Ezen gazdaságok átadását nehezíti, hogy rendezni kell a beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását, ami tucatnyi átruházási szerződés megkötését teszi szükségessé. A jogszabály egyik célja ezért az adminisztrációs terhek könnyítése egy gazdaságátadási szerződés által, amely a gazdaságot átadó és az átvevő konszenzusán alapul. Mindez a föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, a hatósági engedélyek módosítása, a szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb rendezését célozza.

Az a gazdálkodó, aki mindezeket a feltételeket nem vállalja, de szeretne felhagyni a gazdálkodással, továbbra is eladhatja a gazdaságát. A gazdaságátadási szerződésnek négy típusa lehet: adásvételi, ajándékozási, tartási és járadéki szerződés. A felek mind a négy típust kiegészíthetik a földek használatával, vagyis megállapodhatnak abban, hogy az eredeti tulajdonos a földeket megtartja, így az számára is bevételt biztosít. A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy nem kezd új gazdálkodó tevékenységbe. A sikeres generációváltás érdekében azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy az eredeti gazdálkodó a nála legalább tíz évvel fiatalabb átvevővel legfeljebb öt évig együttműködhessen a tudás átadása érdekében.

Főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba.