Noha egyre erősebben érezteti hatását az infláció, egyre drágulnak az élelmiszerek, a magyar háztartások még mindig elképesztő mértékben pazarolnak. A magyarok évente fejenként átlagosan 65 kg élelmiszer-hulladékot termelnek, amelynek legalább egyharmadát az olyan nyers ételmaradékok teszik ki, amelyek amúgy komposztálhatók lennének: a zöldség- és gyümölcshéjak, a lenyírt fű, a karácsonyfaágak, a kávézacc vagy akár a tojáshéj - olvasható a HelloVidék oldalán. Az emberek azonban már azzal is sokat tehetnének a környezetük állapotáért, ha a háztartási zöldhulladékot a szemetes helyett egy komposztládába gyűjtenék. Ezzel csökkenthetnék a szemétszállítási díjat is, hiszen a kevesebb hulladék kisebb gyűjtőben is elfér. Másrészt pedig szinte ingyen extra minőségű komposztot is termelhetnének, amivel termékenyebbé tehető a talaj, és egészségesebb fejlődést biztosíthatna a növényeknek.

Azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy 2020-ban végzett felmérése szerint a magyar lakosságnak mindössze csak az egyharmada komposztálja valamilyen formában a háztartásában keletkező szerves hulladékot. Különösen sajnálatos ez az adat annak fényében, hogy mostanra már rengeteg lehetőség kínálkozik a háztartási hulladék komposztálásra, vidéki és városi környezetben egyaránt. Még kert sem kell ahhoz, hogy az ember - akár a lakásában is - nekilásson.

Mi az a komposztálás?

A komposztálás a természet megoldása a szerves hulladék újrahasznosítására, a tápanyagok körforgásának elősegítésére. Ez a folyamat ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a természetben évről évre keletkező, majd elhaló hatalmas mennyiségű növényi szerves anyag oxigén jelenlétében bomoljon le. Ebben kiemelkedő szerepet játszanak a mikrobiális közösségek és a giliszták, a tápanyagok pedig visszajutnak a talajba, amit a növények ismét felvehetnek, ezáltal kialakítva a természetben egy nélkülözhetetlen körforgást. A szerves anyagokból a komposztálódást követően humusz keletkezik, amely összetartja a talajszemcséket, és megfelelő tápanyagot biztosít a növényeknek, valamint a talajban élő mikroorganizmusok számára.

- mondta a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita, aki maga is őstermelő és biokertész.

Ahogy a szakember fogalmazott, a komposztálás nagy előnye, hogy körülbelül egyharmadával kevesebb lesz általa a háztartási szemét. Ha az ember komposztál, azzal nemcsak a keletkező kommunális szemét mennyiségét csökkenti, de a kerti- és konyhai hulladék is visszajut a természetbe. Emellett a szobanövények és a palánták esetében sem lesz szükség annyi virágföldre, vagyis ezzel is pénzt lehet spórolni. Fontos szempont még, hogy a humuszban gazdag talajnak jobb a vízmegkötő képessége, vagyis kevesebb öntözést igényelnek a növények.

Így kell elkezdeni a komposzthely kialakítását

Az első és legfontosabb maga a hely kiválasztása, aminél figyelembe kell venni azt is, hogy honnan hordja majd bele az ember a növényi hulladékot. Egy kertes házban két helyről fog majd belepakolni, egyrészt a kiskertből, másrészt pedig a konyhából.

- figyelmeztetett Papp-Felber Anita.

A biokertész szerint a megközelíthetőség legyen az első szempont, de aztán még arra is oda kell figyelni, hogy félárnyékos helyet válasszon az ember. A tűző napon ugyanis teljesen kiszáradhat a komposzt, és leállhatnak benne a hasznos folyamatok. Ha viszont túlságosan árnyékos helyre kerülne a komposztláda, akkor épp az ellenkezője történne: a komposzt nagyon nedves lenne, és a hasznos mikroorganizmusok megfulladnának benne.

A helyszín kiválasztásánál további fontos szempont, hogy a komposztáló alatt a nedvesség el tudjon elfolyni, ezért véletlenül se szabad betonra tenni. Ha van rá mód, lehelyezés előtt célszerű megigazítani, felpuhítani alatta a talajt, de Tehető alá homokréteg is, hogy jobb legyen a vízelvezetése. Akinek van rá kapacitása, az áshat egy tíz centis gödröt is, amit feltölthet homokkal vagy zúzott kaviccsal. Aki az így fellazított talajra állítja rá a komposztládákat, annak minden feltétele adott ahhoz, hogy elkezdje a komposztálást.

