Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint a 21. században nem érdemes külön agráriumról, élelmiszeriparról és agrobizniszről beszélni, hanem a hangsúlyt a komplex és komplett élelmiszergazdaságra kell helyezni. A Magyar Bankholding tagjai a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank együttesen a magyar élelmiszergazdaság legnagyobb befektetőinek tekinthetők, a portfólió egymást jól kiegészítői kis-, közép- és nagy mezőgazdasági üzemekből, élelmiszeripari cégekből és agrobiznisz vállalkozásokból áll - írja a Portfolio.
A vezérigazgató szerint a termékpályákról beszélni mostanában különösen aktuális, hiszen lehet hallani a vágtázó energiaárakról, az inputanyag és a gabonaárak szintén soha nem látott magasságokat érintenek meg, miközben az állattenyésztő ágazatok, főleg az abrakfogyasztók tekintetében különféle - leginkább negatív - árhullámokat látnak, illetve a gazdaságot még talán a szocializmusban hallott hiánygazdasági és ellátási tünetek jellemzik. Eközben egy 4500 milliárd forintos vidékfejlesztési program kellős közepén vagyunk. Hollósi Dávid kiemelte a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián, hogy banki szempontból nem azt mondják, hogy ezt a pénzt elköltik, hanem, hogy be kell fektessék.
A sikeres befektetéshez érdemesnek találta, hogy beszéljen egy közgazdasági összefüggésről, a közepes jövedelmi csapdáról, amely úgy véli, hogy nagy hasonlóságot mutat a magyar élelmiszergazdaság helyzetével. Ez nem egy negatív fogalom, mivel ez állapotot mutat - tette hozzá. Hollósi Dávid a beragadás okai között említette a külföldi cégek értékláncaiba alacsony szinten való beragadást, a kizárólag mennyiségi növekedésre helyezett hangsúlyt, valamint a tudás és innováció hiányát. A továbblépéshez szüksége lenne arra, hogy az értékláncot hazai felügyelet alá helyezzék. A mennyiség helyett a súlypontot a minőségi fejlődésre kellene helyezni, valamint a humán vagyon minőségének folyamatos emelésére lenne szükség.
A költség alapú versenyben a kelet-európai országok ragadnak meg leginkább, Magyarországhoz hasonlóan Romániában és Horvátországban is jellemző példa.
- húzta alá. Azt is fejtegette, miként lehet ebből kitörni és a minőségalapú versenyben részt venni. Utóbbi esetben az életminőség emelési szolgálatába állítanak mindent.
A magyar mezőgazdaság legnagyobb értékének a szántóföldi vagyon tekinthető, a legnagyobb kibocsátással és legstabilabban működő ágazat a szántóföldi növénytermesztés. Habár ebben egész magas szintre eljutottunk, azonban az európai termésátlagoktól és a minőségtől messze vagyunk.
- mondta Hollósi Dávid, aki szerint ehhez szükség van a feldolgozás képesség támogatására, minőség- és értékteremtésre, valamint alkalmazkodóképesség fokozására. A végső célja egy ilyen gazdaságnak az ellenállóság, az élelmiszerbiztonság és a jövedelembiztonság megteremtése.
Kitért az élelmiszergazdaság ár- és jövedelemkockázataira is, amely kapcsán megjegyezte, hogy ahogy haladunk minél előrébb az értékláncban, egyre kisebbek az árkilengések. Míg a növénytermesztésben és állattenyésztésben óriási szinteket, volatilitást mutat, addig a fogyasztók a boltokban stabil, egyenletes árszínvonalat tapasztalnak. Az értéklánc főbb ágazatait tekintve az figyelhető meg, hogy a növénytermesztés folyamatos árnövekvő pályán van, az állattenyésztés stabil, alacsony szintet mutat a magyar élelmiszerláncban, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem lassan, de biztosan növekvő pályára került a hatékonyság fokozásával. Egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el: 15 százalék került a termelőhöz, az élelmiszeripar 37 százalékot kap, közel 50 százalék a sok költséggel rendelkező kereskedőnek jut. Hollósi Dávid szerint az egyharmados eloszlás sokkal egészségesebb lenne az értékláncban.
A kereskedő ezt az igényt közvetíti lefelé az értékláncban, minőségbiztosítási rendszert működtet, disztribúciót szervez. A feldolgozó valójában két oldalról árnyomásban van, garantálnia kell az input és az output oldalon a minőséget és a mennyiséget, az állattenyésztő biológiai kockázatot hordoz, magas árkockázatot visel, alacsony támogatási színvonal mellett. A takarmánygyártó ár és minőség kockázatot visz, a magyar takarmánygyártásnak óriási kitettsége van fehérjehordozók tekintetében, és a növénytermesztő biológiai kockázatot visel magas árkockázattal és magas támogatási színvonal mellett. Hollósi Dávid szerint egy egészségesebb magyar élelmiszergazdaság érdekében a megoldás a stabilabb ár- és jövedelmi szint kialakítása lenne az értéklánc minden tagjánál.
Középpontban a versenyképesség - Mi lehet a piaci szereplők megoldása az élelmiszergazdaság extrém ár- és jövedelemingadozásaira?
