Mi, vásárlók is nap mint nap szembesülünk az élelmiszerek drágulásával, egyes zöldségek és gyümölcsök kilogrammonkénti ára a húséval vetekszik. Ennek természetesen több oka is van, de a legtöbb alkalommal a klímaváltozás okozta extrém időjárás bizony a főbb tényezők között van. Számos gazdától hallhattuk azt is - idén pedig főleg -, hogy egyes növények esetében szinte a teljes termés odalett, vagy nagyon rossz minőségű lett. Az ilyen problémákra is megoldást nyújthat a nemesítés, hiszen az időjárással szemben sokkal ellenállóbb fajtákat lehetne létrehozni. Ám már rögtön az elején nagyon fontos tisztázni, hogy:
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Mi a különbség a GMO és a nemesítés között?
- tudtuk meg Dr. Bóna Lajostól, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének (MNE) elnökétől.
Óriási biznisz a magyar földeken: ezek a vetőmagok milliárdokat hoznak az országnak
Hozzátette, hogy a növénynemesítés a növények örökletes tulajdonságaival foglalkozó tudomány és gyakorlat, melynek célja új, hasznos növényfajták előállítása.
Mit csinál egy nemesítő?
A nemesítő feladatköre, napi munkája tág határok között mozog és rendkívül színesnek mondható: növényi alapanyagok, fajták kezelése, keresztezések, üvegházi és szabadföldi kísérletek megtervezése, irányítása és kivitelezése, a növényanyag állandó válogatása, szelekciója, mikro- és makroszaporítások beállítása és értékelése stb. Ez persze rengeteg munkával és többnyire sok utazással is jár az országon belüli és külföldi kutatóállomások, kísérleti helyek között. Ez a hivatás tehát alapvetően feltételezi a növények, a természet, a föld, a táj szeretetét, hisz a nemesítő a szabad ég alatt, a növényeivel tölti ideje jelentős részét. Ugyanakkor az adatok rendszerezéséhez, kiértékeléséhez, átlátásához, a kísérleteinek megtervezéséhez, a helyes döntések meghozatalához fő eszközévé a számítógép vált, amely mellett rendkívül sok időt tölt el egy növénynemesítő.
Mindemellett ebben a szakmában is fontos és talán elengedhetetlen, hogy a nemesítőnek készülő fiatal értse és szeresse a laboratóriumi munkát is. Szinte biztos, hogy minden nemesítő életének egy szakaszát, vagy az év bizonyos periódusát laboratóriumi munkával (vagy éppen annak elemzésével) tölti el. Ilyen területek a növényfiziológia, a genetika ágai, a molekuláris biológia, növénykórtan, vagy a végtermék beltartalmi és technológiai vizsgálata, a kémiai analitika. Ezekből tehát jól látszik, hogy igen nagy szakértelmet és elköteleződést igényel a nemesítés. Egyébként természetesen létezik állatnemesítés is, ezt a legtöbbször egyszerűen csak tenyésztésnek hívjuk.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon: ez lehet a jövő nagy befektetése?
Valóban segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben?
Mint korábban említettük, a gazdáknak óriási gondokat okoz a klímaváltozás, aminek köszönhetően sokszor az árak is emelkednek a termés minőségének romlása vagy épp hiánya miatt. Arról pedig nem is beszélve, hogy így akár sokkal több külföldi termék kerülhet a magyar üzletekbe, hiszen a hiányzó élelmiszereket valahonnan pótolni kell. De hogy segíthet a nemesítés ebben? Az MNE elnöke erre is választ adott:
Azt pedig érdemes hozzátenni, hogy a nemesítés meglehetősen hosszú folyamat, hiszen egy ciklus általában egy év, egy új növényfajta megszületéséhez a gabonafélék esetében 10-12-14 év is kellhet, míg például a szőlőnél, gyümölcsnél fajtól függően a 20-25-30 év sem ritka.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Hogyan állnak a mezőgazdaságban dolgozók a nemesítéshez?
Dr. Bóna Lajos úgy látja, hogy pozitívak ezzel kapcsolatban, hisz egy gazdálkodónak egyik meghatározó inputanyaga az általa választott faj, a fajta és annak magas minőséget hordozó vetőmagja. Az ágazat egyébként nem kap direkt támogatást, fő bevétele a vetőmag és a szaporítóanyagból származik. Léteznek hazai és EU-pályázatok például régi fajták fenntartására ("génmegőrzés"), vagy más, a nemesítéssel összefüggő kutatásokra, de direkt támogatás vagy állami feladat a növénynemesítésre ma nincs.
Igazi "zöld" folyamat, ami még csak nem is túl költséges
Mivel egy nagyon hosszú ideig tartó, komplex tevékenységről beszélünk, nem olcsó, de nem is kifejezetten drága. Ráadásul teljes mértékben "zöld", környezetkímélő folyamat, hisz az új fajták általában kevesebb kémiai inputanyaggal is elérik a korábbiakhoz hasonló hozamot, minőséget. Az MNE elnöke azonban megjegyezte, hogy
