A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el - írtuk meg korábban. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföld-tranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt.
Hihetetlen, de igaz: ennyit kell most fizetni egy hektár földért itthon
A KSH adataiból kiderült, hogy hogyan alakult Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint az elmúlt 3 évben:
- Szántó: 2022-ben 4 162,9; 2023-ban 4 154,6; míg 2024-ben 4132,3 ezer hektárra tehető.
- Konyhakert: 2022-ben 2,9 ezer hektár volt, 2023-ban 2,4; idén pedig tovább csökkent 2,3 ezer hektárra.
- Gyümölcsös: itt is csökkenés volt megfigyelhető, hiszen, míg 2022-ben 83,7 ezer hektár volt, tavaly 82,7 ezer hektár, idén pedig 81,9 ezer hektárra tehető.
- Szőlő: itt a stagnálás a jellemző, mivel 2022-ben 60,2 ezer hektár volt, 2023-ban 58,7 ezer hektár, idén már újra 60,2 ezer hektár.
- Gyep: 2022-ben 771,3 ezer hektár volt Magyarországon, tavaly 788,9 ezer hektár, idén pedig további növekedés volt megfigyelhető, hiszen már 794 ezer hektár szerepel az adatbázisban.
- Mezőgazdasági terület: 2022-ben 5 081,1 ezer hektár volt, 2023-ban 5 087,3 ezer hektár, 2024-ben 5 070,7 ezer hektár.
Új terv látott napvilágot: 9240 négyzetkilométert alakítanak termőfölddé
Nem olcsó dolog ma földet venni
Mondhatni, kifejezetten drága mulatság ma földterületeket venni Magyarországon. Bár az árak megyék, régiónként és művelési ágak szerint eltérnek, olcsónak sehol sem mondható: a szántók átlagára éves összevetésben 7,1%-kal nőtt, míg Közép-Magyarországon 5,5%-kal, Észak-Magyarországon pedig 1,7%-kal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A legnagyobb drágulást a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon mértek, mindkét esetben mintegy 7,3%-kal kellett többet fizetni a szántókért:
- a Dél-Dunántúlon 7%- körüli volt az emelkedés,
- míg a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7%-kal nőttek az árak,
- a szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni,
- Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.
Ha pedig megyék szerint vizsgáljuk az árakat, akkor elmondható, hogy Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, mintegy 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen a maga hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagáraival.
Ijesztő, ami a magyar földeken zajlik: már ennyibe kerül egy hektár
2016 óta nőtt a saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya
KSH adatai rámutatnak arra is, hogy az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén hazánkban 216 ezer gazdaság használt mezőgazdasági területet, összesen 4,9 millió hektárt. A földhasználat jogcíme szerint a terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként és mintegy 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok. A saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya 3 százalékponttal magasabb, a bérleményként művelt területek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 4 évvel korábban, az Agrárium 2016 összeírás idején.
Érdekesség az is, hogy Magyarországon 2020. június 1-jén 216 ezer gazdaság mintegy 4,9 millió hektáron gazdálkodott. A mezőgazdasági terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként, 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) használták. A szántó esetében volt a legmagasabb (53%) a bérelt területek aránya. A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok alapvetően saját ültetvényeiket gondozták. A földek 61%-át művelő egyéni gazdaságok által használt terület 68%-a saját tulajdonban volt.