De miből is legyen az a komposztláda?

Papp-Felber Anita szerint alapvetően bármiből készülhet a komposztládánk, de csak úgy egymásra is lehet halmozni a réteget, még keret sem kell hozzá. A szakember elismerte, hogy akár keret nélkül is működik a komposztálás, legfeljebb nem annyira esztétikus. Az ember maga is könnyedén összerakhatja, de vásárolhat is magának fából vagy műanyagból készült változatokat.

- közölte Papp-Felber Anita.

A biokertész és őstermelő még hozzátette, ha az ember maga állítja össze a komposzt helyét, akkor a legfontosabb, hogy oldalt is szellőzzön, járja át jól a levegő. Azoknál a ládáknál, amelyeket készen lehet vásárolni, a kis szellőzőnyílások adottak, de a saját kezűleg összebarkácsolt komposztálóknál erre külön figyelni kell.

Hogyan kell rétegezni a zöldhulladékot?

A szakember szerint az a legcélszerűbb, ha az ember a kisebb ágakkal kezdi a láda feltöltését, és azokat teszi legalulra. Ügyelni kell arra, hogy egy "barna réteget" mindig egy "zöld réteg" kövessen. A barna réteg lehet faág, akár a karácsonyfa ágai is, az menjen legalulra, majd azt kövesse a zöld réteg, ami lehet fűnyesedék, gyom. Ha nagyon sok a zöld, akkor érdemes rádobni egy lapát földet, ami segíti a komposztálódást, és tele van a kert hasznos mikroorganizmusaival.

A komposztálásban nagyon fontos a szén és a nitrogén megfelelő aránya. Ha ugyanis túl sok benne a nitrogén, akkor ammónia keletkezhet, amitől kellemetlen szagúvá, büdössé válhat a komposzt. Ellenben, ha a szén van benne túlsúlyban, az szén-dioxid formájában távozik a ládából, és emiatt kevesebb humusz fog képződni. Azonban viszonylag egyszerűen el lehet kerülni ezeket a folyamatokat azáltal, ha az ember odafigyel a komposzt állapotára. A komposztba kerülő szerves anyagok ugyanis nitrogénben gazdag "zöld" és szénben gazdag "barna" összetevőkre oszthatóak. Ha a komposzt büdösödik, nitrogén túlsúly van, ha nem halad az érés, a szén került túlsúlyba.

• Zöld összetevők: magas bennük a nitrogéntartalom, jellemző rájuk, hogy gyorsan rothadásnak indulnak. Ilyenek a gyümölcs- és zöldségmaradványok, kávézacc, teafű, falevelek, gyom, fűnyesedék, gyomok, sövény, szobanövények elszáradt levele.
• Barna összetevők: magas széntartalommal rendelkeznek, ilyenek például a különböző fa eredetű anyagok, például az avar (dió, akác- és tűlevél is, de mértékkel), a szalma, a faforgács, fűrészpor (ezek használhatóak mulcsolásra is), növények szára, vékony gallyak, ágak összevágva, összeaprítva, papír, kartonpapír, tojáshéj (apróra összetörve), növényi alapanyagból készült, elhasználódott eszközök (pamut törlőkendő, 100% pamut vatta, haj és szőr).
  

Ha az ember elkezdte a rétegezést, akkor már jöhet bele a konyhai hulladék is. A szakember viszont azt is tanácsolta, ilyenkor télen, ha túl sok a konyhai hulladék, akkor nyugodtan rádobható a fűrészpor vagy föld is, mert azok is csak segítik a hasznos folyamatokat. Kisebb, szárazabb faágak később is nyugodtan mehetnek bele, levegősebbé teszik a komposztot.

- emelte még ki Papp-Felber Anita.

A Gazt-evő blog szerkesztője azt is elárulta, hogy ha valaki fel szeretné gyorsítani a komposztképződést, akkor az a gazdaboltokban vásárolható szerekkel is elérhető. Bio minőségben is kaphatóak, 3 ezer forint köri áron, ami viszont egy egész szezonra elegendő. A legjobb és legolcsóbb megoldás azonban a csalánlé, ami szintén el tudja indítani, és fel tudja gyorsítani a folyamatot.

És mennyi idő múlva lesz komposzt ebből a keverékből?

Aki most nekiáll, és jó helyre állítja fel a ládáit, esetleg még csalánlével is locsolja a keveréket, annak őszre már lehet komposztja, de a szakember szerint az esetek nagy részében legalább 10 hónapot kell várni ahhoz, hogy a láda tartalma elkezdjen szépen komposztálódni. Ahogy Papp-Felber Anita fogalmazott, ő mindig úgy szokta, hogy tavasszal teljesen kiüríti a komposztládákat, amelyek tartalmát a palántaföldbe, az ágyásokba keveri el. Kihúzza a barázdákat, és a vetőmagot sem földdel, hanem komposzttal takarja be.

Cigarettacsikk, csont, papír mehet bele?

Amit biztos nem szabad a komposztládába tenni, az az üveg, a kő, az olaj, a gumi, a sütőolaj, a főtt ételmaradék, a húsnyesedékek, olyan állat ürüléke, ami húst eszik, hal, csont, fém, műanyag, húsevő állatok alma, valamint a cigarettacsikk, vegyszer, gyógyszer és állati tetem. A kartonpapírt bele lehet tenni, de színes, fényes papírokat nem. A déligyümölcsökkel is csínján kell bánni, ugyanis főként a citrusfélék héja lehet tele növényvédő-szerekkel és érésgyorsítókkal, ezért ezeket célszerű csak korlátozott mennyiségben beletenni a komposztba, és ajánlatos középre helyezni, oda, ahol a legmagasabb a komposzt hőmérséklete.

Hogyan lehet hozzáférni az értékes komposzthoz?

A vásárolt komposztládák legalját jellemzően ki lehet nyitni, innen nyerhető ki az érett és kész komposzt. Aki saját magának csinál komposztálót, akkor arra különösen figyelnie kell, hogy az alsó deszka elmozdítható legyen, de akár el is hagyható egy oldalon.

Milyen baja lehet a komposztnak?

A hobbikertészek körében talán a legnagyobb visszatartó erő az, hogy attól tartanak, büdüs lesz a komposztáló. Ez azonban egy tévhit. De ha valóban büdös, akkor bizony valami rothad benne, és az nem normális - magyarázta a biokertész, mert ha valaki jól komposztál, annak nincs szaga. Ha rothad, akkor száraz dolgokat kell beletenni - fűrészport, kartont, ágakat, levelet - mert ezekkel elejét lehet venni a problémának.

Emellett sok hobbikertész panaszkodik arra is, hogy ellepik a komposztládát a legyek és a muslincák. Ez a friss gyümölcs- és zöldségmaradékok miatt van, viszont fűrészporos és földes takarással ez a probléma is könnyen orvosolható. Falun az is baj lehet, hogy a patkányok alulról bepróbálkoznak ládával, ez azonban csak akkor szokott előfordulni - figyelmeztetett a szakember - ha valami nem odavalót tesz az a komposztba, például főtt ételt. Ha viszont egyszer már beköltözött a patkány, az már nem fog onnan csak úgy kimenni, ezért az esetek nagy részében ilyenkor fel kell számolni, és át kell pakolnunk az egészet.

Sokan aggódnak akkor is, ha a komposztban pajorokat és lárvákat találnak, pedig az esetek többségében ez jót jelent. Ugyanis jellemzően azok a pajorok, amik az élő növényekben kárt tesznek, a gyökereket támadják, azok nem fogyasztják el a komposztban megtalálható zöldhulladékot. A komposztban a rózsabogár lárvái is megtalálhatóak, ami egy nagyon hasznos rovar, ugyanis miattuk szép és porhanyós lesz a komposztföld.

- tanácsolta Papp-Felber Anita.

Mekkora komposztláda az ideális?

Vegyünk egy példát: adott egy 4 fős család, akik egy 40 négyzetméteres konyhakertben gazdálkodnak, van 5 darab gyümölcsfájuk, hetente 3-4-szer főznek, akkor számukra két műanyag komposztláda elegendő. A legpraktikusabb az egy-másfél méteres, de inkább helyezzünk el kettőt egymás mellé, minthogy egy nagyot.

Mennyibe kerülnek a komposztládák?

