Kiderült: erre költenek legszívesebben a magyarok, ha élelmiszerekről van szó

Kiderült: erre költenek legszívesebben a magyarok, ha élelmiszerekről van szó

agrarszektor.hu
A magyarok életében erőteljesen jelen van a klímaváltozás okán érzett szorongás és egyéni szinten törekednek a klímalábnyomuk csökkentésére is - derült ki egy vadonatúj kutatásából. A reprezentatív felmérés továbbá arra is rámutatott, hogy az emberek nagyrésze akár többet is hajlandó költeni az ökobarát csomagolásra és nyolcvan százalékuk előnyben részesíti a klímasemlegesen működő cégek termékeit, szolgáltatásait.

Országos, reprezentatív kutatás készült azzal a céllal, hogy felderítse az emberek klímaváltozással kapcsolatos véleményét, vásárlási szokásait. A SIÓ-Eckes június 25-30 között, 1000 fő 15-69 év közötti okostelefont használó megkérdezésével készült kutatása továbbá arra is rámutatott, hogyan gondolkodnak a megkérdezettek a klímasemlegességről, mit várnak el ezzel kapcsolatban a gazdasági szereplőktől és egyéni szinten hogyan tesznek az éghajlatváltozás ellen - írja közleményében a SIÓ-Eckes.

A klímaváltozás miatti aggódás erőteljesen jelen van a magyarok életében: a válaszadók 92%-a komoly problémának tartja a globális éghajlatváltozást és minden hatodik megkérdezett kifejezetten szorong is miatta. Az egyén szintjén is megmutatkozik a téma iránti fogékonyság: a megkérdezettek 78%-a szelektíven gyűjti a hulladékot, 67% takarékoskodik az energiával és a vízzel, a válaszadók fele pedig tudatosan választja a közösségi, gyalogos vagy kerékpárral történő közlekedést az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. Mindössze 2% nyilatkozott úgy, hogy nem tesz semmit a klímaváltozás visszaszorításáért. A vállalatok fenntarthatósági tevékenységével kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények: a válaszadók fele gondolja úgy, hogy vannak cégek, amelyek eleget tesznek a klímavédelemért, azonban csupán minden 20. kitöltő van kifejezetten jó véleménnyel a vállalatok ilyen irányú intézkedéseiről.

EZ IS ÉRDEKELHET

A cégek klímasemlegesség iránti elkötelezettsége azonban nemcsak környezeti, hanem üzleti szempontból is fontos lehet. A SIÓ-Eckes kutatásából ugyanis kiderült, hogy a károsanyag-kibocsátásukat valamilyen formában kompenzáló cégek termékei, szolgáltatásai iránt nagy az elköteleződés: a kitöltők 80%-a előnyben részesíti az ilyen gyártókat, főleg akkor, ha a környezettudatosság nem drágítja meg a termékeket és az emberek közel háromnegyede hajlandó magasabb árat fizetni a környezettudatos csomagolásért is. Továbbá a válaszadók 83%-a nyilatkozta azt, hogy munkavállalóként a fenntarthatóan működő cégeket vonzóbbnak találja.

A SIÓ-Eckes 2021-től már klímasemlegesen működik: a hitelesített kompenzáció érdekében csatlakoztunk egy brazil esőerdőben folyó nemzetközi klímavédelmi programhoz, amellyel évente a becslések szerint 17.872 hektár trópusi esőerdő megóvását támogatjuk az Amazonas-medencében. Ezen kívül a hat pillérből álló fenntarthatósági stratégiánk szerves részét képezi például, hogy a siófoki gyárunk karbonlábnyomát csökkentettük, többek között a gyümölcsfeldolgozás során keletkezett melléktermék újrahasznosításával és a szennyvíz mérséklésével. Az egyik hosszútávú célunk pedig az, hogy 2030-ra 70%-ban fenntartható gyümölcsleveket gyártsunk  

- mondta el a kutatást készítő SIÓ-Eckes kommunikációs és média menedzsere, Szász-Bognár Emese, aki azt is elárulta, hogy a felmérésük által szerették volna jobban megérteni, hogy a lakosság számára a fenntarthatósággal kapcsolatban mik a legfontosabb értékek.

A megkérdezettek 30%-a számára egy vállalat legszimpatikusabb tulajdonsága, ha az egészséget szem előtt tartja, második helyen pedig az alkalmazottak jóllétére történő odafigyelés szerepelt. Az élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos döntéseknél a vásárlók számára a legfontosabb szempont, hogy a termék és annak alapanyagai is hazaiak legyenek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?