Az ivermectinek 1983-as felfedezése jelentős lépés volt az állatgyógyászatban, a japán Ómura Szatosi és az amerikai William Campbell orvosi Nobel-díjat vehetett át érte 2015-ben. Ma már az ivermectin hatóanyagot tartalmazó készítmények nélkülözhetetlenek az állattartásban - olvasható a 24.hu oldalán. Dr. Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az ivermectin "rendkívül hatékony, tág spektrumú parazitaellenes szerekről van szó, amelyek a külső élősködőket is távol tartják."
Ahogy a szakember fogalmazott, az elterjedt gyakorlat szerint az első kezelést áprilisban, a legelőre hajtás előtt kell elvégezni, majd a nyár folyamán és ősszel, a téli szállásra hajtáskor megismételni. A probléma kora tavasszal kezdődik, amikor a legelő állatok trágyájával az ivermectinek a természetbe kerülnek. Ezek lassan (40 nap alatt), főleg az UV-sugárzás hatására elbomlanak. A kezelés ismétlése pedig azt jelenti, hogy a vegyület gyakorlatilag a teljes vegetációs időszakban jelen van a legelőkön.
Magyarországon körülbelül 70-80 rovarfaj szaporodásához elengedhetetlen a növényevők trágyája. Ezek főként ganajtúrók és legyek, amelyeknek a trágya jellemzően az utódok táplálékát biztosítja. A kifejlett rovarokra az ivermectinek nem jelentenek veszélyt, a lárvákat viszont elpusztítják, ahogy számos hasznos gombát és baktériumot is. A rovarok megfogyatkozása az őket fogyasztó állatok visszaszorulásával jár, a pókoktól kezdve a rovarevő kétéltűeken és hüllőkön át egészen a madarakig és emlősökig. A trágyához kötődő rovarcsoportok szerepe rendkívül jelentős a gyepekben, hiszen ezek segítik elő a szervesanyag lebontását, azt, hogy a tápanyag visszatérhessen a körforgásba. A jelenség viszont már csak azért is aggodalomra adhat okot, mert a rovarok pusztulása egyébként is ijesztő mértéket öltött egész Európában.
- magyarázta Dr. Lengyel Szabolcs.
Az ivermectin fenti negatív hatásait laboratóriumi körülmények között számos kísérletben bizonyították már, ám a magyar kutatókra vár most annak kiderítése, hogy nagy léptékben, a természetes környezetben pontosan mit okoznak ezek a vegyületek. Valóban olyan jelentős hatása van az élővilágra, mint amennyire az eddigi kutatások alapján sejthető? Mert ha igen, akkor sürgősen közbe kell avatkozni. Dr. Lengyel Szabolcs kiemelte, a beavatkozás célja semmiképp nem lehet az ivermectinek betiltása, mivel ezek nagyon fontos szerepet játszanak az állattartásban. A megoldás a szakember szerint szerhasználat idejének szabályozása lehetne: ha például az állatok februárban kapnák meg a féregirtót, a legelőre már lényegesen kisebb koncentrációban jutna tavasszal.
- tette hozzá Dr. Lengyel Szabolcs.
Ahogy azt a 24.hu is kiemelte, az Európai Unió LIFE-Nature programja 2,5 millió euróval támogatta az Ökológiai Kutatóközpont és társintézményei projektjét, "az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára". Dr. Lengyel Szabolcs elmondta, hogy néhány kísérletben azt tapasztalták, hogy az ivermectinek a talajból a növényekbe kerülve visszavetik azok fejlődését - ennek tisztázása is a projekt része lesz. A kutatók összesen 800 hektáron vizsgálódnak, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így állati élősködőktől vélhetően mentes a terület. Itt fognak ivermectinekkel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat legeltetni - lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és minimálisan féreghajtóval kezelt egyedek is. Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is.
Az ivermectin a koronavírus-járvány kapcsán bizonyos hírhedtségre tett szert: időről időre visszatérő álhírek, hamis információk kerülnek a köztudatba a hatóanyag vírus elleni hatékonyságát illetően. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban figyelmeztetést adott ki, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Figyelmeztet a hatóság: az állatgyógyászati szerek nem hatékonyak a koronavírus ellen!
- hívta fel a figyelmet Dr. Lengyel Szabolcs is.
