A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,602 millió Ft/ha). A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly már a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve.
Drasztikus drágulás a magyar földeken: ennyibe kerül most egy hektár az országban
Mennyi az annyi?
Sajnos manapság számos helyről tájékozódhatunk arról, hogy egekbe szöktek az árak. Ez lényegében minden területre igaz, és a termőföldek sem maradtak ki a sorból. Viszont jogosan merülhet fel a kérdés, hogy pontosan milyen árakra lehet számítani és mi, mennyibe kerül. Összegyűjtöttünk most konkrét számokat, amik bizony több esetben nem túl bíztatóak:
A szántók ára 2009 óta folyamatosan emelkedik, méghozzá nem is kevéssel: 2009-ben több mint 491 ezer forint volt egy hektár, 2015-re ez a szám már több mint 1 millió forint volt, 2019-ben pedig már közel 1,6 millió forintot kellett érte fizetni. Ugyanez figyelhető meg a gyepek és a gyümölcsösök esetében is. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösök esetében történt, hiszen 2015-ben 1,3 millió forintba került egy hektár, 2019-re ez a szám már közel 2 millió forintra módosult - derült ki a KSH adataiból.
Teljesen elszabadultak az árak: ennyibe kerülnek most a földek Magyarországon
Van, ami olcsóbb lett
Jó hír, hogy ebben a nagy drágulási hullámban is akad olyan, amiért kevesebbet kell fizetnünk. Ilye például a szőlő és az erdő is. De mit takar ez számszerűsítve? 2018-ban egy hektár szőlőért még több mint 2,4 millió forintot kellett fizetni, ez azonban 2019-re már "csak" 2,29 millió forint volt. Az erdők esetében nem ennyire kiugró az árcsökkenés, 1 év alatt 5 ezer forintot ment lejjebb az ára. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy mind a kettő esetében a megelőző években igen komoly drágulás volt tapasztalható, tehát az árcsökkenés egyáltalán nem volt folyamatos.
Ha bérlünk, akkor is belenyúlhatunk a zsebünkbe
Nem mindenki dönt úgy - vagy éppen nem teheti meg -, hogy termőföldet vásároljon, sokan bérlik az adott területet. Ez bizony megint csak nem olcsó mulatság, és sajnos itt is megfigyelhető a dráguló tendencia, de nem annyira, mint a vásárlás esetében. Árcsökkenés egyik művelődési ág esetében sem volt megfigyelhető, ami némi pozitívum, hogy az elmúlt években ugyan emelkedtek az árak, de nem túl kiugróan. A legdrágábban szőlőt bérelhetünk, melynek díja 95200 forint hektáronként, a legolcsóbb terület pedig a gyep, amit már 29300 forintért bérelhetünk. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösöknél volt tapasztalható, egy év alatt közel 10 ezer forinttal drágult. 2019-ben már több mint 81 ezer forintot kellett érte fizetni. A szőlő is drágult, közel 8 ezer forinttal, a többi művelődési ágat tekintve viszont folyamatos ugyan, de nem volt túlzott áremelkedés megfigyelhető.
Drasztikusan csökkennek a magyarországi termőterületek
A KSH adatai szerint egészen 2018-2019-ig folyamatos növekedés volt megfigyelhető a termőföldek tekintetében, minden művelési ágat figyelembe véve. Ez a tendencia azonban a tavalyi évben megtorpant, méghozzá nem is akárhogyan: a legnagyobb kiugrás a konyhakertek esetében volt, 2019-ben még több mint 38 ezer hektár volt, ez azonban tavaly mindössze 3,1 ezerre redukálódott. A szántó, a gyümölcsös, a gyep, a szőlő és a mezőgazdasági területek is csökkentek, de nem annyira kiemelkedően, mint a konyhakert.
Eltűntek a kisgazdaságok az országból: valóban életmentők az agrártámogatások?
Mi áll a háttérben?
Ennek a visszaesésnek pedig több oka is lehet: a termőföldeket, a mezőgazdasági területeket természetes állapotukban is veszélyeztetik degradációs folyamatok, de emellett jelentősen csökkenti a területüket az urbanizáció, ipartelepítés, település-, infrastruktúra- és üdülőfejlesztés, bányászat, valamint a hulladékelhelyezés is. Tehát sajnos nem nehéz belátni, hogy a talajhasználattal okozott károk nem csak közvetlenül a termőföldet, talajt érintik, hanem közvetetten a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, felszín közeli légkört, élővilágot. Arról pedig nem is beszélve, hogy az "elvesztett" talajok soha többé nem vonhatók már be a mezőgazdasági művelésbe.
Ha mindez nem lenne elég, ez a fokozódó igény, az eddigi tapasztalatok alapján szinte csak a mezőgazdasági területek rovására elégíthető ki. Ugyanakkor problémát jelent az is, hogy elsősorban nem a gyengébb minőségű mezőgazdasági területeket vonják ki a művelésből, hanem azokat, amelyek olyan területen találhatók, melyek rövidtávon kedveznek az infrastrukturális beruházásoknak - azaz síkvidéki, mezőgazdasági tevékenység szempontjából is ideális területeken.
