Súlyos kijelentést tett Nagy István: ezért kell sürgősen kihozni a gabonát Ukrajnából

Súlyos kijelentést tett Nagy István: ezért kell sürgősen kihozni a gabonát Ukrajnából

agrarszektor.hu
Elképesztő átalakulások történtek az elmúlt időkben a mezőgazdaságban, csak éppen nem pozitív irányba. A szomszédban dúló háború rengeteg probléma elé állította az agráriumot globális szinten, Nagy István agrárminiszter szerint az élelmezési válság is a küszöbön áll a világ számos szegényebb térségében. A tárcavezető úgy véli, hogy csak akkor kerülhető el a katasztrófa, ha a szárazföldi folyosó megnyitásával sikerül kiszabadítani a gabonát Ukrajnából - ehhez viszont magas szintű nemzetközi összefogásra van szükség.

A húszmillió tonna gabona fogadásához és továbbszállításához szükséges infrastruktúrát ugyanis ki kell építeni. Ám a megvalósítás nem tűr halasztást: ha a gabona nem jut ki az országból, az súlyos társadalmi feszültségekkel és akár a háború kiszélesedésével járhat - írja a Magyar Nemzet. Az Agrárminisztérium újabb ciklusát kezdő vezetője elmondta azt is, hogy változásokra is lehet számítani a hazai agráriumban, többek között arra, hogy a környezetvédelem átkerült az ipari minisztériumhoz, így az iparpolitikával együtt olyan döntések tudnak születni, amelyek a környezetvédelem szempontjait is figyelembe veszik. A természetvédelem azonban náluk maradt, így a tárcát természeti erőforrások minisztériumának is lehet nevezni. Továbbá új feladatkörökkel is bővültek: a teljes élelmiszeriparért és a kereskedelempolitika irányításáért is ők felelnek majd.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan maradhat talpon a mezőgazdaság?

A koronavírus-járvány olyan nehézségekkel állított szembe mindannyiunkat, amire nem voltunk felkészülve. Alig lábaltunk ki a Covid okozta krízisből, a szomszédunkban máris kitört a háború, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Azonban már a pandémia alatt is bebizonyosodott, hogy a magyar mezőgazdaság ütésálló. Ez ösztönözte arra a kormányt, hogy olyan döntést hozzon, amely alapjaiban változtatja meg az előttünk álló időszak agráriumát  

- fogalmazott a tárcavezető. 

Hozzátette, hogy az előttünk álló ciklusban összesen mintegy 4265 milliárd forintot tudnak majd fordítani az agrár-élelmiszeripar korszerűsítésére - ez háromszor több, mint az elmúlt 7 évé, és így lehetőség nyílik arra, hogy a versenyhátrányokat le tudják dolgozni. Felmerülhet a kérdés, hogy az a bizonyos lemaradás miből ered? 

EZ IS ÉRDEKELHET

A rendszerváltást követő privatizáció során a hazai feldolgozóüzemek új, nyugati tulajdonosokhoz kerültek, akik sorra bezárták azokat. Ezzel az egész magyar mezőgazdaság átállt alapanyag-termelésre, ami a legkisebb jövedelmet biztosítja. A másik nagy hibát az uniós csatlakozásunkat követően a szocialista kormány követte el. A nekünk járó uniós forrásokat gazdaságélénkítés helyett szociális felzárkózásra fordították, miközben legnagyobb vetélytársunk, Lengyelország épp ekkor építette ki azt a regionális szintű feldolgozó- és raktárhálózatát, amelynek köszönhetően most Európa élvonalába tartoznak  

- mondta a lapnak Nagy István.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az orosz-ukrán háború hatása

Bár a háborúból sikerült kimaradnunk, és remélhetőleg ez a jövőben is így lesz, a hatásait azonban mi is megérezzük, főleg a mezőgazdaságban. Nem csoda, hiszen a világ egyik "éléskamrája" vált szinte teljesen elérhetetlenné. Az agrárminiszter úgy véli, hogy Magyarország szerencsés helyzetben van, mert kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. Ez persze nem ad okot a teljes megnyugvásra, mivel a globális piac alakulása a hazai gazdaságot is befolyásolja. Az ukrán gabonakészletek beragadása akkora pánikot okozott, ami azonnal elkezdte felfelé hajtani az árakat. Az élelmiszerdrágulás pedig mindenki számára érezhető. Azt, hogy meddig tarthat még a háború és meddig emelkedhetnek az árak, lehetetlen megjósolni. Jelen állás szerint az a legfontosabb, hogy megtalálják a módját annak, hogy az országban ragadt húszmillió tonna ukrán gabonát ki tudják szabadítani. Ennek jelenleg egyetlen módja van: szárazföldi folyosót kell biztosítani az árunak. Ehhez pedig ki kell szélesíteni azt a tároló- és befogadókapacitást, ami a magyar-ukrán határon van. Emellett új vágányokra, átrakók fejlesztésére és átmeneti tárolókapacitásra van szükség, de a vagonok kellenek a leginkább - ezeket csakis komoly nemzetközi összefogással lehetséges megvalósítani. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A megvalósítás azonban nem tűr halasztást. A húszmillió tonna ukrán gabona pedig nagyon hiányzik, számos ország ellátásbiztonsága forog kockán. Ha a gabona kijut az országból, akkor lecsillapodnak a kedélyek, megnyugszik a piac és az árak is konszolidálódnának. Ha viszont nem járunk sikerrel, súlyos társadalmi feszültségek léphetnek fel. Marokkó, Egyiptom, Tunézia, Algéria jelentős gabonaimportőrök. Emlékezzünk az arab tavaszra, amit az egyéves aszály váltott ki az észak-afrikai térségben. Ha a gabonát nem tudjuk kiszabadítani, az akár a háború kiszélesedésével is járhat.

Mi lesz az élelmiszerárstoppal?

Nagy István szerint az árstop beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a fenntartása indokolt lehet, június végén meg kell hozni a döntést vele kapcsolatban is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. december 3. 17:44