Ezen tényezők, melyek függetlenek a farmon belüli tevékenységektől és a talajművelés módjaitól, már jelenleg is az agrár-élelmezési rendszer CO2-kibocsátásának több mint felét adják a fejlett országokban, míg részesedésük a fejlődő térségekben megduplázódott az elmúlt 30 évben. A tanulmány, melyet a FAO vezető statisztikusa, Francesco Tubiello készített, ahhoz a törekvéshez csatlakozik, mely számosítani igyekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának változását a csökkentésre irányuló intézkedések támogatásáért és a döntéshozók tájékoztatásáért.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
Egyre több magyar vesz ilyen élelmiszereket: akkor is ezt választják, ha drágább
Az ebben felhasznált, 2019-ig közel 30 évet felőlelő, 236 országból és területről gyűjtött adatok pedig már mindenki számára könnyen hozzáférhetőek a FAOSTAT portálon, további részletekkel szolgálva az agrár-élelmezési rendszer minden komponenséről. Ez segít a gazdálkodók, minisztériumok és az országok vezetői számára megérteni, hogy miként kapcsolódnak a tervezett klímatudatos döntések a Párizsi Megállapodáshoz. Emellett a fogyasztók is jobban átláthatják az egyes élelmiszer-alapanyagok globális karbonlábnyomát. Az új adatok kimutatták, hogy az ember által generált szén-dioxid-kibocsátás 31%-a (16,5 milliárd tonna) származik az agrár-élelmezési rendszerekből, ami 17%-os növekedést jelent 1990-hez képest, amikor még kisebb volt a globális népesség.
Átalakítaná a hazai boltokat az unió: így néznének ki az élelmiszerek a jövőben
A tanulmány, mely szélesebb adathalmazzal és aprólékosabb megközelítéssel dolgozik, szintén megállapította, hogy a földhasználat változásából eredő kibocsátás (mint az erdők átalakítása szántóterületté) bár továbbra is jelentő tényező az agrár-élelmezési rendszer kibocsátásán belül, ám részesedése 25%-kal csökkent ezen időszak alatt, miközben a farmon belüli tevékenységé csupán 9%-kal nőtt. Ez mutatja, hogy az ellátási láncnak mekkora szerepe van az egész rendszer kibocsátásának emelkedésében. Az új adatok megjelenése a COP26 klímacsúcson keretében, meghatározó lehet a glasgowi tárgyalások és a karbonsemlegességre vonatkozó ígéretek megvalósítása során.
