Kétségtelen, hogy elindult egy "zöld" trend, amelyhez egyre többen csatlakoznak. A különböző kezdeményezések - veganuár, műanyagmentes július stb - mellett számos olyan élelmiszerrel is találkozhatunk, melyen ott van a kis zöld levél, tehát éppen egy vegán termékkel szemezünk. Talán nem lövünk le semmilyen poént azzal, hogy ha azt mondjuk, hogy hiába eszünk vagy vásárolunk ilyen élelmiszert, azzal sajnos nem mentjük meg a bolygót. Ahhoz, hogy tényleges változásokat érjünk el, ennél sokkal többre van szükség. Az viszont szintén kiemelendő, hogy nem kellene napi rendszerességgel sok húst elfogyasztanunk, a változatos, mindent tartalmazó étrendet kellene előnyben részesítenünk, azt pedig jól meg kell fontolnunk, hogy honnan szerezzük be a táplálékot. Ugyanakkor a szükséges fehérjeellátás az elfogyasztott élelmiszer térfogata és összetétele miatt csak állati fehérjével, illetve hússal biztosítható.

Tarolnak a zöld trendek

Bár a húsfogyasztás töretlen egyelőre, egyre többen nyúlnak a húsmentes élelmiszerek felé. Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója szerint ennek az az oka, hogy új gondolatok fogalmazódnak meg a "zöldek" oldaláról. Ez azonban tartalmaz némi csúsztatást, hiszen nem minden esetben körültekintőek az információk. Úgy gondolják, hogy így lehet biztosítani a fenntarthatóságot, de ez nincs így. A "zöld" oldalról a másik ok pedig az, hogy változnak az étkezési szokások, mely szintén azt hordozza magával, hogy nincs szükségünk annyi állati eredetű fehérjére, több növényi alapú élelmiszer kell. De ez nem igaz, a fehérjeszükséglet ellátásában elengedhetetlen az állati fehérje, különösen a hús.

Drága szuperélelmiszerek hódítanak a hazai boltokban: úgy veszik őket, mint a cukrot

A vegánoknak vagy a húsfogyasztóknak van igaza?

- mondta Dr. Friedrich László. 

A hús elhagyásával egészségesebbek lehetünk? 

Vannak olyan mikor-és makroelemek, melyek csak bizonyos élelmiszerek bevitelével hasznosulnak. Például a vérképzésben óriási szerepe van a vasnak. Nem mindegy azonban, hogy bekapunk egy vastablettát, vagy mondjuk vöröshúst eszünk - hiszen nem olyan lesz a tabletta hasznosulása. A cink esetében ugyanez elmondható, nagyon fontos, hogyan tud megkötődni vagy felszívódni.

Ezeket az élelmiszereket veszi most rengeteg magyar: kemény árat fizetnek értük

Eloszlatjuk a vegánság körüli kételyeket.

Mekkora lábnyomot hagynak a különféle élelmiszerek?

Örök vita az is, hogy a termelés, az életmódunk, a fejlődés és minden más, mekkora ökológiai lábnyommal bír. Bár elsőre sokan rávághatják, hogy a hústermelésnek, különösképpen a marhahústermelésnek van a legnagyobb lábnyoma, ám ez ennél sokkal összetettebb dolog. Tagadhatatlan, hogy nem elhanyagolható a környezeti terhelés az élelmiszertermelés esetében, de a szakember több dologra is felhívta a figyelmet: először is, figyelembe kell venni a körforgásban való szerepet. A víz, a nitrogén és a szén körforgása a földi élethez elengedhetetlen, mindenkinek szüksége van rá. Ezért is fontos, hogy lássunk a dolgok mögé: valóban rengeteg víz szükséges például a tehenek itatásához, hiszen akár napi 60-80 liter vizet is megisznak, de hasonlóan sok tejet is adnak - a tejnek pedig nagyjából 87%-a vízből áll, tehát nem vész kárba az elfogyasztott víz. A vizelet és a salakanyag is kikerül a természetbe, emellett értelemszerűen van kilégzés is, tehát az ökoszisztémába minden elem visszakerül. A táplálékláncok tagjai a szerves anyagokból sejtlégzésük során szén-dioxidot termelnek, amely a légkörbe kerül. A szerves hulladékokat, maradványokat a lebontók szén-dioxiddá, vízzé és ásványi anyagokká alakítják. A körforgás részei bekerülnek a faunaháztartásba is, a növényeket lelegelik az állatok, és ez így megy körbe-körbe folyamatosan. 

Lezárult a nagy verseny: ki nem találnád, melyik lett az év madara 2022-ben

A zöld küllőt választották az év madarának.

