Budapesttől 12 km-re Budajenőn van egy kert, ahol nem gyomirtóznak, de még csak nem is szántanak, helyette hagyják élni és dolgozni a természetet. Ez a Patikakert, ahol kifejezetten fekete színű bogyós gyümölcsöket termesztenek. A felvidéki elméleti matematikusból lett természetgyógyász-biogazdálkodó, dr. Tkacsik Márta több hektáron folytat biodiverz, komplex ökológiai gazdálkodást, közepén egy nemzetközi építészeti díjakkal is kitüntetett passzív épületpárossal. Olyan bogyósokra specializálódott, amelyeknek magas az antioxidáns tartalmuk, és remek egészségügyi hatásaik vannak. Nem csak termeszti a gyümölcsöket, helyi feldolgozó üzemében balzsamecettől kezdve rostban gazdag gyümölcslapkákat is előállít.
Tkacsik Márta mindig is kertészkedett, először egy budapesti belvárosi erkély ládájában, aztán egyre nagyobb kertekben folytatta:
Miközben felsővezetőként dolgoztam, aközben már Nógrád megyében vásároltunk kertet, ahol azonnal különleges paradicsomokat termesztettünk, a végén már 18 félét. Vitathatatlanul matematikus fejem van, így alaposan utánanéztem annak, hogy a természetes táplálkozással hogyan lehetne gyógyítani: így jöttek aztán a fekete bogyósok is. Láttam, tényleg működik, és azt is, hogy betegségemmel nem vagyok egyedül. Több tízezer nő jár hasonló cipőben, szenved hozzám hasonló problémáktól. Akkor azt gondoltam, hogy itt az idő váltani, és az én feladatom is ezen a helyzeten javítani
- mondta az Agrárszektornak. Márta tehát az egészség oldaláról kezdett el a mezőgazdasággal foglalkozni:
Mindig rendszerszinten gondolkodtam, most is így van. Tanultam azóta mezőgazdaságot, természetgyógyászatot, de nekem a célom más. Én nem úgy kezdtem, hogy volt egy földterületem, és kitaláltam, mit lehetne oda ültetni, hanem pont fordítva: először kitaláltam, hogy milyen növényeket szeretnék, aztán kerestem hozzá helyet. A termesztett növényeket pedig azon kutatásaim alapján válogattam össze, hogy egészségünkre melyiek vannak a legjobb hatással.
Forrás: Patikakert
Milyen egy gyógyító kert?
Mártának másfél hektár feketebogyós ültetvénye van, emellett egy hektár fiatal biomandulása. Most ültettek almafákat is. Van egy hektár saját gyümölcsöse és egy zöldségeskertje, 20 nagy méretű magaságyással, amiben szezonálisan minden megterem: 18-féle paradicsom, 15-féle paprika, mángold, okra, saláta, borsó, gyökérzöldségek és saláták, a kertben még kiwi is van. Saját maga palántáz, tavasszal több száz növényt, de a kertben vadon növő csalánt, tyúkhúrt, porcsint ugyanúgy fogyasztja.
Nála - ahogy meséli - az ültetvényesekben a sorok között virágos rét van, egy kertben nem egyféle, hanem 8-10 féle, leginkább bogyós gyümölcs (többek között fekete berkenye, fekete málna, fekete ribizli, fanyarka, piros ribizli, húsos som, kék mézbogyó, ékszermeggy) is megterem. A bokrok között az aljnövényzetet addig hagyja meg, amíg csak lehet, finoman, kíméletes tartja karban a "gazt".
Nem szántunk, hanem kaszálunk, így megmarad a gazdag talajélet, ami növeli az itt termesztett növények beltartalmát. Meghagyjuk a porzó rovaroknak a "gazokat". Nem csak a méheknek, mert a növényeket 80%-ban nem a házi méhek porozzák be, hanem a vadon élő rovarok. Ezek sajnos éppen olyan gyors ütemben pusztulnak, mint a méhek. Ez a regeneratív mezőgazdaság lényege, hogy természetes harmóniákat alakítsunk ki.
Márta szerint az, hogy minősített ökológiai gazdálkodást folytat valaki, csak a kezdet. Ha valaki nem használ vegyszereket, az a minimum. Az általa képviselt szemléletben legalább ennyire fontos a kíméletesség, és az, hogy a természet rendjét és komplexitását a lehető legteljesebben meg kell őrizni.
