2021. december 1-jén a KSH felmérése szerint a hazai sertésállomány 2,726 millió egyedből állt, ami 5%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest, amikor az állomány még 2,85 millió példányt számlált, és 13%-os visszaesés a 2015-ös számokhoz képest. 2015 decemberében Magyarországon a KSH adatai szerint több mint 3 millió (egészen pontosan 3,124 millió) sertést tartottak. Azóta viszont két évet leszámítva folyamatosan csökken az állomány. Az egyik ilyen év 2018-ban volt, amikor a decemberi felmérés szerint az előző évi 2,87 millióhoz képest mindössze 1600 állattal nőtt a hazai állomány, vagyis azt is lehet, hogy a 2017-2018-as időszakban nem változott a magyar sertésállomány. Annál érdekesebb és jelentősebb növekedést regisztráltak 2020-ban a KSH munkatársai.
Ehhez viszont először meg kell említeni azt az állománycsökkenést, ami 2019-ben történt. Ekkor az előző év végi adatokhoz képest több mint 200 ezerrel (közel 9%-kal) csökkent a hazai sertésállomány, amely 2019 decemberében már csak 2,634 milliót számlált, az utóbbi 21 év mélypontját érve el ezzel. Innen emelkedett a sertéslétszám 2020 decemberére 2,85 millióra, ami viszont egy év alatt több mint 8%-os növekedést jelent. A KSH 2019-es jelentésében azonban utalt rá, hogy a hazai sertésállomány csökkenése során azt is figyelembe kell venni, hogy ez a magyar vadállományban felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorításokból, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési programból (sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban) is adódhat, amelynek befejezése 2021 végére várható.
Hasonló trend figyelhető meg az anyakocák terén is. Míg 2015-ben a hazai anyakoca-állomány még csaknem 200 ezer példányból állt (196,8 ezer anyakoca), addig ez 2021-re több mint 20%-kal csökkent, 156,9 ezer egyedre. Hét év leforgása alatt több mint egyötödével zuhant vissza a Magyarországon tartott anyakocák száma. A vizsgált időszakból ismét csak a 2018-as és a 2020-as évek emelhetők ki, amikor növekedést regisztráltak az állományban. 2018-ban az előző évi 171,5 ezerhez képest 3,7%-kal nőtt az anyakocák létszáma, 177,9 ezerre. Ezt követte azonban a 2019-es visszaesés, amit az anyakoca-állomány is megérzett: az év decemberére az anyakocák száma közel 13%-kal csökkent, 155,3 ezerre. Erre hozott a 2020-as év egy mérsékeltebb, 5,3%-os fellendülést, decemberben az anyakoca-állomány 163,6 ezer példányból állt. A 2021-es évben azonban ismét csökkenést regisztráltak a KSH szakemberei, tavaly decemberben a Magyarországon tartott anyakocák száma 156,9 ezer volt csupán.
Mindemellett az is látható, hogy a vágósertés felvásárlási átlagára eléggé hektikusan alakult az elmúlt két évtizedben. A kisebb zuhanások ellenére egészen 2019-ig azt lehetett mondani, hogy folyamatosan emelkedtek a felvásárlási árak, ám azóta egy komolyabb zuhanást regisztráltak a szakemberek a 2021-es év viszonylatában. Az alacsony felvásárlási árak az afrikai sertéspestis és a koronavírus-járvány miatti bizonytalansággal, valamint az egekbe emelkedő takarmányárakkal együtt szintén megnehezítették az ágazat szereplőinek helyzetét, amelyet már egyébként is a kilátástalanság és a reménytelenség jellemzett.
A magyar sertéságazat kétségbeejtő helyzete régóta ismert, az elmúlt években folyamatosan érkeznek a hírek, hogy egyre többen hagynak fel a sertéstartással. Az ok minden esetben azonos: a sertéstartás annyira veszteséges lett, hogy nem lehet belőle megélni. Azok azonban, akik az állattartás mellett növénytermesztéssel és takarmány-előállítással is foglalkoznak, azt tapasztalják, hogy az állattenyésztés felemészti ezek hasznát, és örülhetnek, ha ki tudják hozni nullszaldósra a működésüket. Az év elején a bácskai gazdák helyzete kavart nagy port, akik az említett okok miatt sorra hagynak fel a sertéstartással, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Tragikus a helyzet ebben a magyar térségben: rengeteg gazda végleg feladta a harcot
A sertéságazat helyzetével kapcsolatban a szakemberek többször kifejtették már, hogy gyökeres változásokra van szükség, különben annyian hagyhatnak fel a tevékenységgel, amitől összeomlik az ágazat. Az Agrárszektor tavaly ősszel és az Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián és a 2022-es év első Portfolio Agrár Klubján is foglalkozott a témával, szakértőket kérdezve meg az ágazat jelenéről és jövőjéről, valamint a kialakult helyzet lehetséges megoldási módjairól.
Tömegek hagyhatják ott a magyar sertéságazatot: honnan lesz hús a boltokban?
Riasztó képet mutat a magyar állattenyésztés: drasztikus változások jöhetnek
Vallottak a szakértők: drámai a helyzet a magyar agráriumban, nem látni a kiutat
Az ágazat szereplői számára reménysugárt jelenthet azonban, hogy márciusban az Európai Bizottság Budapestre látogató mezőgazdaságért felelős biztosa jelezte, hogy az uniós döntéshozók kiemelten fognak foglalkozni a sertéstartók helyzetével. Janusz Wojciechowski ígéretet tett arra a nehéz helyzetbe került termelőknek, hogy a Bizottság hamarosan egy rövid távú megoldási javaslatot tesz majd a megsegítésükre.
Megszólalt az agrárbiztos: lépni fog az Európai Bizottság a sertéságazat ügyében
Néhány napja az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tett egy olyan bejelentést, ami tovább növelheti a sertéstartók bizakodását. Feldman Zsolt ugyanis az a sertéstartók és -feldolgozók képviselőivel tanácskozva elmondta, hogy a kocatartók számára a rendkívüli helyzetre való tekintettel biztosított 4 milliárd forintos többlettámogatásra március végén lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket, a számukra kiutalt összeget áprilisban ki is fogják fizetni.
-20220309.jpg)
