Magyarország a világ ötödik legjelentősebb vetőmag-exportőre, évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk a külpiacokon. Mit lehet elmondani, hogyan fejlődött a hazai vetőmagpiac az elmúlt tíz évben, mennyire fogékonyak ma a termelők a professzionális vetőmagokra?
Óriási változáson ment keresztül a magyar agrárium az elmúlt tíz évben. Az átalakulásnak az egyik oka véleményem szerint az, hogy a közös agrárpolitika adott egy kiszámítható keretrendszert ahhoz, hogy a magyar agrárgazdálkodók meghatározzák költségvetéseiket, noha ez a rendszer néha szigorúnak tűnhet, és olykor meglepő kihívások elé is állíthatja a termelőket, hosszú távon számtalan előnyt képes biztosítani, nem utolsó sorban például támogatásokat.
Úgy látom, hogy a gazdák abszolút tudatosak, keresik a jót, és nem elégszenek meg a középszerűséggel, ma már minden termelő arra törekszik, hogy minél intenzívebben gazdálkodjon. Ez minket, mint inputanyag-előállító céget óriási kihívás elé állít, és komoly versenyhelyzetbe hoz, hiszen a minőség, a genetikai tisztaság, a termőképesség és a szaktudás sokkal fontosabb tényezők lettek, mint az ár. Magyarul, az árversenyben az a prioritás nyer, ahol a szuper genetikai potenciálhoz a többlet hozzáadott értéket is be lehet forgatni a fajlagos vetőmag költségbe. Legyen az extra csávázás, vagy a reklamálhatóság, illetve szavatosság kérdése. Biztonság - nevezzük nevén.
Hatalmas a verseny az inputanyag-termelő cégek, vállalkozások között, amelyek között globálisan is meghatározó vállalatok vannak. Hogyan lehet ma helyt állni ebben a versengésben?
Valóban óriási a verseny, ráadásul a mi magyar cégünknek jellemzően a hatalmas tőkekoncentrációval rendelkező multinacionális vállalatok között kell megállnia a helyét, elsősorban Magyarországon és a Kárpát-medencében. Versenytársaink a világ bármely pontjáról tudnak erőforrásokat átcsoportosítani erre a piacra, a mi előnyünk azonban az, hogy nem pusztán egy vetőmag-forgalmazó cég vagyunk, hanem nagyon erős kutatóháttérrel is rendelkezünk. Az ELKH Agrártudományi Kutatóintézetének zászlós hajója Martonvásár, valamint a Talajtani Intézet és a Növényvédelmi Intézet is mögöttünk áll. Mindez azt is jelenti, hogy szaktanácsadás, és a friss információk tudás transzfere közvetlen kapcsolatban is velünk van, amit nem minden versenytársunk mondhat el magáról.
A klímaváltozás központi téma az utóbbi években, hiszen hatással van minden ágazatra, így az agráriumra is. Milyen változást hozhat a vetőmagpiacon az éghajlatváltozás, inputanyag gyártóként, hogyan lehet erre hosszú távon készülni?
Az Európai Unió kutatóintézete, a JRC már 10-12 éve azzal foglalkozik,hogy milyen következményei lehetnek a klímaváltozásnak az egyes tagállamokban, illetve kik lesznek a nyertesei, és kik a vesztesei. Nagyon érdekes, hogy az, amit már egy évtizeddel ezelőtt prognosztizáltunk, ma már a valóság. Évről évre egyre nagyobb az aszály Magyarországon is, hektikussá válik a csapadék eloszlása, valamint mennyisége, és délről folyamatosan tolódik fel északra a melegedés és a szárazság.
Nekünk a kutatóintézeti háttérrel lehetőségünk van arra, hogy a magyar termelőknek olyan alternatívát biztosítsunk a speciális kukorica hibridjeinkkel, a strapabíró, bőtermő kalászos fajtáinkkal, amelyek használatával nem csökkenhet a gazdasági eredményük. Mindez azt is jelenti, hogy ezzel új, északi és keleti piacok nyílhatnak meg a hazai nemesítésű vetőmagok előtt, Lengyelország, Litvánia, Oroszország, Ukrajna, Irán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán például új lehetőségeket jelentenek Magyarország számára, és ezzel élni kell.
Mit lehet elmondani a Marton Genetics jelenlegi tevékenységéről, milyen irányba tart a vállalat, melyek most a portfólió legerősebb szegmensei?
Folyamatosan frissítjük a portfóliót, hiszen ma már nem elég középszerűnek lenni. Ezt az állandó aktualizálást két módon tesszük, az egyik, hogy sok fajtával és hibriddel rendelkezünk, erre van igény a termelők részéről is, akik így megtisztelnek minket a bizalmukkal, és habár ez előállítási szempontból nagyon költséges, hosszú távon megéri. A másik módja a naprakészségnek, hogy egyre jobban tolódunk északra, ahol rengeteg új piac nyílik meg számunkra, ezért mindenhol ott kell lennünk a helyszínen. Óriási előnyt jelent, hogy minden V4-országban van egy speciálisan dedikált agrárdiplomáciai képviselet, amellyel közösen fel tudjuk mérni, hogy hol, mire van szükség. Ezzel a szakmai támogatással pedig új piaci lehetőségek nyílhatnak meg Magyarország előtt.
