Idén a mezőgazdaságot számos csapás érte: eleinte kezdődött egy gyenge téllel, ami nem kedvezett a kártevők gyérítésének. Következett egy szárazabb tavasz, ami által a tavaszi vetések állománya heterogén lett, majd több hullámban jöttek a komolyabb fagyok, amik nagy károkat eredményeztek az ültetvényeken. Június eleje óta pedig szinte töretlenül tart a száraz időjárás, hőstresszt előidéző extrém magas hőmérsékletekkel, ami még több aggodalomra ad okot. Hogy mik is ezek az aggodalmak valójában, azt Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosának és egy pest megyei gazdának segítségével próbáltuk kideríteni.
Kritikus a helyzet a földeken
Már egy ideje a talaj felső rétegében kritikus szint alá süllyedt a nedvességtartalom. Ezek ellen védekezni rendkívül nehéz, és mindemellett a kisebb enyhüléseket komoly jégverés kíséri az utóbbi időben. A gyümölcsösöket ért károk már jól látszanak, egyes gyümölcsök, mint a különböző barackok, várható mennyisége jócskán visszaesett.
Veszélyben a magyar kajszi: komoly gondok ütötték fel a fejüket a termesztésben
- tudtuk meg Csősz Tibortól.
Az általunk megkérdezett gazda sem túl bizakodó a termést illetően: mintegy 100 hektáron termeszt különböző növényeket, köztük napraforgót és kukoricát is. Utóbbi kettőnek pedig úgy tűnik, hogy szinte teljes mértékben búcsút kell intenie, hiszen, mint fogalmazott, most fognak "meghalni", ha nem esik elegendő, legalább 25 milliméter csapadék. Bár az elmúlt időben óriási viharok és jégesők söpörtek végig az országon, azt a térséget elkerülte a csapadék, így szinte biztos, hogy a kukorica és a napraforgótermés megsemmisült. Az aszályt tovább nehezíti az is, hogy hazánkban jelenleg még nincsen kiforrott koncepció az öntözésre, így a gazdák a legtöbb esetben csak abban bízhatnak, hogy az időjárás kegyes lesz hozzájuk - ez pedig mostanában egyáltalán nem jellemző.
Drámai a helyzet a magyar földeken: búcsút inthetünk az idei kukoricának?
A vártnál rosszabb termésmennyiségre lehet számítani
Nemrégiben kezdődött meg az aratási időszak az árpával, egyelőre úgy tűnik, hogy az első kalászos nem sínylette meg az elmúlt hetek extrém magas hőmérsékleteit. Az előzetes visszajelzések szerint a búza viszont már nem ilyen szerencsés. A szokatlan júniusi nagy meleg miatt a növény kényszerérésen ment keresztül, amely a tápanyagok beépülését is akadályozta, így a szem úgymond megszorult. Hogy ez országos szinten milyen kiesést okozott, azt még nem lehet pontosan tudni, de az biztos, hogy a termés az egy hónappal ezelőtti várakozásoktól érdemben elmarad.
Az árakon is érezni fogjuk a változást
- árulta el Csősz Tibor.
Az ültetvények a legnagyobb vesztesek
A legnagyobb károkat az ültetvények szenvedték el eddig idén. A MOSZ információs rendszere szerint voltak olyan gyümölcsösök, ahol a késői komoly fagyok miatt 100%-os volt a kár. A gyümölcsösök terméskiesése sokkal érezhetőbben jelenik meg a fogyasztó piacán, a kalászosok termésvesztését néhány hét múlva már pontosabban fogják tudni. A MOSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi időjárás nemcsak a kalászosokat, hanem bizony az őszi betakarítású növényeket még jobban érintheti. Ha pedig rossz lesz a kukoricatermés, akkor az megint csak az állattartókat fogja tovább sújtani. A várt 5 millió tonnás búzatermés nem lesz elérhető, ám ennek ellenére a hazai szükséglet kielégítése nincs veszélyben. Alapvetően ez az export árualap csökkenését eredményezi, ami viszont a termelőknél bevételkiesést okoz és rontja a jövedelmezőséget.
Hiába a nagy mennyiségű csapadék, nem örülhetnek a termelők
Az érkező viharhullámok ugyan nem érték váratlanul az országot, viszont azok helyenkénti hevessége már aggasztó volt. Korántsem megszokott méretű jéggel csapott le egy-két helyen a vihar, ezzel komoly károkat okozva.
- fogalmazott a szakember.
Ömlenek a kárbejelentések a hétvégi viharok után: több tízezer hektár érintett
Kiszolgáltatott az agrárszektor
Az időjárásnak, a klímaváltozásnak az elmúlt évek megfigyelései alapján azt lehet mondani, hogy a mezőgazdasági termelők egyre inkább ki vannak szolgáltatva. Nyilvánvaló, hogy ezeket a hatásokat teljes mértékben kivédeni nem lehet, viszont alkalmazkodni kell hozzá - ehhez viszont komoly fejlesztésekre van szükség. A mezőgazdaság az aszály és a hőhullámok ellen a talaj vízvisszatartó képességének javításával, az öntözött területek növelésével védekezhet. Mint említettük, ez nem olyan egyszerű, hiszen sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben az öntözött területek nagysága jelentősen csökkent. Ezt jól alátámasztja az, hogy a művelhető területek mindössze 2%-án zajlik öntözés.
- fejtette ki gondolatát Csősz Tibor.
Elkerülhetetlen a magyar agrárium átalakulása: ezt rengeteg gazdának meg kell lépnie
Hozzátette, hogy mind az EU-s szabályok változása, mind a klímapolitikai célok és nem utolsó sorban a megváltozott klimatikus viszonyokra egyetlen helyes válasz adható, nevezetesen a modernizálásra, a fejlesztésekre kell fókuszálni. A 2021-22-es időszakban pozitív kezdeményezések vannak, amelyek bizakodásra adnak okot. Ilyen például a MOSZ javaslatára meghirdetésre került a precíziós mezőgazdaság elterjedését segítő pályázat.
Van, ami segítheti a fagy elleni védekezést
Az általunk megkérdezett termelő elárulta, hogy többnyire nekik is csak a remény marad az időjárást illetően, de vannak praktikák, amiket be lehet vetni például a fagy ellen:
Megjegyezte, hogy a rendszeres eső mára már egyáltalán nem jellemző, a csapadék fele eltűnt. A jövőben pedig óriási gondokat fog okozni az aszály, olyannyira, hogy a térségben egyes növénykultúrákat és fákat egyszerűen nem lehet majd nevelni, termeszteni.
