Az elmúlt héten pénteken az ország középső részein, míg vasárnap és hétfőn az északi országrészben fordultak elő heves záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadással, jéggel - írja a met.hu. A keddi száraz időt követően szerdától ismét többfelé alakult ki záporos csapadék. A csapadék területi eloszlása rendkívül szeszélyesen alakult: mennyisége többfelé meghaladta a 20-30 mm-t is, sőt 60-80 mm is előfordult, ugyanakkor nagy területek maradtak ezúttal is szárazon. Összességében elmondható, hogy megázott az Alpokalja, a Kisalföld, a Nagykunság és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős része. Teljesen száraz maradt ezzel szemben többek között a Balatontól délre eső része a Dunántúlnak, Békés megye, de a Szamosköz és a Tiszahát is. Tavasz óta országszerte hatalmas csapadékhiány halmozódott föl. Az utóbbi napok csapadékából kimaradt tájakon a talajoknak már a felső egy méteres rétege is igen száraz, a növények számára hasznosítható víztartalomnak mindössze 30-40%-át tartalmazza. Ugyanakkor északon és a középső országrészben sokfelé átnedvesedett a talajok felszín közeli rétege, és ahol 20 mm-nél nagyobb mennyiség esett, ott jutott a nedvességből a 20-50 cm közötti talajrétegbe is. Az előző hét hozta meg az idei nyár második hőhullámát, mely csütörtökön tetőzött. A hőmérséklet csúcsértéke akkor 33 és 39 Celsius fok között alakult. A pénteki hidegfront hozott pár fokos enyhülést, majd kedden és szerdán délután újra 35 fok köré forrósodott a levegő.

A kalászosok és a repce aratása zajlik, a déli országrészben már nagyrészt végeztek is a munkákkal. A napraforgó egyre többfelé virágzik az országban. A szárazság miatt rendkívül vegyesek az állományok, táblán belül is nagy különbségek vannak. Jelentősen lemaradt, gyengén fejlett állományok is láthatók, a keleti országrészben helyenként combig érő, megöregedett táblák is vannak. Hasonlóan szenved sokfelé a kukorica is a csapadékhiánytól, itt még nagyobbak a különbségek, sokfelé furulyáznak a levelek. Egyébként északon még csak helyenként, az Alföldön már sokfelé a címerhányás fenológiai fázisában jár a növény. A Tiszántúlon látni derékig érő, címeres táblákat is. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 20 mm csapadék, arrafelé fellélegeztek a növények és a gazdák, de további kiadós csapadékra lenne szükség. A növények az eddig elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, még akkor sem, ha esősre fordulna az idő. Van olyan kultúrnövényünk, melynek kedvez a száraz, meleg idő, ilyen például a dinnye (amit öntöznek) és a szőlő (melynek igen mélyre hatolnak a gyökerei).

A folytatásban egészen keddig folytatódik a zivataros időjárás. A jelenlegi számítások szerint péntek estétől szombatig lesz magas a csapadék esélye. Az eloszlása ezúttal sem lesz egyenletes, egyes területek akár teljesen ki is maradhatnak, erre nagyobb esély északkeleten van. Keddtől csökken a csapadékhajlam, ez után szárazabb időszak kezdődhet. A jövő hét közepéig összességében területi átlagban 20-30 mm-t meghaladó csapadék is hullhat, a nagyobb mennyiségre délnyugaton, a kevesebbre északkeleten van esély. A talaj tehát jó eséllyel az ország nagyobb részén megázhat, részben pótlódhat a csapadékhiány. Főleg a déli részeken a kapásnövények számára ez életmentő lehet, bár az eddigi hiány már visszafordíthatatlan károkat okozott. A hőmérséklet csúcsértéke keleten kevéssel 30 fok fölött marad, nyugaton ettől alacsonyabb értékek lesznek a jellemzőek (a borús szombaton csak 25 fok körül), majd a hétfőn érkező hidegfront után keddtől 25-30 fokos maximumok lesznek a jellemzők. A levegő páratartalma szombaton és vasárnap napközben is magas marad főleg a Dunántúlon (északkeleten a legkevésbé), ekkor tartós levélnedvesség is kialakulhat. Keddtől jelentősen szárad majd a levegő. Az északias szelet szombaton és vasárnap a Dunántúlon, hétfőn már többfelé kísérik erős széllökések, de a zivatarok környezetében viharos, károkozó széllökések is előfordulhatnak.