Szélsőséges évet zártak az ökológiai növénytermesztő gazdaságok is 2022-ben - írja közleményében a Vetőmag Szövetség. Míg a Dunántúlon átlagos mennyiségű búzát arattak, addig keleten 40-50%-os termésveszteség keletkezett az öko búzatáblákon. Ami jó hír, hogy az aszály a patogén gombáknak sem kedvezett, ezért sem számottevő levélbetegség, sem fuzárium fertőzöttség nem volt tapasztalható. Utóbbi következtében a szemtermés toxin-szennyezettségének a kockázata is minimálisra csökkent, így piacképes a megtermelt ökogabona, ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség öko vetőmag munkacsoportjának elnöke. A többi, öntözés nélkül termesztett növénykultúra is terméskieséssel reagált a főként az Alföldet érintő súlyos mértékű aszályra. Ugyanakkor a magasabb szervesanyag-tartalmú, jobb vízgazdálkodású talajokkal rendelkező öko területek - legalábbis a kezdetekkor - jobban tudták enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A 2022-es évben tapasztalt rendkívül aszályos körülmények között mutatkozik meg igazán az egyöntetűen és gyorsan kelő, jó kondícióban lévő növényállomány előnye, amely csak szakszerű tisztításon átesett, jó minőségű vetőmag használatával érhető el. A talajállapot és a termesztéstechnológia mellett fontos a kiválasztott fajta is a szélsőséges körülmények negatív hatásainak megelőzésében, enyhítésében

- hangsúlyozta dr. Mikó Péter.

A mesterséges növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyahasználat tilalma miatt az öko gazdálkodást a konvencionálishoz képest még inkább befolyásolják a környezeti tényezők, ezért a szektor számára kiemelten fontos a fajták teljesítőképességéről és ellenállóképességéről minél szélesebb körű információt biztosítani. Erre kiváló lehetőséget biztosít az öko posztregisztrációs kísérlet-hálózat, mely az őszi kalászosok tesztelésével indult el 2020 őszén, és 2022-ben már a második évét zárta. Ebben a koordinátori szerepet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) látja el, szoros együttműködésben a Vetőmag Szövetség ökológiai vetőmag munkacsoportjával, a munkacsoport (búza)vetőmag-forgalmazó tagjaival, valamint a kísérletek kivitelezésében résztvevő NÉBIH-hel, hazai agrárkutató intézményekkel (ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Debreceni Egyetem, MATE Karcagi Kutatóintézet, Gabonakutató Nonprofit Kft.) és öko gazdákkal (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád).

A 2022-es évben 26 őszi búza és 6 tönkölybúza fajta tesztelése zajlott a kisparcellás hálózatban 7 helyszínen. Az aszály az öko kisparcellás kísérlethálózat alföldi helyszíneit sem kímélte, így a karcagi és a szegedi helyszíneken nagyon alacsony, egyes esetekben (karcagi tönkölykísérlet) értékelhetetlen eredmények születtek. Az immár kétéves adatok kiértékelése jó alapjául szolgálhat egy megbízhatóan ajánlható, öko búzafajta lista kialakításának, mely megjelenésére - további 1-2 kísérleti évet követően - a közeljövőben lehet számítani.

A kisparcellás kalászos fajtatesztek 2021. és 2022. évi eredményeiről részletesen az ÖMKi honlapján - www.biokutatas.hu - olvashatnak. A kisparcellás fajtateszt-hálózatban ugyan már a kezdetek óta szerepel csemegekukorica, viszont a vizsgálat csak néhány helyszínen és elsősorban fajtaregisztráció előtti teszteléssel foglalkozik, amelynek jövőbeni fejlődésére lehet számítani. Idén tavasszal a NÉBIH fertődi állomásán, a klímaváltozás okozta kihívások kapcsán, maghüvelyes, illetve alternatív fehérjenövény fajtakísérletek is elindultak az ÖMKi szervezésében. A tervek szerint a fajok köre tovább bővülhet jövőre, amikor alakor és árpafajták is bekerülnek a kalászos tesztelő hálózatba.

Az öko piac helyzetéről szólva dr. Mikó Péter elmondta: az orosz-ukrán háború következtében megnövekedett energiaárak elsősorban a biotermékek fogyasztását érinti hátrányosan, amely jól láthatóan megnyilvánul az alapanyag-előállításhoz szükséges input anyagok, így az öko vetőmagok, eladásainak visszaesésében is. Több visszajelzés is érkezett, hogy a nyugat-európai piacok ily módon viszonylag telítetté váltak, amelyre megoldás lehet az EU-n kívüli exportlehetőségek feltérképezése és irányítottabb fejlesztése, de ez egy hosszabb távú folyamat lesz.

Mindeközben a hazai ökológiai mezőgazdasági ágazat, és azon belül az öko vetőmagszektor fejlődését több új kezdeményezés is szolgálhatja a jövőben. Ilyen az Agrárminisztérium által meghirdetett Nemzeti Cselekvési Terv, amely az öko terület részarányát 10%-ra növelné 5 éven belül, de ide tartoznak az ökológiai gazdálkodásra való átállást támogató, sikeresen elbírált pályázatok. Az eddigi célzott támogatásoknak köszönhetően az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban. Ennek 12%-án gabonaféléket termesztenek, amelynek területe az új átállási támogatásnak köszönhetően akár meg is duplázódhat a közeljövőben.