Végleg lehúzza a rolót a felsőszentiváni Kuthi Gyula, aki fiatal kora óta sertéstartással foglalkozik. Pedig van 20 hektár földje, ahol takarmányt termel, vannak ólak, megvan a tudás, mégis úgy döntött, hogy felhagy a korábbi tevékenységével. Ennek oka, hogy nem akar minden hízóra 9-10 ezer forintot ráfizetni - olvasható a 24.hu oldalán. Ahogy a szakember fogalmazott, "2013-ban 3000 forintba került egy mázsa kukorica, egy kiló élő sertésért átlag 400 forintot adtak, de egy ismerős hentesnek akár 500-ért is el lehetett adni. 2021-ben 8-9 ezer forintra emelkedett a kukorica mázsánkénti ára, vele nőtt a takarmányba keverendő premix, szója költsége, többet kért az állatorvos is, miközben évi átlagban 367 forintra csökkent az élő sertés kilogrammja. A lényeg: egy 100 kilós sertés önköltsége 45 ezer forint, de csak 35 ezerért lehet eladni."
Hasonló cipőben jár a bajai egyéni vállalkozó, Bercsényi Miklós, aki 1988 óta foglalkozik sertéstartással, és turnusonként több ezer sertést hizlal a saját telepén. A szakember elmondta, két évtizeddel ezelőtt - amikor látta, hogy az állattenyésztés haszna a kereskedőnél realizálódik - megharagudott, és vásárolt három húsboltot. Bercsényi Miklós azóta a saját földjein termelt takarmánnyal eteti a telepén a disznóit. Miután pedig bérben levágatja őket, a saját húsüzemében dolgozza fel a húst, amit aztán a saját boltjaiban ad el. Vagyis csinált egy komplett kis vertikumot, ám ebből most ki kell hagynia a sertéstartást, ha nem akarja, hogy elvigye a többi terület hasznát. A szakember kifejtette, "a saját takarmányommal nevelt saját hízóm lapockáját 1050 forintért tudom adni a saját boltomban. Ugyanilyen lapocka Barcelonából idejött 800 forintért. 2021-ben januártól decemberig minden nap jobban jártam volna, ha csak a piacon veszek import húst, és azt adom tovább. Nincs annál nagyobb hülyeség, mint hogy megtermelem a 9000 ezer forintért eladható, brutálisan nyereséges kukoricát, és megetetem a durván veszteséges, 370 forintos élősúlyú disznóval. Amióta megy a cirkusz az infláció miatt, az élő sertés eladási ára 370-ről 395-re ment föl, miközben az önköltség maradt 480 forint. A magyarországi piaci ár alatt 200-300 forinttal tömegével jön be a hús Nyugat-Európából. Ezt az olcsóbb importhúst veszi a kiskereskedelem, de az állami intézmények közkonyhái, a húsfeldolgozók is - mert ez éri meg."
Felére csökkenti a kocaállományát a sükösdi ifj. Rozsi József, aki 2015-ben fiatalgazda-pályázatot nyert. Ennek az a célja, hogy fiatalokat vonzzon be az elöregedő mezőgazdasági termelői körbe. Negyvenezer eurót lehet nyerni, ami az akkori árfolyamon mintegy 10 millió forintot jelentett. A fiatal gazda elmondta, hogy "3,7 hektárral és 3 anyakocával indultam. Kezdetben vásárolni kellett még takarmányt, de időközben a saját és a bérelt földdel együtt már 50 hektáron termelek. A három kocát felfejlesztettem nyolcra, évente 90-100 hízót tudtam előállítani. Borotára, egy termelői csoportba léptem be. Minden évben leszerződtünk a hízókra, az árat ők mondták meg. Volt néhány jobb év, de újabban már ráfizetéses az egész. Szabadtartásos rendszert választottam, a pályázatból ehhez tudtam épületeket létesíteni. Nem is álmodtam 50 vagy 100 kocás telepről, nem adta ki a matek. Látszott, hogy ebben alig van pénz, inkább a növénytermesztést fejlesztettem."
A nagyüzemi sertéstartással is foglalkozó, mélykúti Búzakalász Szövetkezetnek viszont nincs oka a panaszra. Ők ugyanis feladták a saját értékesítést, és beszállítók lettek a tartozó Bonafarm-csoportnál. Onnan kapják a tenyészkocákat, a takarmányt, előírják nekik a technológiát, a 650 kocás telepükön évi 7500 sertést hizlalnak, ezen kívül 10 ezer malacot adnak tovább a Bonafarmnak. Dr. Sztantics Péter, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy amíg nem ez volt, "addig minden pénteken ment a telefonálás a vágóhidakra: ki, hány darabot és mennyiért venne. Annak adták, aki éppen többet ígért érte. A vágóhíd meg attól vett, aki olcsóbban adta. Mióta odakötötték a csónakjukat a Bonafarm nagy hajójához, a nagy cégé a kockázat jelentős része." Most ugyan drága a takarmány és olcsó a disznó, de dr. Sztantics Péter nem aggódik.
Magyarországon az 1980-as évek első felében még tízmilliónál is több sertést hizlaltak. Ez azonban mostanra mintegy 2,5 millióra csökkent. A sertésállomány 2000 és 2020 közötti alakulásáról az Agrárszektor is beszámolt korábban.
Súlyos a helyzet: nincs elég magyar sertés, özönlik az import az országba
Az utóbbi években kialakult az a szakmai vélemény, hogy Európában le kell épülnie a fölösleges árut termelő sertéstelepeknek - a teljes termelés 15-30%-ának. Kérdés azonban az, hogy melyik országban mely sertéstermelők lesznek ennek az áldozatai. Egy szakértő szerint Magyarországnak a megmaradt 2,5 milliós állományát le kellene csökkenteni 1,5 millióra, ugyanis a magyar lakosságnak megközelítőleg ennyi az éves sertéshúsfogyasztása.