A közép-ázsiai térség is nagy lehetőségeket rejt a magyar vetőmag számára. Látnak ebben potenciált?
Pár éve még elérhetetlennek tűnt ez a térség, de ma már azt látom, hogy nem lehetetlen oda eljutni. Alapvetően a türk országok - Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán - jelenthetnek komoly piacokat a magyar vetőmag számára. Egy jól körül határolható övezet, rengeteg kiaknázatlan nyersanyagforrással rendelkeznek, és most kezd csak el igazán fejlődni az iparuk. Kazahsztánban indítottunk egy programot, amelynek tulajdonképpen az a célja, hogy megtanítsuk az ott élőket hatékonyan gazdálkodni, hiszen ehhez minden rendelkezésükre áll, vannak jó minőségű földek, vizek, mi pedig ezek alapján segítünk a kazahoknak abban, hogy melyik kukorica hibridek és gabonafajták illenek oda a térségbe.
Egy ilyen versenyorientált világban, mint a mai, mennyire tud előnyre szert tenni egy magyar cég a tőkeerős nyugati multikkal szemben? Hogyan tud kitűnni, érvényesülni az egyes külföldi piacokon egy Magyarországról származó vállalkozás?
Úgy gondolom, az nagyon sokat számít, hogy az agrokultúrában óriási előnyünk van, amit, habár Magyarországon sokan nem élnek meg igazán, külföldön igenis rengeteget számít. Ugyanakkor ezeken a piacokon, illetve országokban azt is elvárják, hogy meg tudjuk mondani nekik, milyen vetőmagokat használjanak, milyen fajtákat ültessenek, illetve segítsünk válaszokat adni az aktuális kihívásaikra. Ezért is fontos nálunk a szaktanácsadás, hiszen itt nem csak az inputanyagról van szó, akkor vagyunk igazán hitelesek, ha tudással is felvértezzük a partnereinket.
Új vetőmagüzem építését tervezi a Marton Genetics. Mit lehet tudni erről a beruházásról?
Ahhoz, hogy azt a minőséget, amit ma elvárnak a magyar gazdák, az Európai Unió vagy akár Kazahsztán, biztosítani tudjuk, a szántóföldi termesztés mellé modern üzemet is társítanunk kell, olyat, ahol egy helyen megtörténik a vetőmagok minősítése, kiszerelése és csomagolása is. Jelenleg úgy dolgozunk, hogy minden vetőmagunkat jól felkészített bérmunkaüzemekben töltjük, eljött az ideje azonban, hogy új dimenzióba emeljük a céget, és minden folyamat a mi kontrollunk alá kerüljön. Emellett az, hogy folyamatosan bővülünk az exportpiacainkon, lehetővé teszi azt, hogy egy olyan rentábilis üzemet építsünk fel, ami ezeket a kapacitásokat ki tudja használni, és még jobban ki tudjuk szolgálni ezáltal a partnereinket.
Annak, hogy a csomagolás saját kézben legyen, gazdaságossági vagy inkább minőségi oka van?
Mindkettő fontos szempont, de a legmeghatározóbb az a kiváló minőség biztosítása, hiszen ha garantáltan, nyomon követhetően tudok egy bizonyos, jó minőséget nyújtani a partnereknek, az hatalmas versenyelőnyt jelent. Emellett abban is segít, hogy tudjuk, mikor, hol kell javítani. Habár a jövőbeni stratégiánk bővülése miatt arra számítunk, hogy még a beruházás elkészülése után is fogunk használni bérmunkában vetőmagüzemeket Magyarországon, de szükségünk van a hazai pályára is.
Milyen fázisban van most a beruházás, mikor kezdődhet meg a munka az új vetőmagüzemben, illetve milyen kapacitással tervezik majd működtetni?
Már megszereztük azt a 15 hektáros területet, amelyen az üzem állni fog, a tájolása is megtörtént, valamint ki lett választva a fővállalkozó és a kivitelező is. Rómát sem egy nap alatt építették fel, és ha nem is látványosan, de már egy éve minden napunk ekörül a beruházás körül forog, sokat tanultunk arról, mennyire sok előkészítést igényel egy ilyen komoly projekt.
Ez a hatalmas beruházás rengeteg új munkaerőt is igényel. Pontosan hány munkahelyet fog teremteni az új üzem megépítése?
Úgy számolunk, hogy körülbelül 70 fővel fogunk bővülni, ha elkészül az új üzem, de csúcsidőszakban elérjük a 100 fő foglalkoztatotti létszámot is. Itt már nem egy klasszikus üzemről beszélünk majd, hiszen a digitalizáció, a robotizáció és az automatizáció nagyon komolyan jelen lesznek benne, így ide mérnökökre, valamint technikusokra lesz szükségünk. A logisztikai központ is teljesen önálló vezérlés alapján működik majd, itt nem a mennyiségi, sokkal inkább a minőségi munkaerőn lesz a hangsúly.
Melyek a legnépszerűbb fajták a cég termékportfóliójában?
Folyamatosan fejlesztünk, hiszen ahhoz, hogy egy fajta vagy hibrid megjelenjen a piacon, átlagosan 10 évet is jelenthet. Az a célunk, hogy mire elkészül az üzem, addigra legyen a kezünkben 10-15 már bizonyított potens fajta. Az éghajlat és a termelők hozzáállása a következő 10 évben is annyit fog változni, mint az előzőben.
