Ha lassan is, de egyre csapadékosabbra fordul is az időjárás, beindul a várva várt gombaszezon, ráadásul javában érik a vadszeder, és nemsokára lekvárnak vagy szörpnek is gyűjthetjük a csipkebogyót, a kökényt vagy akár a tűzpiros bogyójú galagonyát is - olvasható a HelloVidék oldalán. Másrészt viszont, mielőtt kosárkával a kezünkben (inkább, mint nejlonszatyorral) gyűjtőkörútra indulnánk, azért jó, ha tisztában vagyunk azzal is, ha idegen terepen járunk, milyen szabályok vonatkoznak ránk: hol, miből mennyit gyűjthetünk?

Szabályok, amit minden erdőjárónak illik betartani

Léteznek olyan írott és íratlan szabályok (erről az Erdőkostóló blogja írt részletesen), amiket minden erdőjáró-gyűjtögető embernek ismernie kell. Közülük is a legfontosabb, hogy csak a biztosan felismert, ehető- vagy gyógynövényt szabad összeszedni. Fontos, hogy soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához! Továbbá:

• Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.
• Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket)!
• Ugyan nincs kimondva, de az erdőjárók alapszabálya kellene, hogy legyen, hogy ne tapossuk össze az élőhelyet, ahol gyűjtünk. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre!
• Réteken, kaszálókon nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.
• Alapszabály még, hogy területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk be, csak a gyakori fajokat.
  
• Végezetül: csak tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket szedjünk össze, kerüljük például az út melletti szakaszokat!
  

Hol gyűjthetünk szabadon és hol nem?

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy a polgári törvénykönyv szerint a gyűjtésre alkalmas terület tulajdonosát megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedése, valamint a rendelkezés lehetősége. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szerint a használat és a hasznok szedésének jogából következik egyebek között az is, hogy az adott területen található gyógynövény (vadgyümölcs, gomba is) a terület tulajdonosáé. A rendelkezési jog alapján a tulajdonos a föld birtoklását, használatát, a hasznok szedésének a jogát teljesen, illetve korlátok között átengedheti. A gyűjtéssel hasznosított terület és a gyűjtés időpontja kapcsán a polgári törvénykönyv, a természetvédelmi, valamint a helyi rendelkezések irányadók. A vadon termő gyógynövény gyűjtése erdei haszonvétel. A gyűjtésre alkalmas erdei tisztások, erdőszélek is a gyűjtés helyének részét képezik - írta a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács is, hozzátéve még, hogy az állami erdészet kezelésében álló, de nem védett természeti státusszal rendelkező területen (amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik) személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül egyéni szükségletnek.

A saját tulajdonú területen kívül az állami erdőkben tehát szabadon gyűjtögethetünk, de korántsem mértéktelenül szedhetünk le bármit. A magánterületeken (így például gyep, erdő, mocsár) a gyűjtögetéshez a tulajdonos engedélye kell. Azonban a közterületek is magánterületek, hiszen az önkormányzat tulajdonát képzik, így ott az önkormányzat megfelelő szerve adhatja az engedélyt a gyűjtögetésre. Arról, hogy mely erdők magántulajdonúak, mindenki a saját környezetében tájékozódhat. Nagy segítséget jelenthet ehhez a Nébih erdészeti adatbázisa, amelyben az adott terület tulajdonviszonyairól és a védettségről is tájékozódhatunk.

Az állami erdőkre vonatkozó szabályozásról

Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősül. Állami erdeinkben csak 100%- os állami tulajdonú területen lehetséges 2 kg-ig például a gomba (kivéve földalatti gombák), gyógynövény, vadgyümölcs és virág gyűjtése. (Erről a részletes 2017. évi LVI. törvény itt olvasható.) A törvény 68. §-a szerint erdei haszonvételek minősül:

• a) a fakitermelés;
• b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
• c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
• d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
• e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
• f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
• g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
• h) a méhészeti tevékenység;
• i) a fenyőgyanta gyűjtése;
• j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

Mekkora mennyiséget lehet szabadon gyűjteni?

Arról, hogy mennyi növényt- vagy gombát gyűjthetünk szabadon, itt olvashatunk! Összességében elmondható, hogy egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb:

• 2 kg gomba,
• 2 kg vadgyümölcs,
• 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül.

Fontos kitétel, amiről eddig még nem szóltunk, hogy kizárólag csak egyéni szükségletre szabad gombát, vadgyümölcsöt, illetőleg gyógynövényt gyűjteni. Ezek kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak!

Mi a helyzet a védett területekkel?

Védett területeken a gyűjtés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Az engedélyt a területileg illetékes kormányhivatal hatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szerint az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (A természetvédelmi hatóság csökkentheti/elengedheti ezt a költséget, ha azt a természetes személy kereseti, jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem tudja megfizetni.) A hatóság a nemzeti parki igazgatóságok adataira támaszkodva dönt az engedély megadásának feltételeiről, avagy az elutasításáról. A gyűjtésre szóló engedély (határozat) megadásakor a hatóság az érintett területeket és a begyűjteni kívánt mennyiséget egyaránt korlátozhatja. Az engedély kizárólag az abban tételesen felsorolt fajokra és területekre vonatkozik.

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács emellett még hozzátette, hogy a hatóság értesíti az illetékes természetvédelmi őrszolgálatot a gyűjtés engedélyezéséről, és általában azt is előírják, hogy a kiadott engedélyt a gyűjtés során a helyszínen is be kell tudni mutatni. A hatósági döntés (engedély) birtokában kérhetjük a védett státuszú területet kezelő állami erdészettől a gyűjtési engedélyt. Ha a gyűjtésben más személyek is közreműködnek, azok személyi adatairól még a gyűjtés előtt értesíteni kell a természetvédelmi őrszolgálatot. A terepi ellenőrzéskor kérhetik a hatósági engedély másolatát, valamint a személyazonosító okmányokat.

