Míg az élelmiszerek világkereskedelme "figyelemre méltó stabilitást mutatott a koronavírus járvány nehézségei ellenére", a hirtelen élelmiszer- és energiár-drágulás jelentős kihívást jelent a szegényebb országok és fogyasztók számára, akik jövedelmük nagyobb hányadát fordítják ezen alapvető szükségletekre - áll az élelmezési kilátásokban. A FAO várakozásai szerint a világ élelmiszerimport-számlája minden idők legnagyobbja lesz idén és meghaladja az 1,75 billió dollárt, ami 14%-os éves növekedést jelent. A növekmény oka a nemzetközileg kereskedett élelmiszeralapanyagok magasabb ára és a szállítmányozás költségének megháromszorozódása. 

A fejlődő térségek felelősek a kiadások 40%-ért, összesített élelmiszer-kiadásaik várhatóan 20%-kal nőnek 2020-hoz képest. Ennél nagyobb is lehet a növekedés az alacsony jövedelmű, élelmiszerdeficittel küzdő országok esetében inkább az árak megugrása mint a mennyiségi emelkedés miatt. Ezen országokban az alapvető élelmiszerek (gabonafélék, állati eredetű zsírok, növényi olajok és olajos magvak) ára hirtelen kilőtt, míg a fejlett országokban a nagyobb értékű élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, halászati termékek, italok) adják a drágulás velejét.

A FAO évente kétszer megjelenő élelmezési kilátásai a piaci kereslet és kínálat helyzetéről ad képet a legjelentősebb élelmiszerek vonatkozásában, továbbá a legfontosabb várható piaci trendekről és a szállítmányozási költségekről. A legfrissebb jelentés külön fejezetet szentel a mezőgazdasági anyagárak gyors emelkedésénak hatásainak, főleg az energiaárak következményének az élelmiszerárakra és annak várható kihatásáról a globális élelmiszerbiztonságra.

Főbb megállapítások

A gabonatermelési kilátások pozitívak: 2021-ben rekordtermés várható a kukorica és a rizs esetében, mindemellett a gabonafélék felhasználása emberi fogyasztásra és állati takarmánynak szintén gyorsan bővül. Az előzetes előrejelzések a 2021-2022-es szezonra javulást mutat az olajos magvak és a származékos termékek kínálatában, ám a szezonzáró érték még így is átlagon aluli lesz.

Három év zsugorodás után a cukortermelés magára talál a szezonban, ám kereskedelme csökkenhet a főbb exportőr országok alacsonyabb készletei és a drágulás miatt. Bővül a hústermelés is, főként Kína gyors magára találása miatt, azon belül is kiemelten a sertéshús. A kereslet által hajtott kibocsátásnövekedés várható mindenhol a világon, a Csendes-óceán térségét kivéve, kereskedelmük azonban várhatóan csökken a legjelentősebb ázsiai és európai importőr országok zsugorodó kereslete miatt.

A globális tejtermelés is bővülhet mindegyik jelentős termelő térség esetében, de főként Ázsiában és Észak-Amerikában. A tejtermékek globális kereskedelmében is növekedés várható a járvány miatti leállások eltűnésével. Azonban az elmúlt hónapokban ennek üteme lassulni látszik a belső termelés bővülése és a fogyasztói kereslet mérséklődése miatt.

A halászat és akvakultúra kibocsátása akár 2%-kal is nőhet 2021-ben. Mindemellett a járvány jelentős károkat okozott a szektornak és az új piaci dinamikák akár tartósan is velünk maradhatnak. A halkereskedelem magára talál a szállítás magas költségei és problémái ellenére.