A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete különböző szempontok alapján, folyamatosan vizsgálja a magyar áruházláncok polcain lévő mézeket. Legutóbb a termékek eredetét vették górcső alá és indítottak laboratóriumi vizsgálatokat. Brunner Ferenc, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: több hazai áruházban vásárolt "EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék" címkével ellátott terméket teszteltek - írja a Magyar Nemzet. A tételek többségéről kiderült, hogy lényegében csak kínai mézet tartalmaznak az üvegek. Csupán néhány mintánál tudták igazolni az Európai Unióból származó méz jelenlétét a szakemberek. Ha ez még nem lenne elég, a termékek címkéjére nemzeti színű lobogót tettek, ezáltal megtévesztve a fogyasztókat.

Elárasztotta a piacot a kínai méz: megdöbbentő, miért ilyen olcsó

Szigorodhatnak a mézkeverékek származásjelölési előírásai az unióban.

Az egyesület a kapott vizsgálati eredményeket eljuttatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is, akik aztán ellenőrzést indítottak az ügyben. A mézek ugyan különböző áruházláncok kínálatában szerepeltek, egy dolog mégis közös volt bennük: annak a mézkiszerelő üzeméből kerültek ki, aki már évekkel korábban többször is összetűzésbe került a hatósággal a hamis kínai méz forgalmazása miatt. A történetben nem is kell messzire menni, hiszen legutóbb épp novemberben kapott nagyobb büntetést, nem meglepő módon akkor is egy általa forgalmazott akácmézről derült ki, hogy hamis. Az üvegekben ugyanis akác- helyett egyszerű virágméz volt. A Nébih által kiderült, hogy több tétel ellenőrzése is folyamatban van, a már említett nemzeti címke jogszerűtlen használata ­miatt pedig jelentős büntetést rótt ki az érintett vállalkozásra a hatóság.

A vállalkozó szerint az említett termék az előírtnál valóban kevesebb akácpollent tartalmazott, azonban ő úgy gondolja, hogy ez nem számít hamisításnak. Mint fogalmazott, a méhek által gyűjtött, virágok nektárjából származó méz volt az üvegben, és nem hamisítvány. A jogszabályok szerint azonban ahhoz, hogy egy terméket akácméznek lehessen nevezni, legalább 50%-os arányban kell akácpollent tartalmaznia. A lebukott vállalkozó viszont úgy gondolja, hogy ez lényegében lehetetlen Magyarországon. Egyébként korábban valóban használt kínai mézet a termékeihez, ma már csak Ukrajnából vásárol, a mézkeverékek tehát csak hazai és ukrán mézet tartalmaznak - ennek viszont ellentmondanak a vizsgálati eredmények: a mézek eredetét tekintve a kilenc ellenőrzött termékből csak három tételnél merült fel a gyanú, hogy esetleg kelet-európai mézet is tartalmazhat, míg a kínai méz jelenlétét minden esetben igazolták a vizsgálatok.

Durva szigorítás jön Magyarországon: így tisztítanák meg a boltokat a hamis méztől

Az élelmiszerkönyvet szigorítják a hamis méz elleni fellépés jegyében.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a kínai méz forgalmazását nem tiltja törvény, a fogyasztókat azonban tájékoztatni kell az áru származásáról. Az elmúlt évek botrányai után azonban a szakemberek mellett az egyszerű fogyasztók is tisztában vannak azzal, hogy a Kínából érkező méz nem a természet ajándéka, sokkal inkább laboratóriumokban, mesterséges körülmények között előállított termék. Ami pedig jó hír, hogy Magyarország kezdeményezésére hamarosan módosítani fogják a mézekre vonatkozó euró­pai uniós szabályozást. Eszerint a több országból származó mézek keverése esetén kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók pontosabb tájékoztatást kaphatnak arról, hogy az adott üvegben milyen típusú mézek vannak, és azok honnan származnak. A hazai szabályozás várhatóan még az uniós javaslat előtt életbe léphet, a Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv mézzel kapcsolatos előírásainak a módosítását.