A gyűjtési időszak végén a gyűjtött mennyiségekről adatot kell szolgáltatni a természetvédelmi hatóságnak. A nyomonkövethetőséghez a gyűjtőnek, (felvásárlónak, feldolgozónak) egyaránt érdeke a gyűjtési napló vezetése, naponként feltüntetve a gyűjtők nevét, a gyógynövény mennyiségét, a gyűjtés helyét. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint védett természeti terület a nemzeti park, tájvédelmi körzet, (fokozottan védett) természetvédelmi terület, a természeti emlék. Védett természeti területnek minősülnek a Natura 2000 térségek is. (A teljes törvény itt olvasható.)

A Természetvédelmi őrszolgálat büntethet is

Az állami természetvédelmi őrök a nemzeti parki igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának tagjai, kormánytisztviselők, rendészeti feladatot ellátó, intézkedésre jogosult, egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal, jelvénnyel és önvédelmi célú szolgálati maroklőfegyverrel fölszerelt hatósági személyek - figyelmeztet a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács. Alapvető feladatuk a természeti értékek és területek hatósági őrzése.

Az engedély nélkül gyűjtőket helyszíni bírsággal, szabálysértési följelentéssel, legsúlyosabb esetben a bűncselekményt elkövetők följelentésével szankcionálják. Jogszerű intézkedésükkel szembeni ellenszegülés esetén pedig kényszerítőeszközt alkalmazhatnak annak megszüntetésére.

Saját érdekünkben is, legyünk mindig óvatosak!

Nem győzzük hangsúlyozni, csak a biztosan felismert növényeket gyűjtsük össze. Vannak mérgező növényfajok és mérgező gombák is, ezért a szedett gombákat minden esetben vigyük el szakellenőrhöz! Külön vadnövény-szakértői hálózat nem létezik, ezért fontos a fajok felismerésének tanulása. Fontos tudni azt is, hogy az egyes fajok hogyan használhatók fel (például csak virágzás előtt gyűjtve, csak mag nélkül).

Öt most termő bogyósgyümölcs az őszi erdőből

Számos természeti kincset rejtenek az őszi erdők, közülük is kiemelkedik a vadszeder, a kökény, a csipkebogyó, a galagonya és a húsos som, mert valóságos vitaminbombának számítanak! Mutatjuk is, mit kell tudni róluk, hogyan ismeritek fel őket, és mit készíthettek belőlük:

1. Vadszeder

Az erdei szeder (Rubus fruticosus) ugyanis az egyik legértékesebb gyógyító erejű növényünk. Most kezd beérni a gyümölcse, csak ki kell mozdulnunk kicsit otthonról, nyitott szemmel járni, hiszen tele van az erdő! De szinte mindenütt megtalálható, erdőszéleken, irtásokon ez a rózsafélék családjába tartozó tüskés félcserje. A levelei, amelyek szintén gyógyító hatásúak, szinte egész évben szedhetőek. A termések júliustól szeptember végéig érnek. Ha már mélyfekete, akkor teljesen érettek, és leszedhetjük őket. A vadszederből lehet az egyik legjobb szörbetet készíteni, de almával kombinálva csodás tortát süthetünk belőle. Természetesen lekvárt, zselét, gyümölcslevet, bort és likőrt is készíthetünk szederből.

2. Som vagy húsos som

A som vagy húsos som őshonos növényünk, és számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Gyümölcséből, amely szeptembertől terem, nagyon finom lekvár, szörp, de akár kompót is készíthető. Nyersen nem nagyon fogyasztjuk, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs. Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma.

3. Kökény

Termése sötétkék, gömbölyű bogyó, nagy magja a gyümölcshússal van összenőve. Szeptember végétől novemberig lehet gyűjteni. Csak néhány fagyos éjszaka után veszíti el fanyar és savanyú ízét. Ha azonban erre várunk, lemaradhatunk róla, mert a madarak is imádják, ezért érdemes az érett gyümölcsöket minél hamarabb leszedni, és otthon a mélyhűtőbe eltéve biztosíthatjuk a faggyal járó teljes érettséget. Nyersen is fogyaszthatjuk, de készíthetünk belőle gyümölcslevet, chutney-t vagy akár pálinkát is. A szárított kökényt gyógyteának is használják.

4. Csipkebogyó

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése. Jellegzetes, vörös színű bogyója az első őszi fagyok után kezd el beérni. Érdemes tudni róla, hogy ha narancssárga a bogyója akkor még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. A már túlérett bogyó édes, C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra elvész! Valahol a kettő közötti állapotában, izzó vörös színében érdemes fogyasztani. Tele van vitaminnal! A csipkebogyóról itt találsz még több hasznos információt!

5. Galagonya

Rózsafélék családjába tartozik ez a különleges cserje is. Gömb alakú, vérpiros terméseket hoz, amelyekben egy mag található. Az egybibés galagonya régi gyógynövény, amelyet a népi gyógyászatban szív és érrendszeri megbetegedések ellen alkalmaztak. Főleg a virágából készítenek gyógyteákat, de a leveleknek és a terméseknek (kisebb mennyiségben) ugyanolyan jótékony gyógyhatása van. A termésekből főzhetünk lekvárt vagy szörpöt, de akár gyümölcskenyeret is süthetünk belőle.