A csicsóka a szegény emberek krumplija volt a korábbi évszázadokban, Erdélyben ma is népszerű, sok helyen terem, sokat fogyasztják. Igénytelensége miatt bárhol megterem, és aztán szépen elszaporodik a földben, ki sem lehet irtani onnan, ahová egyszer elültetjük, csak maximum nehézségek árán - írha a HelloVidék. Bármilyen talajban, bármilyen hidegben megél, nem támadják kórokozók, mint a krumplit, tehát népszerű szuperélelmiszer lehetne az iparban is, valahogy ez az áttörés még mindig nem történt meg, piacokon többnyire vidéki nénik árulják a kertjükben növő csicsókát, ahhoz képest igen borsos áron, hogy némi vízen kívül semmire nincs szüksége a növénynek, abból is elég neki annyi, amennyit a természet ád csapadék formájában.

Valódi szuperzöldségek, mégsem eszik a magyarok: pedig nagyon egészségesek

Nemcsak a mezőgazdaságnak tenne jót, ha több káposztaféle fogyna.

Visszatérhet még a csicsóka?

A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kevesebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Vészesen lecsökkent egyébként Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években, míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Ezzel szemben a csicsóka szinte igénytelen, édeskés ízű gumóit a krumplihoz hasonló módon lehet elkészíteni, hiszen köretet, salátát is csinálhatunk belőle, de párolhatjuk is és fogyaszthatjuk akár nyersen is, például gyümölcsökkel, turmixként. A lassabban felszívódó fruktózt, vagyis gyümölcscukrot tartalmazza a répacukorral vagyis glükózzal szemben, ami miatt a diabéteszben szenvedők is bátrabban fogyaszthatják a burgonyánál.

Filléres trükk: így termessz zöldséget az év bármely időszakában szinte ingyen

Ne dobd ki a feleslegesnek tűnő növénymaradékokat.

Hogyan termeszthetjük?

Ha van egy kis kertünk, akkor a végébe feltétlenül ültessünk el pár csicsókagumót. Meglehetősen igénytelen növény, sőt, mondhatni, hogy szinte kiirthatatlan. A nyár közepén-végén nyílik a szép sárga, napraforgóhoz hasonlító virága (nem véletlen a hasonlóság, közeli rokonok). Maga a gumó tulajdonképpen megvastagodott szárképlet. Mivel nem érzékeny a fagyokra, mindig csak annyit érdemes felszedni, amennyit megeszünk. Októberben és november elején még javában terem. A csicsóka leginkább az üde, nyirkos talajokat részesíti előnyben, ahol a talajvíz szinte legalább fél méternél mélyebben van, viszont érdemes tudni, hogy még a leggyengébb minőségű talajban is simán megél. A sekély termőrétegű, között, de még a futóhomok talajú területeken is megterem. Első ültetése semmivel sem másabb, mint a burgonya esetében: egy hektárra nagyjából tíz mázsa vetőgumó szükséges.

Gumótermése hektáronként 150-300 mázsa körül mozog. Igénytelen, nem kell vele sokat foglalkozni, még az éghajlat iránt is csekély igényű. Ha több éve ugyanazon a helyen van, akkor néha érdemes trágyázni a területet. Fontos tudnivaló, hogy gumója érzéketlen a fagyra, ezért sok helyen nem szokták kiszedni ősszel, inkább csak annyit vesznek ki, amennyi elegendő pár napi felhasználásra. Szárát szeretik a juhok, ezt ősszel szokták levágni és odaadni nekik. Ha azonban nincs saját kertünk, akkor vehetünk a piacokon és a nagyobb zöldségeseknél csicsókát, a krumplinál drágább, de az édesburgonyánál jóval olcsóbb, jelenleg 500-600 forint körüli áron szerezhető be kilója a vidéki piacokon. A magas ár egyébként egyedül annak köszönhető, hogy nem termesztik olyan sokan, mint például a burgonyát. Lehet fehér, rózsaszín, simább vagy rücskösebb. Nem szükséges meghámozni, de a sok földes zeg-zug miatt nagyon alaposan le kell súrolni. Az íze egyébként nem igazán hasonlít a krumpliéhoz, az állaga pedig leginkább a retekére vagy a karalábéra emlékeztet.

Elképesztően olcsó a tél szuperzöldsége a piacokon: van bőven, mégse esszük

Magyarországon valahogy nincs nagy kultusza.

Igazi vitaminbomba

Rengeteg benne az inulin, ez a vízben oldódó növényi rost, amely a hasznos bélbaktériumokat táplálja, a károsakat pedig kiéhezteti, így hatékonyan javítja a bélflórát. Nem emeli meg a vér cukorszintjét, ahogy a krumpli teszi, tehát cukorbetegek is bátran fogyaszthatják - ha bírják, ugyanis nagy mennyiséget fogyasztva belőle puffadást okozhat. De érdemes mégis minél többször beiktatni az étrendünkben, mivel fogyasztásával megelőzhetjük a szív- és az érrendszeri megbetegedéseket is, mivel csökkenti a koleszterin és a triglicerin szintjét. Több kutatás bizonyította, hogy bizonyos fajta rákos megbetegedések megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Annyira sok jó tulajdonsága van, hogy nemcsak élelmiszerként, hanem gyógyszerként is megállhatja a helyét. Ráadásul ötször-hatszor nagyobb a csicsóka rosttartalma, mint a burgonyának, ez pedig gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, ugyanakkor fokozza laktató hatását.

A csicsóka energiatartalma 30 kcal/100 gramm, amely érték jóval kisebb a burgonyáénál (burgonya: 90 kcal/100gramm), így kiválóan beilleszthető a fogyókúrás étrendbe. Szénhidráttartalmuk is közel azonos, a csicsókáé 12-17 gramm/100gramm, a burgonyáé 20 gramm/100 gramm, fehérjéből a csicsókában (és a burgonyában is) 2-2,4 gramm/100 gramm van. A gumók továbbá tartalmaznak káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, cinket, béta-karotint, B1-, B2-, és C-vitamint. Emellett megtalálható benne életfontosságú aminosavként lizin, arginin, hisztidin, cisztin és triptofán. Mint azt már az előző oldalon említettem, inulint is tartalmaz, illetve csekély mennyiségben keményítőt.