Az elmúlt hónapokban az időjárás mintegy 180 ezer hektáron okozott károkat, a szántóföldi növényeket főleg az aszály és a belvíz károsította. A szélsőséges időjárási körülmények egyre komolyabb felkészültséget és tudatosságot követelnek meg a magyar gazdáktól. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Portfolio Agrár Klubon elárulta, hogy a tavalyi év az elmúlt 25-30 év egyik legnehezebb mezőgazdasági idénye volt. Hozzátette, hogy a rendkívül csapadékos október miatt novemberre-decemberre tolódott a búza vetése, ami egyúttal a termőterület csökkenését is jelentette.
Elképesztő mértékben romlik a Föld állapota: drasztikus változtatások kellenek
Miért emelkedhetnek az árak?
Az áremelkedések természetesen nemcsak Magyarországon tapasztalhatóak, hanem számos országban, köztük a kiemelt szereplőknél - EU, Oroszország, Amerika, Kanada, Ukrajna, Ausztrália, Kazahsztán és Argentína - is. A tavalyi évben is tapasztalható volt terméskiesés az EU-ban, ezért kezdtek el emelkedni a gabonaárak. Többnyire jó termésekre lehet számítani ezekben az országokban is, Ausztrália az, ahol nagyobb kiesés várható. Már tavaly ősszel is lehetett látni, hogy a világpiaci kínálat kisebb lesz, ami egyenes út volt a dráguláshoz.
A kukoricát az időjárás sem törte meg
A világpiacra nagyon komoly hatással van a kukorica, és ez Magyarországon sincsen másként, hiszen mind az ipar, mind a mezőgazdaság esetében is az egyik legfontosabb alapanyag. Az előrejelzések szerint a legtöbb ország jobb termést vár az előző évekhez képest, Magyarországon pedig 1 millió hektárról 7,5 millió tonna kukorica betakarítására van kilátás. Sőt, Petőházi Tamás szerint idén akár az egész világon rekordtermés közeli szintekre emelkedhet a kukoricatermés. Az árak azonban nem igazán fognak jelentősebben csökkenni, jelenleg tartós áremelkedés figyelhető meg a piacon.
Őrület, ami a magyar gabonapiacon zajlik: ennyibe kerül most a búza és a kukorica
Az elmúlt 25-30 év legrosszabb idénye volt tavaly
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke 2020-as évet az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági idényeként értékelte. Petőházi Tamás kifejtette, hogy a rendkívül csapadékos október miatt novemberre-decemberre tolódott a búza vetése, ami egyben a termőterület csökkenését is jelentette. A tél sem volt túl kedvező a kalászosoknak, hiszen igen enyhék voltak a téli hónapok. Bár a tavaszi munkák idejében elkezdődtek, a rendkívül hideg és csapadékos május visszavetette a növények fejlődését. Ám itt még mindig nem értek véget a csapások, hiszen a nehéz tél és május után következett a több hetes aszály és hőhullám, amit a gabona meg is sínylett: kisebb szemű és tömegű a korábbi évekhez képest. Az aratást a csapadékhullámok nehezítették, őszi búzát összesen 846 ezer hektáron vetettek el, ami rekordalacsonynak számít - ez pedig betudható az említett csúszásnak.
Őszi árpát mintegy 242 hektáron sikerült betakarítani, ami igen jó eredménynek számít. Az őszi búza esetében kényszerű érést okozott az időjárás, ami által kisebb szemű lett a termés, a minősége viszont nagyon jó, és 80%-nyi malmi termést sikerült betakarítani a termesztőknek. Ez nagyjából 5,9 tonnás átlagot eredményezett, ami statisztikailag rekordnak számít. A repce pedig 258 ezer hektáron lett betakarítva, 2,7 tonnás átlaggal. Rozst 30 ezer hektárnyi területen takarítottak be, közel 3,2 tonnás átlaggal. A tavaszi árpa termésátlaga 4,4 tonna lett, amit összesen több mint 26 ezer hektárnyi területen takarítottak be. Zabot 20 ezer hektáron, a termésátlaga pedig 3,1 tonna lett, míg a magborsónak 2,6, amit egyébként 9500 hektárnyi területen takarítottak be.
