Óriásit nőtt a napraforgó vetésterülete és termésmennyisége Magyarországon 2000 és 2020 között. A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint, míg 2000-ben 320 ezer hektáron termesztettek napraforgót hazánkban, ez 2005-re már 519 ezer hektárra nőtt. 2005 és 20010 között nem történt érdemi változás a növény vetésterületében, 2011-től viszont határozott növekedés volt megfigyelhető. A rekordot a 2017-es év tartja, amikor 704 ezer hektáron termesztettek napraforgót hazánkban. Ez 2019-re közel 20%-kal esett vissza, 574 ezer hektárra, ám 2020-ban majdnem 16%-os növekedés következett be a vetésterületben. Ekkor 663 ezer hektáron vetettek napraforgót Magyarországon, ami több mint a duplája a 2000-es vetésterületnek.
A vetésterület növekedésével a termésmennyiség is megugrott. 2000-ben a 320 ezer hektárról 484 ezer tonnát takarítottak be, vagyis egy hektárnyi terület átlagosan még csak 1,51 tonnát adott, 2005-re ez a mennyiség már meghaladta a 2,13 tonnát, 2017-ben pedig elérte a 2,87 tonnát is. 2019-ben a napraforgó termésmennyisége elérte a hektárankénti 2,97 tonnát. 2020-ban, hiába nőtt a vetésterület jelentősen, összességében kevesebb volt a termés, hektáranként csak 2,51 tonna volt.
Az idei évben viszont, főleg a nyári szárazság és csapadékhiány miatt zömében átlag alatti értékek várhatók, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. Ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt, a szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként csak derékig érő, hamar elöregedett, kiégett kukorica és napraforgó állományok is előfordultak.
Ez is eljött: olyan dolog történik a magyar földeken, amire rég volt példa
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) előrejelzésében a napraforgó várható átlagtermését 2,65 tonna/hektárra módosította a korábbi 2,73-ról. Ez ugyan még nem drámai különbség, de mégis csökkenő várakozást jelez.
