetesen számítani lehetett. A gyümölcsméret csökkenése miatt a tényleges betakarítási eredmények és a szüret előtt tervezett mennyiségek között sok esetben 20-30% közötti különbség is tapasztalható. Előfordulnak olyan szélsőséges esetek is, hogy a minimális gyümölcsmérettől (18 mm) a betakarított tétel jelentős arányban marad el, így azt nem lehet konzerv- vagy hűtőipari célra érdemben felhasználni. Ezen tételek a léüzemekbe kerülnek, esetleg alkoholos meggy formájában kerülnek feldolgozásra.
A Duna-Tisza közén több gazda is olyan döntést hozott, hogy vár a betakarítással és a teljesen érett meggyet lémeggyként történő értékesítésre kínálja fel (tekintettel a méretek elmaradása miatt megnövekedett konzervipari reklamációk kockázatára). A gyümölcsméretek elmaradása a tavaszi és kora nyári időjárási körülmények kedvezőtlen kombinációjának köszönhetők. A virágzást követő, jellemzően hideg és fényszegény időjárás korlátozta a gyümölcsben a sejtosztódást, ami alapvetően determinálja a méretet. Ezt követően júniusban korán érkeztek a rendkívül meleg periódusok, hosszan tartó, 30-35 fokot meghaladó nappali hőmérsékletekkel, amely időszakokban a gyümölcsnövekedés elégtelenül zajlott vagy leállt a hőstressz miatt. A harmadik kedvezőtlen hatás az aszály, amely június során jelentős hátráltató tényező volt. Csak néhány körzetben enyhült a csapadékhiány, ahol a június végi zivatarokból vízhez jutottak a fák.
Gyakori, és a betakarítást hátráltató tényező az is, hogy - a hosszan tartó virágzásnak köszönhetően - a fán belül egyenetlen az érés: a palást már kellőképpen érett, a fa belsejében azonban még éretlen a gyümölcs. A fentiekben felsorolt problémák mindeddig lassították a betakarítást, illetve mérsékelték a piacra kerülő mennyiséget, aminek következtében egyelőre nem alakultak ki mennyiségi torlódások, túlkínálati időszakok, így a szezon elejei nyitó árak másfél hete tartják magukat. Jelenleg nagyon nagy kérdőjelet látnak a fürtös meggyek gyümölcsméretének alakulásában, ami most (kb. egy héttel a szüretük kezdete előtt) - helyenként jelentősen - elmarad a várttól, az Érdi bőtermőnél tapasztaltaknál nagyobb problémát sejtetve. Elképzelhető, hogy több ezer tonna meggy nem fogja elérni a konzerv- és hűtőiparnak megfelelő 18 mm-es minimumméretet. A minőséggel is lehetnek gondok, elsősorban az erősen csapadékhiányos és homokos talajadottságokkal rendelkező termőhelyeken - a meleg és az aszály miatt - rendellenesen, vontatottan haladnak az érési folyamatok is, nem kielégítő a gyümölcshús tömege és állaga.
Őrület, ami a magyar meggyel történik: ehhez jobb lesz hozzászokni
Értelemszerűen még az sem látható tisztán, hogy mekkora minőségi árualap kiesés származhat - az elmúlt években gondot jelentő - glöospórium-fertőzés miatt, aminek a csapadékos április-májusi időjárás kedvezett (a tünetek megjelenésére a következő 2-3 hétben lehet számítani, amennyiben májusban bekövetkezett erősebb fertőzés). A meleg júniusi időjárás miatt elképzelhető, hogy a cseresznyelégy-fertőzés is erőteljesebb lehet az átlagosnál, jóllehet kirívó problémát egyelőre nem tapasztaltak.
A korábban kifejtettek szerint, mennyiségi torlódásokat eddig nem tapasztaltak, de nem kizárható forgatókönyv az sem, hogy az elmúlt 2-3 hetes és az előttünk álló meleg periódus miatt a fürtös meggyek érése felgyorsul, és a különböző fajták, illetve termőtájak szürete összecsúszik. A most látható folyamatok alapján az becsülhető, hogy kb. július 23-27-ig tarthat a feldolgozási szezon, ami az átlagosnál rövidebb gyártási időszakot jelentene (szűk 4 hét az átlagos 5 hét helyett), de ez még jelentősen függ az időjárás (hőmérsékletek, csapadék) alakulásától.
-20210819.jpg)