A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára (320 literes) 8-10 ezer forintnál kezdődik, a 800 literes ára 20 ezernél. De akad olyan is, amelyiknek az ára 100-150 ezer forint körül van, de ezek között találunk már olyat, ami elektromos. A fából készített komposztáló - készen - ennél drágább mulatság. Léces változatban (480 literes) 25-30 ezer forintnál kezdődik. De ha van elfekvőben otthon néhány régi deszka, akkor az ember magának is összeállíthatja, így garantáltan olcsóbb lesz.

Mire figyeljen az, aki házi komposztládát keres?

A Praktiker Kft. választékában - közölte az áruházlánc a HelloVidékkel - főleg műanyag komposzttárolók találhatók meg, többségükhöz alj és tető rész is tartozik, tárolókapacitásuk 320-800 liter között alakul. Az árukat tekintve, 7500 forint körül található a legolcsóbb, 19 ezer forint pedig a legdrágább. Ez egyébként egy nyitott, de egyszerűen összecsukható komposztsiló, amely a nagyobb kertekhez is ideális megoldás.

A Praktiker Kft tanácsa szerint a komposztálásnál elsősorban a kert nagyságát kell figyelembe venni, illetve az azon a területen található lombhullató fák, bokrok mennyisége a mértékadó. Nagyobb terület esetén a több oldalt nyitott, nagyméretű láda javasolt. Ha kevesebb lombhullató található a kertben, akkor célszerű a kisebb méretűt választani. 1000 m2 alapterületnél nagyobb kert esetén, nagyobb virágoskert vagy a háztartás nagysága miatt már az épített komposztládára is érdemes gondolni.

A Praktiker Kft. szakemberei szerint a műanyag a kisebb területekhez javasolt, illetve a gyors felhasználáshoz a hatékony beforgatás miatt. Ezen komposztálók előnyei közé sorolható a kompakt kiszerelés, gyors felállíthatóság. A műanyag modellekben tömöttebb komposzt készíthető, azonban jobban elő kell készíteni, aprítani a belehelyezett zöld hulladékokat. A nagyobb fa és épített komposztálók hosszú távon biztosítanak megoldást. Ebben az esetben az ember "nagyvonalú" is lehet az ágak, gallyak és a virágos kertből kikerülő elvirágzott szárak, levelek aprításával, hiszen hosszabb időt, akár 3-6 hónapot is igénybe vesz a lebomlási folyamat.

Ez lesz a legújabb trend? Íme, a spéci gilisztakomposzt!

Ez a módszer egy kicsit más elven működik, mint a klasszikus komposztálás, viszont minden szempontból lakáskompatibilis, úgyhogy azoknak is ajánlott, akiknek nincs kertje, mégis szeretnék saját maguk újrahasznosítani a zöldhulladékot. Ennek értelmében egy zárt műanyag edényben gyűjthető a házi komposzt, aminek a felső részében a giliszták munkálkodnak, alul pedig összegyűlik a komposzt folyadék, amit vízzel hígítva tápoldatként használhatő a növények öntözésekor.

Aki kedvet érez hozzá, ezt is megépítheti magának, de akár meg is lehet vásárolni is speciális műanyag gilisztakomposztot. Ez sem büdös, úgyhogy ettől sem kell tartani. A beltéri gilisztakomposztáló ára 30 ezer forintnál kezdődik. A belevaló giliszták leginkább horgászboltokban vásárolhatóak meg, áruk helyenként változhat, de jellemzően 4000 Ft/kg körül mozog.

A gilisztákkal meg lehet etetni a gyümölcsök és zöldségek megmaradt részeit, az összetört tojáshéj, a kávézacc, a teafilter, teafű-maradék, kenyér, gabonaféle (kicsi mennyiségben!), az elhervadt virágok, levelek. Amire azonban figyelni kell, az az, hogy a hagyma, a káposzta és a citrusfélék csak nagyon kis mennyiségben adhatók a gilisztáknak. Az állati eredetű hulladékot ezek az élőlények sem kedvelik, tilos nekik húst és halat, zsíros, olajos ételeket, feldolgozott ételeket, valamint tejtermékeket adni. A giliszták akár naponta, kisebb mennyiségű táplálékkal is etethetőek, vagy hetente egyszer, a teljes heti mennyiséggel. A giliszták mind a tápközeget, mind az ételt megeszik és gilisztakomposztnak nevezett sötét, dús anyaggá alakítják. Ahogyan a régebbi tápközeg elfogy, körülbelül havonta, frisset kell hozzá adni kell.