A hazai baromfiágazat a magyar állattenyésztés legnagyobb, folyamatosan fejlődő ágazata, jelentősége a hazai fogyasztók ellátása és az export szempontjából is kiemelkedő. A hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja, amely a harmadik legnagyobb exportcikkünk, és amelyből legalább 150%-ban önellátóak vagyunk. Az ágazat kibocsátása 2020-ban 294,1 milliárd forint volt, amely a mezőgazdaság kibocsátásának 10%-át tette ki - írja a HelloVidék. Jelenleg is 2600 baromfitartó gazdaságot és több, mint 100 feldolgozó vállalkozást tartanak itthon számon. Az ágazat foglalkoztatási képessége is igen jelentős, a Baromfi Termék Tanács adatai szerint több tízezer ember számára nyújt biztos napi megélhetést.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mintegy 160-180%-os, azaz a jelentős, 40 kg/fő éves belföldi fogyasztás kielégítésén túl jelentős az exporttermék is. A minőségre sem lehet kifogás: hazai termelésből származó baromfitermékek megfelelnek a világszinten legszigorúbb EU-s szabályozás - élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, egyéb - követelményeinek is. Az Agrárközigazgatási Intézet adatai szerint, hogy 2020 első felében összesen több mint 111 ezer tonna baromfihús került exportra - ebből közel 71,5 ezer tonna volt a csirke és 15,5 ezer a pulyka. Ez a szám azonban az idei év első felében tovább emelkedett.
Tonnaszámra veszik a külföldiek ezt a magyar húst: itthon alig kell, pedig van bőven
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a baromfihúsok exportja 33 százalékkal csaknem 148 ezer tonnára emelkedett 2021 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a pulykahúsé 37,5 százalékkal 21 ezer tonnára nőtt. Az import mennyisége viszont visszaesett, hiszen 2020. első felében majdnem 49 ezer tonna volt, míg idén a baromfihúsimportja 23 százalékkal közel 38 ezer tonnára csökkent 2021 első hét hónapjában. Ezen belül a pulykahúsé 52 százalékkal 1,8 ezer tonnára csökkent.
A friss vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 472 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le
2021 első nyolc hónapjában, 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 315 ezer tonnát (+4,5 százalék), a vágópulyka csaknem 60 ezer tonnát (-10 százalék) tett ki. Az Agrárközigazgatási Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai alapján Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 9 százalékkal 278 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 4,5 százalékkal 404 forint/kilogrammra emelkedett 2021 első harmincnyolc hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest.
Megőrülnek ezekért a magyar húsokért külföldön: tele vannak velük a boltok polcai
Miért érdemes pulykahúst fogyasztani?
A szárnyas húsok nagy előnye, a Baromfi Termék Tanács összesítése szerint, a vöröshúsokkal szemben, hogy alacsonyabb zsírtartalmuknak köszönhetően könnyebben emészthetőek, valamint segítik a testtömeg gyarapodás elkerülését. Emellett a húsokra jellemző egyéb értékes tápanyagok is megtalálhatóak bennük, mint például az esszenciális aminosavak, a B6 és B12 vitamin, a cink, valamint a vas. A terméktanács saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített baromfihús fogyasztás az országban 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74 kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa és 0,88 kilogramm a liba. 2020-ban azonban a baromfihús-fogyasztás csaknem 4 kilogrammal, 33,46 kilogrammra nőtt.
Csorbai Attila, a tanács elnök-igazgatója szerint ez a növekedése azzal magyarázható, hogy a madárinfluenza kiviteli korlátozásokat jelentett a szektor számára, így az exportra szánt bizonyos termékek a belföldi értékesítésben jelentek meg. A pulykahús fogyasztása éppen ezért egész Európában látványos fejlődésnek indult, mivel része az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Ennek oka, hogy a csirkehúshoz hasonlóan zsírszegény, értékes fehérjében és vitaminokban gazdag, bőr nélkül a bármilyen okból energiaszegény diétán élők is bátran fogyaszthatják, az összes húsfélét tekintve a pulykahúsnak jelentős a szív- és érvédő hatású többszörösen telítetlen zsírsavtartalma.
