2000-ben 215,8 millió m3 vizet értékesítettek öntözési céllal Magyarországon, ám ezt a mennyiséget az elmúlt 20 évben mindössze egyszer, 2013-ban sikerült meghaladni. A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI adatközlése szerint a 2000 és 2020 közötti időszakban többször is csúnyán visszaesett az öntözésre értékesített víz mennyisége, amit aztán mindig egy-egy komolyabb megugrás követett. A két legnagyobb visszaesés 2001-ben és 2010-ben történt: 2001-ben az előző évi mennyiséghez képest közel 50%-kal kevesebb vizet értékesítettek, valamint 2010-ben, amikor a csökkenés majdnem 66%-os volt.
A nagy megugrások közül a 2007-es év, valamint a 2010-ől 2013-ig tartó időszak érdemel szót. Előbbi alkalommal 133%-kal (69,9 millió m3-ről 162,7 millió m3-re), míg a második, négyéves intervallum során több mint négyszeresére (55 millió m3-ről 282,3 millió m3-re) nött egy év alatt az értékesített vízmennyiség. Ami az ábrából viszont nem derül ki, hogy mennyire hatékony a víz felhasználása.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is megnövekedtek a szélsőséges időjárási események, az aszályos időszakok száma, vagy éppen az árvizek gyakoribb előfordulása, de a jégkár sem ritka jelenség már. Az öntözés szempontjából azonban az aszálykár elhárítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Ennek ellenére az öntözési hajlandóság még nem növekedett meg olyan mértékben, mint amennyire a helyzet indokolná. Magyarországon a vízfelhasználás csak töredéke a világátlagnak: hazánkban a mezőgazdasági vízkivételek az összes vízhasználat alig 7%-át adja csak, ahogy arról Harmat Ádám, a WWF éghajlatváltozás program vezetője beszámolt az Agrárszektornak.
Itt a figyelmeztetés: sürgősen csökkenteni kell a húsfogyasztást, különben baj lesz
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, Apáti Ferenc kifejtette, hogy a zöldség- és gyümölcs ágazat fejlődése érdekében nélkülözhetetlen lesz az öntözés fejlesztése, tekintettel arra, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között csak öntözéses gazdálkodás mellett képzelhető el hosszú távon fenntartható és versenyképes zöldség- és gyümölcs termelés. A FruitVeB megítélése szerint egyébként évi több tízmilliárd forintos termelési értéktöbblet keletkezne a zöldség-és gyümölcs ágazatban, amennyiben az öntözött területek aránya a kívánatosra bővülne.
