Szenteste után a meleg lakásban gyorsan hullani kezdenek a karácsonyfa tűlevelei, ami sokakat bosszantani szokott. Ezt a jelenséget azonban hasznosítani is lehet, az összegyűjtött tűlevelek ugyanis értékes tápanyagokat szolgáltatnak és tökéletes mulcsot képezhetnek a savanyú talajt kedvelő növények, például a magnólia, a rhododendron, a hortenzia vagy az áfonya számára. Érdemes tehát napról napra összegyűjteni és a növények alá tenni a lehullott mennyiséget. Ünnepek után pedig akár meg is várhatjuk, hogy a teraszon vagy a kertben lehulljon a fenyő összes tűlevele, a savanyú talajt kedvelő növényeink minden bizonnyal meg fogják hálálni ezt a gondoskodást.
Eltűnhet a karácsonyfa a magyar otthonokból? Lassan nem lesz mit díszíteni
Ha szem előtt tartjuk a fenntarthatósági elveket, akkor az ünnepek után kézenfekvő megoldás lehet a fenyők komposztálása is. Korábban azonban már az Agrárszektor is írt arról, hogy a tűlevelek a gyanta és az illóolajok jelenléte miatt nehezebben bomlanak le, sőt a komposzt kémhatását is savasra változtatják.
Noha minden esetben az a legjobb, ha az ember a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítja, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt azt odaszállíttatni. A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban a magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-értéke miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak, de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot lehet előállítani
– mutatott rá korábban Aleksza László, a Profikomp Környezettechnika Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a cég telephelye, amely egyben a MATE Kihelyezett Hulladékgazdálkodási Tanszéke is, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedéllyel, gépekkel és technológiákkal. Amennyiben az ide beérkező hulladék teljesen tiszta, azaz mentes minden korábban rátett díszítő elemtől, megkezdődik az aprítás, amivel megnövelik a biológiai bomlás felületét. Az így keletkező aprított anyagot később más konyhai és zöldhulladékokkal keverik össze, majd beállítják a megfelelő nedvességtartalmat, a szén/nitrogén-arányt és a szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsanak elő. Miután pedig a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostálják, majd a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg annak szántóföldi vagy kertészeti felhasználása.
Elképesztő: ki nem találnád, miből készítenek komposztot a profik
A földlabdás karácsonyfák főleg vidéken népszerűek
Aki a földlabdás karácsonyfa mellett döntött, annak a kertjében a fenyő később akár hosszú évtizedeken át a kert ékessége maradhat. Fontos azonban tudni, hogy a gyökeres fenyő a lakásban több gondozást igényel, így például egy-két naponta öntözni kell és figyelni kell arra is, hogy a talaja mindig nedves maradjon. A szárazságon túl nem kedveli a meleget sem, ezért ügyelni kell arra is, hogy ne legyen túl sokáig a fűtött lakásban. Ám amikor végül úgy döntünk, hogy elérkezett az idő a kiültetésre, ne vigyük ki azonnal, hanem próbáljuk fokozatosan a hideghez szoktatni.
Ha ugyanis a fenyőt a szobában lévő 20-23°C-os hőmérsékletről azonnal kivinnénk a fagypont körüli hőmérsékletre, az túl nagy hősokkot jelentene, amit nem feltétlenül lesz képes tolerálni. A díszek lebontása után tehát először 1-2 hétig tartsuk a pincében vagy a garázsban, és csak ezt követően ültessük ki a kertbe. Ne feledjük, hogy a fenyő gyökerei nem tűrik az ismételt átültetést, így olyan terveink semmiképp se legyenek, hogy a következő karácsonykor ugyanazt a növényt ismét behozzuk a szobába.
Elárulta a titkot a szakértő: így garantáltan túléli az ünnepeket a karácsonyfád
Budapesten 500-600 ezer karácsonyfa kerül az utcára
A budapestiek karácsonyfáit a MOHU gyűjti össze és szállítja el, amennyiben azokat a megszokott hulladékszállítási napokon a kukák mellé vagy a kijelölt gyűjtőhelyek egyikére teszik ki a lakosok. Az első esetben azonban arra is figyelni kell, hogy a kihelyezett karácsonyfák se a gyalogosokat, se az úttesten történő parkolást, se a gépkocsik forgalmát ne zavarják. A társaság tapasztalatai szerint az igazi kihelyezési dömping Vízkeresztet, azaz január 6-át követően kezdődik és általában 1-1,5 hónapig is eltart.
Ilyenkor úgynevezett fenyőfa-járatok szállítják el a már feleslegessé vált karácsonyfákat, ezt megelőzően, illetve ezt követően pedig a normál hulladékszállító célgépek gyűjtik össze az örökzöldeket. Amennyiben olyan méretű a fenyőfa, hogy azt hulladékszállító célgéppel nem tudjuk összeaprítani, másik szállítójármű viszi el a helyszínről. A logisztikai feladat nem mindennapi, hiszen a becslések szerint mintegy 500-600 ezer tűlevelű kerül ki az utcákra, ezt a mennyiséget kell kezelnünk, illetve a hasznosításukat megoldanunk
– írja honlapján a MOHU.
Begyűjtés után a tűlevelűeket először aprítani fogják, végül pedig a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. A fenyőfa ugyanis magas gyantatartalma miatt kitűnő tüzelőanyagnak számít, amelyből az elégetés révén több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési hőt és villamos áramot.
Bármilyen fenyőnk van és bárhogyan is döntünk, egy dologra mindenképpen figyeljünk: ne hagyjunk semmilyen díszt, flittert vagy fényt az ágakon, és vegyük ki a fát a talpból is. Bármi marad ugyanis rajta, az a későbbiekben problémát jelenthet mind a hulladékfeldolgozáskor, mind a komposztáláskor, mind pedig a kerti hasznosítás során.
