A tanácsi ülés első sorban a 2030-ig tartó erdészeti stratégiával kapcsolatban kellene majd következtetéseket jóváhagyjon, ám ismerve a tagállamok e kérdésben elfoglalt álláspontját ez sem lesz egy könnyű menet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint - amely egybevág több tagállami szakmai szervezet véleményével - az Európai Unió stratégiatervezete komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát - írja az Agrokép. Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez a NAK szerint veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét.

Bedőlhet európai sertésszektor: azonnali beavatkozást sürgetnek a tagállamok

14 ország kér sürgős fellépést.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács az előző, októberi ülésén véleménycserét tartott a stratégiáról, s a miniszterek üdvözölték a stratégiát, és hangsúlyozták, hogy egyensúlyt kell teremteni a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések között. A beharangozóból kiderült kiderült az is, hogy a Bizottság és a tagállamok által szolgáltatott információk alapján a miniszterek véleménycserét fognak tartani a mezőgazdasági termékek piacának helyzetéről. A miniszterek a megbeszélés során valószínűleg olyan kulcsfontosságú ágazatokra fognak összpontosítani, mint a sertéshús-, a gabona- és a tejágazat, valamint érinteni fogják többek között a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemnek, a koronavírussal kapcsolatos korlátozások lazításának és az emelkedő energia- és takarmányárak hatásának kérdését is. A délutáni ülésszak fő témája egyébként a mezőgazdasági termékek piaci helyzete lesz. A megbeszélés során a miniszterek a Litvánia által javasolt másik üzleti ponttal is foglalkozni fognak, mégpedig a sertéshúságazat előtt álló kihívásokról.

Nagy István agrárminiszter a Tanács mostani ülésén a sertéságazat nehézségeinek kezelése érdekében - a belga, bulgár, ciprusi, cseh, észt, francia, görög, horvát, lengyel lett, litván, osztrák és szlovák delegációkkal együtt - újra kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében. Az uniós szabályozás alapján a Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a koronavírus világjárvány és az afrikai sertéspestisjárvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehézséggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folyamatosan dráguló alapanyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradéktalanul érvényesíteni, ezért jelentős veszteségeket szenvednek az ágazat szereplői. 

Így mentenék meg a magyar sertéstartókat: itt az agrártárca mesterterve

Fellélegezhetnek a sertéstartók?

Nagy István kiemelte, a kormány ebben az évben már 4,4 milliárd forinttal emelte az állatjóléti és állattenyésztési támogatások kifizetésére fordítható keretet azért, hogy enyhítse az érintettek nehézségeit. Ezen felül az Agrárminisztérium 800 millió forintnyi támogatás előrehozott kifizetéséről döntött a gazdák likviditásának elősegítésére - tette hozzá. Nagy István kifejtette: a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez.