Ez a lehangoló konklúzió egy nemrégiben a NASA tudósai által közreadott tanulmányból származik, amelyhez fejlett számítógépes modellezést alkalmaztak, hogy megvizsgálják a várható hőmérsékletemelkedést, az esőzés mintázatait, valamint a növekvő üvegházgáz-koncentrációt az atmoszférában. A modellek azt mutatták, hogy sok trópusi régió, amelyek jelenleg a kukorica termelésre támaszkodnak, túl forróvá válhatnak a termesztéshez - írja az Origo.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Jonas Jagermeyr, a NASA tudósa, a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy nem számítottak rá, hogy ilyen alapvető elmozdulást észlelnek a kukorica hozamában a korábbi, 2014-ben végzett klíma és gabona modellekhez képest. A jelenlegi termelés 20 %-os csökkenésnek súlyos következményei lehetnek világszerte.Az USA, Kína és Brazília jelenleg a világ legnagyobb kukorica termelői. De a kukorica Közép-Ázsia, Nyugat-Afrika és Közép-Amerika sok részén szintén fontos terménynek számít Ezekben a régiókban az elkövetkező évtizedben kivétel nélkül csökkenhet a hozam.
Lesújtó eredményekkel zárult az aratás Békésben: nem sok gazda örülhet
A tanulmány azt is megállapította, hogy a búza, ami a második legfontosabb emberi fogyasztásra termesztett termény (az első a rizs), jobban boldogulhat egy új, melegebb világban. Hozama 17%-kal megugorhat 2030-ra, a tanulmány szerint. A kutatók két modellt alkalmaztak, hogy szimulálják a kukorica viselkedését. Először azt modellezték, hogy a Föld klímája hogyan fog reagálni a különböző lehetséges üvegházgáz-forgatókönyvekre egészen 2100-ig. A hőmérséklet változásokra és az esőzésekre fókuszáltak, de a szén-dioxid talajkoncentrációjára is, ami hatással lehet a fotoszintézisre, és ezért a növényi fejlődésére.
- vélekedett Jagermeyr.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Mivel a modellek a vizsgált haszonnövények reakcióját hosszú időszakon át szimulálták, a tudósok azt mondják, hogy ezért világosan meg tudják különböztetni a klímaváltozás hatásait az időjárás okozta normál hozambéli variabilitástól.
