A konferencián Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, Magyarország 3,6 millió hektáros szántóföldi növénytermesztési területének termelési értéke az 1200 milliárd forintot is meghaladja, így a technológiai oldal fejlesztése, a terményszárítás és -tárolás, valamint a termékfeldolgozás mellett mindennek az alapjával, a vetőmaggal is foglalkozni kell - írja közleményében az AMC. Az átlaghőmérséklet emelkedése, a változó csapadékelosztás, a szélsőséges időjárási körülmények és a kártevők változékonysága mind a nemesítés felé tereli a szektort, amely az itthoni viszonyokhoz adaptált megoldásokat adja. A vetőmag az egyik leginkább munkaerőigényes, tudásközpontú és innovációfókuszú területe az agráriumnak, amely a mezőgazdaság fajtanemesítési értékét és versenyelőnyt tud a világpiacon is jelenteni. A hazai génmegőrző tevékenység pedig a szakmai bizalmat alapozza meg.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke hangsúlyozta, hazánkban az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, 110- 130 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területméret, és a következő tíz évben komoly mértékű emelkedés várható ezen a területen. Hozzátette, hogy 50 államilag elismert szántóföldi növényfajunk van, nemzeti fajtajegyzékben több mint 160 darab búzafajta, ebből 17 darab fajta foglalja el a vetésterület több mint 50 százalékát. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy 105 ezer tonna őszi búza, 27,5 ezer tonna őszi árpa, 6500 tonna tritikálé fémvázolt vetőmag van hazánkban. A hazai nemesítésű fajták minősége jobb, hozamuk csak bizonyos esetben marad alul a nyugatihoz képest. Kiemelte, hogy megbízható állami ellenőrzés alatt álló, szakmai alapokon nyugvó felügyeleti rendszert kell működtetni, továbbá a hazai vetőmagok marketingje, posztregisztrációs kísérletek folytatása és a gyors tájékoztatás, a termelés biztonsági, export piacok további fejlesztése is fontos feladata az ágazatnak.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a növénytermesztés, a vetőmag-előállítás, a vetőmag technológiája és az értékesítés is. Mindezt más se bizonyítja jobban, hogy Magyarország a világ 5. legnagyobb vetőmagexportőre. Nagy eredményeket értünk el a vetőmag hamisításban is, sok ismeretterjesztő munkára volt szükség ahhoz, hogy mára visszaszoruljon a vetőmag hamisítás. Eredményként említette továbbá a posztregisztrácós fajtakísérleti rendszer bővülését és a kalászos fémzárolt vetőmaghasználat növekedését. Hozzátette, hogy voltak nehézségek az elmúlt időszakban a COVID-19 vírushelyzet miatt. Kihívás a növényvédő szer és műtrágyahasználat csökkentése, a biodiverzitás fenntartása és az ökológiai termelés növelése, az EU vetőmagszabályozási rendszerének reformja, a csávázószer-használatban a szükséghelyzeti engedélyek lehetőségének drasztikus csökkenése, illetve a precíziós nemesítés helyzete is. Az ágazat jelenlegi célja, hogy mai modern fajtákat helyezzük piacra, megoldjuk a növénykortani problémákat, versenyképességünk növelése, exportpiacok megőrzése, bővítése, a biológiai alapok fejlesztésének elősegítése, a vetőmagtermelés hatékonyságának növelése, a hatósági ellenőrzés rendszerének fejlesztése és a mezőgazdasági termelés társadalmi elfogadottsáságnak javítása.

Károlyi Gyula, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője az átruházott ellenőrzési jogkör jogszabályi hátteréről, céljairól, megvalósítási lépcsőiről tartott előadást. A kérelmet a NÉBIH MGEI Vetőmag Felügyeleti Osztályra lehet benyújtani. A NÉBIH adja meg az engedélyt, melynek a feltételei teljesítés esetén az elméleti vizsga, hatósági felügyelet mellett végzett 1 év gyakorlat és gyakorlati vizsga is. 2020-ban 8555 darab ISTA bizonyítványt adtak ki. Jelenleg a növényútlevél kiadása változás alatt van, az EU bizottság fogja megválaszolni a felmerült kérdéseket.

Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója a hazai olajos növények nemesítésének általános helyzete és a jövőbeli kihívások kapcsán kiemelte, érdemes és fontos ma Magyarországon hazai tulajdonban, hazai forrásokból olajnövényeket nemesíteni, és ehhez hazai vetőmagot választani. A nemesítési folyamat és genetikai előrehaladás gyorsítása és a genetikai bázis szélesítése is bizonyítja, hogy a vetőmag versenyképes tud lenni a világpiacon.

Rádi Feríz, a Pannon Genetic ügyvezető igazgatója az előadása részeként a magyar kukoricanemesítés perspektivikus piacorientált irányvonalairól, valamint a modern nemesítési technikákról beszélt. Példaként kiemelte a fehér, piros és a fekete szemű hibrid kukoricafajtáikat, amelyeket célzottan, exportspecifikus piacokra fejlesztettek ki. Véleménye szerint a nemesítés során nem csak a precíziós nemesítés rutinszerű használata fontos, hanem szükséges felállítani a nemesítő életpálya modellt, és stratégiai együttműködés kell az állami és magán nemesítő házak között is. A magyar vetőmag ágazatot rövid úton dinamikusan fejlődő pályára lehet állítani, ehhez a széleskörű szakmai együttműködés nem lehetőség, hanem alapvető feltétel.