A piaci viszonyok ma tapasztalható gyökeres átalakulása rávilágít arra, hogy az agrárágazat szereplőinek komoly és sokszor kiszámíthatatlan jövedelemingadozásokkal kell szembesülniük. Ez pedig ráirányítja a figyelmet azokra a versenyképességi problémákra, amelyek ma az ágazati résztvevők jelentős részének tevékenységét jellemzik. Hollósi Dávid előadását követő kerekasztal-beszélgetésen azt tekintették át, mit kell tenniük a piaci szereplőknek ahhoz, hogy javíthassák hatékonyságukat és stabilizálhassák jövedelmi pozícióikat.
Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (Portfolio) vezérigazgatója rámutatott, hogy a Pénzcentrum felmérése szerint az átlagfogyasztó az élelmiszervásárláskor leginkább az ár alapján dönt. Szempont a vásárlásnál még a minőség, és a preferenciák között megjelenik a hazai jelleg is a fogyasztónál, de csak akkor, ha jobb minőségű a külföldinél és ugyanannyiba kerül, vagyis nem hajlandó árprémiumot fizetni azért, hogy hazait fogyasszon. Felmérés alapján a SPAR az az áruházlánc, amely az olvasók alapján a legtöbbet teszi azért, hogy magyar termékek kerüljenek a boltok polcaira. Ez azért is érdekes, mert jellemzően sok márkázott terméket forgalmaz.
Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője ismertette, hogy általában a vevő elvárásai alapján töltik fel termékekkel az áruházláncok polcait. A terméket elsőként a magyar piacon próbálják megkeresni, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a fogyasztó találkozzon a nemzetközi termékekkel is. Nagy a verseny a kiskereskedelemben, azonban a mezőgazdasági és friss termékeknél különösen fontos, hogy hazai terméket találjak, hiszen a minőséget akkor a legkönnyebb garantálni, ha minél rövidebb idő alatt kerülhet értékesítésre. Próbálják megteremteni a regionális beszerzés lehetőségét, az országban regionális központokat hoznak létre a termelők segítése érdekében.
Termelői és feldolgozói oldalról Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója azt emelte ki, hogy exportjuk alapján azt tapasztalják, hogy nyugat-európai fogyasztóinak is hasonló igényei vannak, mint a hazai lakosságnak. Ők is olcsón akarnak jó, nyomonkövethető, biztonságos terméket. Az élelmiszeriparban a magyar baromfiszektor nagyon exportorientált, ezért a magyar-külföldi termék témáját kétélű fegyvernek tartja. A fogyasztókat szerinte edukálni kellene arra, hogy miért fontos, hogy a helyi terméket vásárolják, ezt nem kényszerítéssel, hanem meggyőzéssel lehet elérni. Megjegyezte, hogy a vállalat kezdetben állattenyésztéssel foglalkozott, evolúciója során élelmiszeriparban is érdekeltté váltak, a vertikum egyre szélesebben épül. Úgy véli, hogy el kell menni a minőség és a magasabb feldolgozottság irányába, ez elkerülhetetlen, ha egy cég életben akar maradni és a jövedelem-termelőképességét javítani vagy fenntartani akarja.
Claessens Peter, a Claessens Group ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az állattenyésztők sajátossága bármilyen más iparhoz képest, hogy nem tudják a piaci körülményeknek megfelelően leállítani a termelést, például ha nincs egyensúlyban a kereslet-kínálat. A helyzetüket nem könnyíti meg, hogy akár egy évre is előre kell gondolkodniuk.
A takarmányág képviselőjeként Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke elmondta, hogy óriási olló nyílt ki az elmúlt évben, rendkívül magasak voltak a takarmány alapanyagárak, az állati termékek árai pedig rendkívül alacsonyak voltak vagy stagnáltak. Tehát, tendencia, hogy nagyon magasak a takarmány alapanyagáraknak, és nekik, mint takarmányosnak ugyanúgy előre kell gondolkodniuk. Fél-egy, sőt akár másfél évre is be kell szerezniük, le kell kötniük a takarmány alapanyagokat a betakarításkor. A vállalat 700 ezer tonna takarmányt gyárt évente, hat takarmánykeverőt üzemeltetnek az ország több pontján és külföldön is. Rengeteg helyről vásárolnak takarmány alapanyagot. A takarmány forgási sebessége száz nap. Gondként említette, hogy akiknek eladják, annál jelenleg nem jön ki a matek, nem tud jövedelmet termelni. A takarmány az állattenyésztés költségeinek 70%-át teszi ki. Tavaly 140 milliárd forint volt a vállalat forgalma, csak a takarmányárak növekedésével 220 milliárd forintos forgalommal számolnak a kockázatos állattenyésztési piacon - tette hozzá.
Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, hogy a birtokon foglalkoznak állattenyésztéssel és növénytermesztéssel. Utóbbiról kiemelte, hogy kedvező a jövedelmezősége, azonban nem lehet hátradőlni, hiszen vannak kihívások. Példaként említette, hogy a műtrágya árának növekedése biztosan jelentkezni fog majd a termelési költségekben.
A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
- Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
- Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
- Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
Fotók: Portfolio
