2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Magyarországon, míg az élelmiszeriparban dolgozóké valamivel kisebb mértékben, de szintén emelkedett ezen időszak alatt - derül ki az AKI legfrissebb elemzéséből. A nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló éves munkaerőegységgel mért munkaerő-felhasználás ugyanakkor jelentősen, 24 százalékkal csökkent 2015 és 2020 között.
Területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a hajtatásos zöldségtermesztő gazdaságok használták, számos állatra vetítve pedig a leginkább munkaintenzív üzemtípusok a vegyes gazdaságok és a baromfitartók voltak. Az előállított standard termelési értékre jutó munkaerő-felhasználás tekintetében elmondható, hogy a legnagyobb munkaerőigény a szőlőtermelő és a zöldséghajtató gazdaságokat jellemezte. Egységnyi standard termelési értékek előállításához egy szőlészetnek átlagosan hét-kilencszer több munkaerő-ráfordításra volt szüksége, mint egy szakosodott baromfi- vagy sertéstartónak, a szántóföldi növénytermesztő üzemek munkaerő-felhasználásával összehasonlítva pedig átlagosan négy és félszeres volt a különbség.
A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019 hasonló időszakához képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015-2020 közötti időszakot tekintve pedig közel 24 százalékos volt a csökkenés mértéke. Üzemtípusok szerint a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben érte el a legmagasabb értéket az idénymunkaerő felhasználás, a teljes munkaerő-felhasználásban pedig a gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő-felhasználás aránya, amely az összes üzemi munkaerő-felhasználás közel felét tette ki (42 százalék), de a szabadföldi zöldségtermesztők esetében is elérte a 38 százalékot. Arányaiban a legkisebb idénymunkaigénnyel a sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok rendelkeztek.
Ahogy az korábban a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián is elhangzott, a zöldség-gyümölcságazatok többsége munkaintenzív, az élőmunka pedig nagyon hiányzik ezekben a szektorokban Magyarországon. Emiatt ma már sok helyen távol-keleti munkaerőt alkalmaznak, mert a szomszédos országokból nem tudják megoldani ezt a problémát. A gazdaság reakciója már inkább az a hiányra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető ágazatok maradnak életben. Az állattenyésztési szektorban való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon, ezért vannak olyan cégek, ahol például indiai vendégmunkásokat is alkalmaznak.
Óriási lemaradásban Magyarország: kiderült, mi a lengyel agrárcsoda titka
Az agrárválallkozások harmada küzd munkaerő toborzási nehézségekkel, és az AKI által felmért gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. A munkaerő-kereslet területi szintű elemzése alapján megállapítható, hogy országosan a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelentette a munkaerőhiány. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett munkaerőhány jelentkezett kertészekből, mezőgazdasági technikusokból, gépésztechnikusokból és növényorvosokból is, ezen kívül toborzási nehézségek merültek fel a szántóföldi növénytermesztő, erdészeti, illetve halászati foglalkozásokban is. Az élelmiszeripari foglalkozások közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, valamint az édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozott. Ez a két szakma országosan is hiányszakmának tekinthető. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád megyében jelölték meg a legtöbb, összesen 12 élelmiszeripari hiányszakmát.
A gazdálkodók a munkaerő megtartására a leginkább hatékony ösztönzőnek a magasabb munkabért tartják. Ezt követi a pénzbeli ösztönzés másik formája, az év végi jutalom fizetése, a munkába járás támogatása, valamint a természetbeni juttatásokon keresztül történő motiválás. Ugyanakkor a szervezeten belüli előrelépési lehetőséget, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez juttatást kevesen tartják hatékony ösztönzési formának. A jövőben a legtöbben a munkabér növelését tartják elképzelhetőnek bevezetni, mint ösztönzőt, ezt követi a természetbeni juttatás, a munkába járás támogatása, illetve a különböző szocális juttatások.
