A növekedés okaként a támogatásokat nevezte meg a KSH, a mintegy kétezer hektáros csökkentést pedig a biogazdálkodásra való átállásra bejelentett területek visszaesése idézte elő - olvasható a Világgazdaság oldalán. A csökkenésért jelentős részben a gabonatermesztés a felelős: egyrészt a korábbiaknál jóval kevesebben akarták átállítani területüket ökológiai gabonatermesztésre, így ez a terület több mint ezer hektárral lett kisebb, másrészt pedig szintén ezer hektárt meghaladó mértékben csökkent a tényleges biobúzatermő terület.
A biobúzát ettől függetlenül perspektivikus növénynek tartják, az egészséges, szermaradványoktól mentes biobúzalisztre nagy a kereslet. Mint ahogyan a hagyományosan termesztett gabonákra is: sokan például a csúcsokat döntő búzaáraknak tudják be, hogy megtorpant az átállás a biotermelésre. A KSH adataiból kiderül, hogy az ökológiai termesztésű szántóföldi növények termőterülete a gabonafélék visszaszorulása ellenére több mint 1700 hektárral növekedett. A gabonaféléken kívül ugyan csökkent az ipari növények és a fehérjenövények területe is, de ezt a friss zöldségek, dinnyék, szamóca és a zöldtakarmányok termőterületének bővülése bőven ellensúlyozta. Az ökológiai szőlő-, gyümölcs- és dióültetvények növekedési üteme is megtört ugyan, de egy közel 400 hektáros növekedést azért ezen a területen is elkönyvelhetett a KSH, a rét, legelő ökológiai terület viszont - az átállásra beállított parcellák csökkenése következtében - csaknem négyezer hektárral lett kisebb.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) legfrissebb adatai 2019-re 1,6 százalékos, 1,1 millió hektáros növekedést jeleztek az ökológiai területekben, és a vizsgált 187 országban a biotermékek kiskereskedelmének további bővüléséről számoltak be. A kiadvány szerint 2019 végén összesen 72,3 millió hektáron folytattak ellenőrzött biogazdálkodást. Ebből a legnagyobb, 35,7 millió hektáros területen Ausztráliában, míg az ökológiai gazdálkodásban élenjáró következő két ország Argentína (3,7 millió hektár) és Spanyolország (2,4 millió hektár) volt. A kontinensek összevetésében Európa 16,5 millió hektáros biogazdálkodással művelt területével - Ausztrália után - a második.