Az elmúlt években alaposan rájárt a rúd a méhészekre, a hektikus időjárás miatt sokak fejében megfordult, hogy abbahagyják a munkát. Az idősödő szektorban nagy kérdés többek között az is, hogy milyen kilátásokkal kecsegtet a fiatalabb generáció szemében méheket tartani. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint alapvető probléma a generációváltás a méhészetben, előbb kezd bele a munkába az a fiatal, akinek a családjában még nem volt méhész.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.- tette hozzá az országos egyesület elnöke.
Bross Péter szerint a magyar méhészek száma csökken, a méhcsaládok száma pedig stagnált az elmúlt években. Mint elmondta, már nem nyújt megélhetést a méhészet, egyre inkább keresetkiegészítés céljából végzik a munkát az emberek. Ugyanakkor sok másodállásban méhészkedő sem az anyagi kiegészítést tartja szem előtt, hanem sokkal inkább a természet és a méhek szeretetét, a kikapcsolódást. Az egyesületi elnöke felidézte: a szocializmus idején többen azért méhészkedtek főállás mellett, mert az hozott annyi pénzt a konyhára, hogy el tudtak menni belőle egy balatoni nyaralásra, vagy 1-3 év terméséből esetleg befizettek egy autóra. Ma már hétvégi méhészkedéssel nem lehet annyi méhcsaládot tartani, hogy abból árbevétel legyen. A jövő főállású méhészeinek több okból sincs perspektívája. Felborult a természet, hektikussá vált az időjárás, a mézárak nem követik azt, hogy kevés a termés, emiatt pedig a méhcsaládonkénti eredmények is csökkennek. Másrészt azért sincs jövője a foglalkozásnak, mert más szakmák felértékelődtek, sokkal jobban emelkedtek másutt a bérek a méhészkedésből származó árbevételhez képest. Nem véletlen, hogy minden méhésznek van valamilyen más szakmája is, ahol most már sokkal többet megkereshetnek, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Korábban főállású méhészek is visszatértek saját szakmájukhoz, jóllehet megtartották a méheiket is. Ma körülbelül húszezren méhészkednek hazánkban, a nagy átlag 60 év felett van.
Akad olyan méhészegyesület, ahol szintén jól nyomon követhető az a tendencia, hogyan vált mellékfoglalkozássá a valamikor egész családokat eltartó méhészet. Mészáros János, a 15 éves Zselici Méhész Egyesület elnöke az Agrárszektornak elmondta: taglétszámuk mára megduplázódott a kezdeti felálláshoz képest, ám a méhcsaládok száma majdnem azonos szinten van ma is. A megalakulás idején az idősebb méhészek sokkal nagyobb számban tartottak méheket, ma a fiatalabbak kevesebb méhcsaláddal dolgoznak. Ebből is látszik, hogy ma inkább fizetéskiegészítést nyújt a tevékenység, nagyon kevesen végzik főállásként. A szakember szerint 15 éve egy 100 méhcsaládos méhészet akár fő megélhetést biztosíthatott egy egész családnak, ma ez nem lehetséges, s legfőképpen azért, mert a méz ára nem követte az inflációt. A méhek után igényelhető támogatások arra elegendőek, hogy az állomány átteleltetését biztosítsák, a megélhetéshez nem. Mészáros János azt tapasztalta, hogy az elmúlt években sok szerencsekovács tévedt a méhészkedés környékére a gyors meggazdagodás reményében, bennük persze hamar alábbhagyott a lelkesedés.
A somogyaszalói Kakas István gyerekkora óta figyelemmel kísérte édesapját a méhészeti munkában, így tanult bele a szakmába. A most 29 éves férfi főállás mellett méhészkedik, elsősorban vegyes mézzel foglalkozik, s 50 méhcsaládot tart.
- mondta el kérdésünkre Kakas István.
A fiatal somogyi méhész szerint rizikót is vállal az a fiatal, aki a nulláról építkezik, hiszen egy használható kaptár ára is közel 40 ezer forintba kerül, a méhek beszerzése pedig megint csak komoly anyagi tétel. Úgy véli: az előbbiek miatt sem kifizetődő csupán a világhálón tájékozódni, érdemesebb szerinte legalább 1-2 éven át idősebb méhészeket kísérni, hogy megértse az ember a munkafolyamatokat, a rendszert.
Új kihívásokkal is meg kell küzdeni
Kakas István, somogyaszalói méhész úgy véli: hosszabb távon komoly probléma lesz abból, ha nem képezik magukat kellő szinten a méhészek, nem elég csupán a méhész tanfolyamokon felszedett tudásra alapozni. A méheknél a betegségek térdre kényszeríthetik akár a teljes ágazatot, s ha van pár hanyag méhész, sokakat elérhet a baj. Ezen kívül komoly kihívásokat tapasztal a klímaváltozás, az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt is. Az eltolódó virágzások, a megváltozó csapadék- és napfénytartamok új pályára állítják a méhészeket, a helyhez kötött szakemberek kevésbé tudnak majd sikeresen termelni. Szerinte nem kizárt az sem, hogy vándorolni kell majd a méhekkel azoknak is, akik korábban nem tették ezt.