Nem használjuk ki eléggé a legelőket sem

A saját kertünkben többnyire nincs megfelelő nitrogénműtrágya, és jól megfigyelhetjük, hogy a hiánya esetében ritkásabb, "sápadtabb" lehet a füvünk is, tehát a nitrogénforrások nagyon fontosak. Az említett körforgásos rendszerekben óriási szerepe van a legeltetős állattartásnak. Hazánkban rengeteg ilyen terület van, de sajnos nagyon kevés van használva. Az utóbbi években fejlődött ez a fajta állattartás, de még nagyon az elején vagyunk, tovább kell fejleszteni. Ha az állat tapossa, trágyázza a területet, sokkal nagyobb az eltartó-és takarmánytermelő képessége. Mondhatni, hogy eltartja az állatot.

Amiről kevés szó esik a médiában

A szakember kihangsúlyozta, hogy a médiának hatalmas szerepe van abban, hogy az említett szélsőségek kialakultak. Emellett sokszor nem pontosak az információk sem, így fals adatok juthatnak el az emberekhez. Fontos megjegyezni azt is, hogy a világon előfordulnak állatjóléti hiányosságok, de nem az ipari szintű termelésnél, különösen nem európai szinten. Állatjóléti kérdésekről sok szó esik, de érdemes ebben az esetben is tisztázni néhány dolgot: a szabadon tartott állatok értelemszerűen többet tudnak mozogni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy lassabban hízik meg, ezért több táplálékra is van szükség, tehát nő az előállítási költsége. Ám vannak olyan állatok is, mint például a baromfik, melyek nem is igényelnek kifejezetten nagy mozgásterületet, zárt helyen is jól érzik magukat, de az persze lényeges, hogy legyen egy kisebb részük mozogni.

Ezt a hibát sok magyar elköveti élelmiszervásárláskor: nem árt résen lenni

Nem árt tudatosnak lennünk, ha élelmiszert vásárolunk.

Érdemes lehet megemlíteni a betegségeket is. A szabadon tartott állatoknál fennáll a veszély, hogy az éppen felettük átrepülő madarak lepiszkítanak, mely fertőzésekhez vezethet. Dr. Friedrich László szerint a jó körülményeket zárt rendszereknél is nagyszerűen meg lehet valósítani, minden a fejlesztéseken és a fejlődésen múlik. Mint említette, a korszerű telepeken már van megfelelő klimatizálás, zene, csörgők, és jó dolguk van a jószágoknak. Sőt, egyes helyeken a tejelő teheneknek már masszírozó gépük és vízágyuk is van, tehát abszolút érvényesülnek az állatjóléti feltételek, így a közérzetük is sokkal jobb. Ha pedig jobb a közérzetük, akkor jobban is növekednek, így a takarmányértékesítésük is jobb lesz. Ebből is látszik, hogy a gazdáknak megéri az ilyen beruházás, javul a fenntarthatóság. Ha a halakat vesszük figyelembe, azokban az országokban - mondjuk Norvégiában -, ahol sok lazacot termelnek, helyi szinten valóban nagy az ökoterhelés, a kikerülő bélsár nagyon szennyezi a közvetlen környezetet, a hajó rendszerű nevelőtelepek mozgásának köszönhetően viszont ez is eloszlik.

Ez lenne a szomorú igazság?

Az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: növényi alapú élelmiszerekkel nem tudjuk biztosítani az esszenciális aminosavakat és más hasznos anyagokat, ami miatt könnyebben lehetünk betegek. Sőt, bizonyított, hogy sajnos az életünket is megrövidítheti, idősebb korban pedig nem lesz megfelelő a regenerációnk sem. Ennek az az oka, hogy 60 év felett több fehérjére van szükségünk, máskülönben nem megy végbe a regeneráció.

Óriási változás jön a boltokban: ilyen élelmiszerekkel lesznek tele a polcok hamarosan

Teljesen átalakulhat a frisspiaci zöldségek és gyümölcsök csomagolása.

Mindent az árakról

Akik már ettek vagy csak láttak vegán élelmiszereket, azok észrevehették, hogy sokszor sokkal drágábbak a hagyományos termékeknél. De mi ennek az oka?

- vélekedett Dr. Friedrich László.

Hozzátette, hogy ami még drágulást eredményezhet az az, hogy törekednek arra, hogy ezek az élelmiszerek ízre, állagra, kinézetre és színekben is egyre jobban hasonlítsanak a hagyományos, állati eredetű termékekre. Ami biztos: a fenntarthatóságért fejleszteni kell, a kutatásfejlesztéshez és az innovációhoz pedig forrásokra van szükség. Ebben most nagy lehetősége van az ágazatnak, ezért a fejlesztési és innovációs aktivitást minden ágazati résztevőnek célszerű növelni.