Én nem irtom ki a gyomokat, hanem virágos rétet hagyok! Ezek a növények a gyökereikkel mindenféle talajlazítást végeznek, és főleg élőhelyet biztosítanak földben élő mikrobáknak és egyéb élőlényeknek. Egy grammnyi jó élőtalajban több milliónyi kis élőlény lakik, ha ezeket kipusztítom, akkor megszakítom azt a körforgást, aminek a végeredményeként majd mikroelemekben gazdag élelmiszerhez jutok. Másrészt ezek a növények megtartják a levegő nedvességét, visszatáplálják a földet. Persze, öntözünk mi is, szinte állandóan, de ez nem elég! A levegőszárazság is rendkívül sok gondot okoz. Ha meghagyom a fák és cserjék körül az aljnövényzetet, máris akár 5-10 fokkal alacsonyabb lesz a hőmérséklet a gyümölcsösben
- mesélte az Agrárszektornak.
Hamarosan, épp ezért tyúkokat is telepít az ültetvényesbe, mert ezek a kapirgáló állatok régen is szimbiózisban éltek a gyümölcsösökkel. Kapirgáltak, pont annyi kártevőt pusztítottak el, amennyit kellett, az ő tojásukban pedig még benne volt az a Omega3 vitamin, ami az ipariban már nincs.
A Patikakertben csak az érett bogyókat szedik le, ez persze jóval munkaigényesebb, viszont így van meg bennük a beltartalom:
Évente másfél millió bogyót szedünk le, kézzel, egyenként. A teljes bogyó, héjastul belekerül a termékbe, kivéve a kipasszírozott nagy magokat. Olyan speciális gépünk van, ami csak ezeket dobja ki, mert a kis magok is tele vannak hasznos anyagokkal
- közölte Márta, majd hozzátette, van egy kis, manufaktúra jellegű feldolgozóüzemük is. Náluk, mivel csak érett bogyósokat szüretelnek, és sokfélét, már májusban elkezdődik a szüret, és 3-4 hónapig tart. A termés leszedés után a fagyasztókba kerül. Belőlük aztán - saját maga által kifejlesztett receptúrák alapján - egészégvédő, funkcionális élelmiszereket készít: sűrített gyümölcspüréket, szárított gyümölcslapkákat, tele rostokkal, valamint balzsameceteket.
Forrás: Patikakert
Mennyire fenntartható egy ilyen ültetvény?
Küldetésből, szerelemből csinálja, az ültetvény egyelőre abszolút veszteséges. 2014-15 óta, amióta üzemeltetését végzi, nem tudja elérni, hogy az nullszaldós legyen:
Azért tudom csinálni, mert annyira hiszek benne! Másrészt való igaz, hogy azt a pénzt, amit más munkáimmal megkerestem, ebbe fektetem bele, hátha egyszer csak megtérül
- mondta, majd hozzátette, egyelőre tömeges vásárlói igény nincs ezekre a termékekre, sokan nem is értik, mi ebben annyira drága?!
Én nem is tudom és nem is akarom a hozamot növelni, mert akkor már gépi szedés kellene, egy bizonyos méreten túl már nem lehetne egyenként, csak az érett bogyókat leszedni. Viszont, ha a hozamot növelem, azzal csökkentem a beltartalmat is - ez egy ilyen ördögi kör.
Ezek a gazdálkodók elesnek a támogatások jó részétől
Márta termelőként az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy a mezőgazdasági támogatások 98%-át mindössze a termelők egy százaléka kapja. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem sokkal jobb helyzet. Szerinte azt kellene elérni, hogy a komplex ökológiai gazdálkodást folytatók is kapjanak egy kicsivel nagyobb teret. A földalapú támogatást ők is megkapják, de a hektáronként kifizetett 60-70 ezer forint egy ilyen komplex kertészetben semmire sem elég. Ő az ültetvényekre más támogatást nem is tud igénybe venni, mert ahhoz minimum egy hektárnyi földön, egyféle növényt kellene termelni. Ő viszont biodiverz módon gazdálkodik, aminek pont az egyik fontos eleme, hogy egy hektáron tudatosan 8-10 féle növényt is ültetnek, nem csak egyfélét:
Ha a többi gazdálkodó megkapja ezt a támogatást, arányaiban nekünk miért nem jár? De a pénzen túl én leginkábbannak örülnék, ha legalább fórumot kaphatnánk, ahol mi is elmondhatnánk, miben különbözik a mi gazdálkodásunk, miért is hasznos az, ahogy mi a növénytermesztéshez állunk. A hasznot és hatékonyságot ugyanis ma csak hozamban, konkrétan pénzben mérik, de a valós beltartalomban nem
- tette hozzá.
Forrás: Patikakert
Mi a baj a monokultúrás, intenzív ipari mezőgazdasággal?
