Feldman Zsolt előadásában hangsúlyozta: arányos felelősségvállalást szorgalmaznak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése során. Mint mondta, az agráriumnak van feladata az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, ugyanakkor tudományos alap nélküli az a megközelítés, amely "klímabűnösnek" nyilvánítja a mezőgazdaságot, az állattenyésztést. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaságban a kibocsátás-csökkentés élelmezésbiztonsági okokból nem a termelés csökkentésével, hanem a környezeti szempontból kedvezőbb technológiák alkalmazásával érhető el.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
A magyar állattenyésztés helyzetéről beszélt a helyettes államtitkár
Ismertette, hogy az Európai Unióban az állattenyésztési ágazat a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát teszi ki, az állattartó gazdaságok mintegy 4 millió embert foglalkoztatnak. Kitért arra is, hogy az európai táplálkozásban a fehérjefogyasztás legalább felét az állati eredetű fehérje adja. Igény van a termékek iránt, és fogyasztókat elérhető áron jó minőségű élelmiszerhez kell juttatni - emelte ki. Feldman Zsolt a beavatkozási területek között említette a trágyatárolás, a trágyakezelés és -kijuttatás korszerűsítését, az istállótechnológiát, a takarmányozási technikákat, a digitalizáció és precíziós állattenyésztés fejlesztését. Felidézte, hogy a 2016 óta meghirdetett telephely-fejlesztési célú felhívások alapján több mint 400 milliárd forint támogatást ítéltek oda az állattenyésztőknek.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az uniós tagállamoknak nemzeti kibocsátás-csökkentő programot kellett összeállítaniuk, ezen belül külön mezőgazdasági alprogramot készítettek az ammónia-kibocsátás csökkentésére. A vonatkozó irányelv kibocsátás-csökkentési határértékeket is előírt a tagállamoknak, ez Magyarország esetében az ammóniára 2030-ra 32 százalék a 2005-ös bázishoz viszonyítva. Az ammónia jelentős része elsősorban a szerves trágya és hígtrágya tárolásából, kezeléséből és kijuttatásából, továbbá a műtrágyák használatából ered, ezért a program intézkedései is főként ezekre a területekre irányulnak. Feldman Zsolt jelezte azt is, hogy a környezeti és klímapolitikai célok a korábbinál is hangsúlyosabban jelennek meg a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti intézkedéseiben.
Friss részletek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó magyar tervekről
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a globális kihívásokat emelte ki; a felmelegedés, az éhezés, a betegségek és az egyenlőtlenségek csökkentését, a környezetkímélő életmód fontosságát, a fenntartható és etikus állattartást és gazdálkodást. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdák ennek nyertesei legyenek. A Zöld Megállapodás célja, hogy a világ első klímasemleges földrésze legyen Európa 2050-re. 29 év alatt, 2019-ig már 25 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A hosszútávú célok elérése érdekében a következő tíz évben további 40 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást. Az ágazat sikeres jövőjéhez építeni kell a magyar tenyészállat, hús, tej, tojás brandjét, erősíteni kell a szakmaközi szervezeteket, és kiemeltek szükséges kezelni az állatjóléti, állatvédelmi, állategészségügyi, levegő- és klímavédelmi fejlesztéseket.
Ondré Péter, Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a közösségi agrármarketing feladatok ellátásával aktív szerepet tölt be a magyar agrárium versenyképességének javításában. Az elmúlt évek termékpálya-eredményeit vizsgálva a sertéshús-, a mangalicahús-, a baromfihús- és a tej- fogyasztást ösztönző kampányok teszik ki az AMC népszerűsítési tevékenységének jelentős részét. Szerinte kiemelkedő jelentősége van a fogyasztói demokráciának és a fogyasztók tudatos döntésének is. A jövőbeni terveik között idén novemberben baromfihús-, decemberben sertéshús-fogyasztásösztönző kampány is szerepel.
Magyar szupertej hódíthatja meg a boltokat: hamarosan mindenki ezt fogja inni?
A MA-HAL-lal együttműködésben pedig már hatodik éve tart a halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó program is, melynek eredményeként, 20-25 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás. A konferencia zárásaként átadták a Magyar Állattenyésztésért Díjat, melyet Szávay Gábor kapott, aki az általa irányított gazdaság vezetőjeként a szarvasmarha és lótenyésztés fejlesztésével, a tenyésztőszervezeti és szövetségi szerepvállalásával az országos tenyésztésszervezési rendszer modernizálásával a magyar állattenyésztés korszerűsítéséért érdemelt ki.
