Veszélybe kerülhetett a jövő évi szamócatermés Spanyolországban. Huelva tartományban, ahol a spanyol szamóca 95%-át termesztik, a mezőgazdasági termelők érdekképviseletei által meghirdetett állásoknak csupán egyharmadára jelentkeztek november elejéig. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a spanyol gyümölcstermeszésre, amely az Junta de Andalucía adatai alapján az Európai Unió szamócatermésének 25%-át adja - írta meg a Público spanyol internetes portál.
Az elmúlt szezonban Huelvában 6808 hektáron folyt gyümölcstermesztés, amihez sok munkás kézre van szükség, különösen március és május között. A spanyol mezőgazdasági szervezetek ezért idén még szeptemberben elindítottak egy kampányt, amely alapján lakhelytől, tartózkodási helytől függetlenül minden érdeklődő jelentkezhetett és regisztrálhatott a szakszervezetek által meghirdetett 10359 állásra a szamócaszektorban. A 15 napig tartó időszak végéig azonban mindössze 3421 érvényes jelentkezést regisztráltak az illetékes szakmai szervek, és 6938 állás maradt betöltetlen. A szakértők szerint ezt az eredményt inkább egy rendelkezésre állási előrejelzésnek, egy közvélemény-kutatásnak kell felfogni, figyelembe véve azt, hogy a munkakezdésig még négy hónap van hátra, és sok munkavállaló nem tudja, vagy nem szereti ennyire előre elkötelezni magát.
A hivatalos szerveknek azonban jó előre fel kell mérniük, hogy mennyi idénymunkásra lesz szükségük a következő szezonban a mezőgazdasági vállalkozásoknak, és ennek mekkora hányadát tudják biztosítani a helyi munkások. A fennmaradó részt ugyanis külföldi, szerződéses munkásokkal kell pótolni. A hivatalos adatok szerint 2021 januárja óta 109 ezer külföldi munkásra volt szükség a spanyol földeken. Ebből ebből 12 ezren marokkóiak voltak, 26 ezren románok és bolgárok, valamint 15 ezren érkeztek a szubszaharai térségből.
A munkaerő-kínálat és -kereslet közötti szakadék oka egyszerű: a szamóca betakarításáért rendkívül alacsony béreket kapnak a munkások. Egy hat és fél órás műszakért bruttó 49,30 eurót (18 ezer forintot), heti hat napos munkával számolva havonta pedig 1183 eurót (433 ezer forintot) fizetnek ki a munkáltatók a Huelva tartományra vonatkozó kollektív szerződésben foglaltak szerint. A szomszédos Sevilla tartományban ez a kollektív szerződés már közel 51 eurós napi bért jelent, amelyet a régió 147 ezer munkásának együttes fellépése tett lehetővé.
A nehéz körülmények, amelyek között ezt a munkát kell végezni, és a más, kevésbé kimerítő feladatvégzéssel kecsegető ágazatok még akkor is vonzóbbak, ha nem kínálnak sokkal több fizetést. A Público értesülései szerint Huelvában különösen a vendéglátóipar, a hotelek és a panziók szívnak el sok embert a mezőgazdaságtól, ráadásul ezt épp abban a kora tavaszi időszakban, amikor a szamócával sokat kellene foglalkozni.
Dél-Spanyolországban hamarosan kezdődik a fóliasátorban termesztett eper szezonja, és közel 10 ezer fő kellene az 5-6 hónapig tartó időszakra, de ennek csak a töredéke jelentkezett eddig, jelezte Maria, aki 20 éve lakik Madridban. A spanyolok ugyanis - kevés kivételtől eltekintve - nem nagyon dolgoznak mezőgazdasági betakaritó munkakörökben, ugyanis a munkanélküli segély összege nagyobb, mint az idénymunkásként megkereshető fizetés összege, állította Maria. Elmondása szerint a mezőgazdasági vállalatok hagyományosan Marokkóból szoktak toborozni női munkaerőt, és a legszívesebben családos anyákat alkalmaznak, mert ők biztosan hazatérnek a csaladjukhoz az idény végén, és nem fognak az Európai Unió területén maradni. Most azonban a koronavírus-járvány miatt a marokkói határ zárva van, így - egyelőre - nem tudnak jönni az idénymunkások az országba.
Maria érdekességként azt is megemlítette, hogy sok spanyol a jobb órabér miatt Franciaorszagba jár almát vagy szőlőt szüretelni. Ebben az évben pedig az is nehezíti a mezőgazdasági vállalkozókat hogy felemelték a minimálbér összeget, így sok esetben meg sem éri leszüretelni a termést, mert többé kerül a munkabér mint amiért el tudnák adni a zöldséget és a gyümölcsöt. Ez nemcsak Huelva tartományban okoz problémát, hanem Almeriában is, ahogy arról az Agrárszektor korábban beszámolt.
Több sebből vérzik a spanyol gyümölcs- és zöldségágazat: válságban a termesztés
A kertészetekben tapasztalható munkaerőhiány nemcsak a spanyoloknál, de Magyarországon is létező probléma. Ahogy azt Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezetője is elmondta, a szektorban az álláshelyek 10-20%-a betöltetlen, és bérfejlesztésre is szükség lenne a munkaerő megtartásához. Ez pedig óhatatlanul is a termékek árának emelkedéséhez fog vezetni.
