-20211202.jpg)
A drágulás hátterében minden hatóanyag esetében más áll, a nitrogén műtrágyák esetében a gáz ára okozta, a kálium műtrágyáknál a megnövekedett kereslet és a csökkenő globális gyártási kapacitás, a foszfor műtrágyáknál pedig a megnövekedett kereslet volt az áremelkedés kiváltója. Ott vannak még az NPK termékek is, melyeknél az említett három hatóanyag emelkedése volt a kiváltó ok. Attól viszont nem kell tartani, hogy a termelők nem tudják biztosítani a jövő évi termést, hiszen emelkedtek a terményárak is, így meg tudják fizetni a megdrágult inputanyagokat. Az AKI adataiból kiderült, hogy a műtrágya-forgalmazók 1,47 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2021 első három negyedévében.
Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcseseménye - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én
Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!
Brutálisan megdrágult a műtrágya: ez áll valójában az árrobbanás hátterében
Az értékesített mennyiség 1,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A műtrágyaárak átlagosan 25,4 százalékkal nőttek, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 139 milliárd forint volt, 19 százalékkal magasabb a 2020. első három negyedévi értéknél. A közvetlenül mezőgazdasági termelők felé értékesített teljes műtrágyamennyiség 86 százalékát a tíz legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat adta 2021 első három negyedévében. A mezőgazdasági termelők által a vizsgált időszakban vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 521 ezer tonna volt, közel ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A nitrogénhatóanyag-tartalom 5 százalékkal csökkent, míg a káliumhatóanyag-tartalom 17,6, a foszforhatóanyag-tartalom 5,6 százalékkal volt több, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2020 első három negyedévében 68:17:15 volt, 2021 azonos időszakában pedig 65:18:17, azaz csökkent a nitrogénfelhasználás. Az első három negyedévi műtrágya-értékesítés 2021-ben értékben 19 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest.
Az egykomponensű nitrogén 7,3, az egykomponensű káliumműtrágyák forgalma 21,8 százalékkal emelkedett, az egykomponensű foszfor értékesítése ugyanakkor 7,4 százalékkal csökkent. Az összetett műtrágyák forgalma 38,5 százalékkal nőtt 2021 első három negyedévében az egy évvel korábbihoz hasonlítva. 2021 harmadik negyedévében látványosan csökkent az egykomponensű nitrogén műtrágyák mennyisége természetes súlyban az egy évvel korábbi időszakhoz képest: mintegy 105 ezer tonnával (-47 százalék) értékesítettek kevesebbet a forgalmazók. Összességében 25 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a gazdálkodók július, augusztus és szeptember hónapokban, mint 2020 hasonló időszakában.
Közleményt adott ki a Nitrogénművek: folyamatos a magyar gazdák műtrágyaellátása
Drágulást hozott 2021.
A KSH tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 16,4 százalékkal, a termelés ráfordításainak árszintje 12,4 százalékkal volt magasabb 2021 első három negyedévében 2020 azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 24,7 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára pedig 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten. A növényi termékek körében a zöldségfélék ára 3,7, a gyümölcsfélék termelői ára 9,3 százalékkal magasabb volt a bázisidőszak szintjéhez képest. A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a műtrágyaárak 25,4 százalékkal nőttek. A növényvédő szerek ára 5,2 százalékkal, az állatgyógyászati készítményeké 4,4 százalékkal drágult.
A takarmányok ára megközelítette a műtrágyák áremelkedését (+24,7 százalék), a vetőmagé közel 4 százalékkal nőtt. A kiemelt műtrágyák közül 2021 harmadik negyedévében (július-szeptember) a MAS és a MAP ára nőtt a legjelentősebben (+81, illetve +82 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A kálium-klorid ára ötödével emelkedett, az NPK 15-15-15 összetételű műtrágyáé pedig másfélszeresére ugrott az egy évvel korábbi időszakéhoz képest. A második negyedévhez viszonyítva 2021 harmadik negyedévében a MAS ára 31, az NPK 15-15-15 összetételű műtrágyáé 25 százalékkal nőtt. A kálium-klorid ára 17 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. Az elmúlt időszakban a világ műtrágyapiacán tapasztalható jelentős áremelkedés, melynek az egyik okozója nem más, mint az energiaköltségek gyors és jelentős növekedése. A nitrogéntartalmú műtrágyák előállításához ugyanis nélkülözhetetlen a költségek legnagyobb részét adó földgáz, ami az előző év ugyanezen időszakához képest több mint tízszeres áron cserél gazdát a tőzsdén.
Tömegesen zárhatnak be a magyar pékségek: több száz cég húzhatja le a rolót
A botrányok sem kerülték el az ágazatot
Habár az utóbbi hetekben felröppent a hír, miszerint a brutális alapanyagár-emelkedés miatt bármikor leállhat a műtrágya gyártása a Nitrogénművek Zrt.-nél, ám ez nem így lett. A vállalat tulajdonosan, Bige László ugyanis közölte, hogy nem tervezi leállítani a gyárat még annak ellenére sem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 11 milliárd forintos bírságot szabott ki a cégre. Még október végén érkezett a hír, miszerint a GVH vizsgálata megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A nemzeti versenyhatóság versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre, amelyből 11 milliárd forint a Nitrogénművek Zrt.-t sújtja.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pedig azt szorgalmazza, hogy legyen biztosított a magyar gazdák műtrágya ellátottsága a szükséges mértékig, de ne több pénzért, mint amit a piac diktálna. A közelmúltban tapasztalt világpiaci árrobbanással és a hazai piacon a műtrágyák árát negatívan befolyásoló kartellezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a műtrágya olyan input anyaga a növénytermesztésnek, amely nem pótolható mással, "egyfajta üzemanyag", ami az elvárt termésszinthez szükséges. Megjegyezte, hogy a műtrágyák ára az élelmiszerárakra is kihat, így emelkedése egészen a fogyasztókig gyűrűzik.
Szorul a hurok Bige László nyaka körül? Váratlan bejelentést tett az agrárminiszter
Valóban beköszönthet az élelmiszerhiány Európában?
Az elszálló gázárak miatt a műtrágyaárak elszállása és az abból eredő mezőgazdasági termelési kockázatok nemcsak Magyarországon jelentenek gondot, hanem akár egész Európa mezőgazdaságában is. Daniel Buda, román európai néppárti képviselő például aggodalmát fejezte ki az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén arról, hogy az EU-ban 500 millió embert kell etetni, de nagyon komoly élelmiszerválság alakulhat ki. Továbbá vázolta azt is, hogy a kisebb agrárcégek nem tudnak majd a magas árakon műtrágyát venni, így élelmiszerhiány alakulhat ki. Az Európai Bizottság agrárügyi főigazgatóságának helyettes vezetője azonban kihangsúlyozta, hogy kétségtelenül nagyon fontos témáról van szó, de érdemes perspektívában vizsgálni a dolgot, és ők nagyon szorosan nyomon követik az eseményeket, a tények alapján pedig egyelőre nem érdemes riadót fújni.