Márta szerint az a legnagyobb probléma, hogy a mezőgazdaságban kizárólag a hozamot nézik, és a beltartalmat nem. Pedig a Szent István Egyetemen is megvizsgálták, többféle mérési módszerrel, hogy az általa termesztett fekete málnának például a nagyüzemi áfonyához képest 15-ször az antioxidáns tartalma. De ez nem csak az áfonyával van így, az összes, iparilag előállított élelmiszerrel hasonló párhuzamokat lehetne levonni:
Kutatások bizonyítják, hogy az ipari mezőgazdaság intenzívvé válása óta, az elmúlt 30-40 évben Magyarországon is drámai módon lecsökkent a termesztett növények beltartalma. Lehet, hogy például sárgarépából ipari módszerekkel háromszor-négyszer többet lehet termelni, de közben tizedére csökkent a beltartalom. Ha ezt a tényezőt is figyelembe vesszük, akkor összességében sokkal drágább az előállítása, hiszen tízszer többet kellene vásárolnunk belőle, hogy ugyanahhoz a beltartalomhoz jussunk. És nem lehet mindent szintetikus tabletta, vitamin vagy nyomelem formájában bevenni, rengeteg olyan komplex mikro-tápanyag van, ami kizárólag az eredeti, természetes formájában hasznosul. A természetben, így az emberi szervezetben is nagy az egymásra hatás, és ezeket nem látjuk át, a komplexitás miatt nehézkes a kutatásuk is, és senkinek sem érdeke
- fogalmazott Márta, aki hozzátette, magával a szemlélettel van baj: hogy a mezőgazdaságra is ugyanazokat a közgazdasági mérőszámokat tartják érvényesnek, mint a gazdaság más területeire. Csakhogy a mezőgazdaság nem egy zárt rendszer, és az egyik legfontosabb tényezőt, az egészséges táplálékot kifelejtjük a számításból.
Minőségi éhezésnek nevezzük ma már ezt a jelenséget. Több mint egymilliárd ember él a Földön, aki hiába visz be elég kalóriát, a szervezete mégis éhezik. Nem jut elég mikrotápanyaghoz, mert azok már csak töredékesen vannak jelen az iparilag előállított élelmiszerekben. Ettől a szervezet irányító rendszerei éheznek, civilizációs betegségek, állandó fáradság jelentkezik.
Ha a talajt lecsupaszítjuk, kiöljük belőle a komplex talajéletet, akkor hiányozni fognak belőle azok a hasznos élő anyagok, amiket nem lehet még a szerves trágyázással sem visszapótolni.
A gyümölcsösökben és az ültetvényekben a gyomnak mondott aljnövényzet és a köztük élő élőlények rengeteg mindent előkészítenek, feldolgoznak, az ő anyagcsere-termékeik bejutnak a termésbe, amit tápanyagként aztán mi is hasznosítunk. Ez egy ilyen körforgás. Az én bogyóterméseimben emiatt is, hogy hagyom a talajt körülöttük élni, sokkal több mindenfajta hasznos mikroelem megtalálható. Közben azt hisszük, hogy ezeket a tápanyagokat mesterségesen is vissza tudjuk a talajba pótolni. 5-6 félét még igen, de több tízezret biztos nem, ráadásul ezek az elemek egymással is kölcsönhatásba lépnek, és ha egy hiányzik, a rendszer már nem épül úgy fel
- magyarázta Márta. Ezért is gondolja úgy, hogyha a természetet békén hagyjuk, az csak gazdagabb lesz!
Elő kellene venni a józan észt, és észre kellene vennünk, hogy a természet a maga gazdagságával és sokszínűségével mennyi mindent előkészít és ad nekünk! Ezt a komplexitást kellene meghagyni, nem pedig mesterségesen kiirtani, sterilizálni, majd megpróbálni újraépíteni. Ehhez viszont be kellene látnunk, hogy a természet adta komplexitást mi emberek sohasem leszünk képesek mesterséges módon elérni
- tette hozzá Márta. Másrészt nem annyira az ipari mezőgazdaság kárára (bár ott is lehetne regeneratív típusú gazdálkodást folytatni), hanem mellette szeretnének teret kapni ők, a kíméletes és komplex gazdálkodást folytató biogazdálkodók is. Mert az átaluk termelt élelmiszerből nem kell nagy tömegben enni, a Patikakertben termelt fekete bogyósok titka is az, hogy elég rendszeresen, kicsi mennyiségeket fogyasztani. A bennük lévő tápanyag viszont elengedhetetlenül szükséges a szervezet egészséges működéséhez.
