Habár az agrárium létfontossága megkérdőjelezhetetlen, számos akadállyal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak - mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. Kiemelte, az extrém időjárási körülmények, energiaárak növekedése mellett az egyik legnagyobb gondot a generációváltás nehézségei okozzák.
Tudomány, gazdaság, innováció - ez a három kulcs, ami a jelent és a jövőt meghatározza, így lehet ugyanis a folyamatosan gyorsuló folyamtokkal lépést tartani
- hangsúlyozta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. Hozzátette, a legdinamikusabb ágazat a mezőgazdaság, szerte a világon, ugyanakkor a hazai tartalékokat csak akkor lehet kiaknázni, ha megfelelő mérnököket és szakembereket sikerül képezni. Napjainkra eljutottunk oda, hogy a megnövekedett termelési rendszerbe egyre kisebb létszámú embert sikerül kibocsátani, ebben is látszik egy bizonyos fokú ellentmondás, és ezért kell a hazai agrároktatást teljesen átalakítani - közölte.
A legnagyobb gondot nem az időjárás, hanem a szakképzettség hiánya okozza. Az agráriumban dolgozók alig 15 százaléka rendelkezik szakirányú végzettséggel, ezért elengedhetetlen a modernizálás. A legsúlyosabb probléma az elmúlt 15 évben többek között a szétaprózódás volt, elavult az oktatási technika, és nem tartott lépést a dinamikus fejlődéssel az agrároktatás. A gyakorlati élettől elszakadt a képzés, ami az agrárszektorban súlyos probléma, és erre megoldás kellett találni - mondta Gyuricza Csaba.
Gyuricza Csaba (Forrás: Portfolio)
Megindítottuk négy egyetem integrációját, és elkezdtük az oktatás teljes felülvizsgálatát, hiszen olyan szakemberek kellenek, akik a mindennapi gyakorlatban is jártásak lesznek. Újraépítettük a gyakorlati képzést, ennek egyik lába a tangazdaságok, a másik pedig a gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolat kialakítása. A kutatási tevékenység is átalakításra került, muszáj volt megújítani,hiszen elavulttá vált az is.
A szakember kiemelte, a fiatalok elvágynak a vidékről, és inkább a városba mennek. Amikor az agrárfelsőoktatást átalakítjuk, nagy hangsúlyt kell fektetni a vidéki bázisra is éppen ezért, helyben történhet ugyanis a vidéki értelmiség képzése. A térségnek így tudunk megfelelő szakemberi ellátást biztosítani.
A képesség rendelkezésre áll, a képzettséget azonban nekünk kell megteremteni. 2028-ig így be lehet hozni a lemaradást a versenytársakkal szemben. Ez egy gyorsan megtérülő befektetés, melynek bázisa az ország határain belül lesz, ez alapozhatja meg az elkövetkezendő 30-40 év sikerét.
A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
