A Magyarországon jelenleg működő 60-65 nagyüzemi nyúltelep kizárólag hazai nemesítésű és születésű tenyészállatokkal dolgozik. A hazai nyúlállomány 100-105 ezer anyanyulat, valamint azok szaporulatát jelenti - olvasható a Nébih oldalán. A két hazai nyúlvágóhíd, amely kizárólag Magyarországon hizlalt nyulat dolgoz fel, 2021-ben csaknem 4,3 millió nyulat vágott le, ami az Európában összesen levágott nyulak kb. 3,5%-a. Hazánk ezzel az értékkel - jelentősen lemaradva az első három helyezettől - Európa negyedik legnagyobb nyúlhús-előállító országa.
Annak ellenére, hogy a nyúlhús megfelel a korszerű, egészséges táplálkozás elvárásainak - hiszen magas a fehérjetartalma és alacsony a zsír-, koleszterin- és nátriumtartalma - hazánkban az egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás mindösszesen évi 0,2 kg, ami a levágott nyulak nagyjából 12-13%-át teszi ki. A Magyarországon előállított nyúlhús jelentős részét kivitelre kerül, elsősorban az Európai Unióba, míg az unión kívülre irányuló export mennyisége a hazai fogyasztással közel azonos mértékű.
Magyarországon jelenleg öt, állami elismeréssel rendelkező tenyésztőszervezet nyolc hazai húsnyúlfajtát (Danubia Alba, Debreceni Fehér, Hycole XXL, Hycole Medium, Pannon Ka, Pannon Fehér, Pannon Nagytestű, ZIKA) gondoz. Valamennyi tenyésztőszervezet célja, hogy fajtája megfeleljen a kor piaci elvárásainak. A teljesítményvizsgálatok alkalmával a nemesítő cégek képet kapnak a fajtájuk szaporasági, nevelési eredményeiről, továbbá a hízlalási és vágási paramétereinek alakulásáról is. Ez azért lényeges, mert a piacon ma már csak az a fajta számít versenyképesnek, amelynél a vágónyulak 5-10 hetes életkoruk között átlagosan naponta legalább 40-50 grammot gyarapszanak, 10 hetes korban elérik a 2,6-2,8 kg élősúlyt és a vágási kitermelésük legalább 60%-os.
A teljesítményvizsgálatban résztvevő öt fajta (Danubia Alba, Debreceni Fehér, Hycole XXL, Pannon Fehér, ZIKA) teszteredményei bizonyítják, hogy a magyar nemesítésű húsnyúlfajták felveszik a versenyt a világon tenyésztett más intenzív fajtákkal, tehát van helyük a globális nyúltenyésztésében. A Nébih honlapján is közzétett, a teszteredményeket tartalmazó jelentésben a fajták hizlalási és vágási eredményei mellett a teljesítményvizsgálat során alkalmazott nevelési körülmények, állategészségügyi beavatkozások és takarmányozási paraméterek is elérhetők.
A nyúlágazatot is érintő takarmányár-növekedés, az állatjóléti előírások szigorítása folyamatos kihívások elé állítja a hazai nyúltenyésztőket, és bár az elmúlt években több támogatási jogcím keretében jelentős segítséget kaptak, a talpon maradáshoz a hazai fogyasztók támogatására is szükség van. A hatóság azt szorgalmazza, hogy a magyarok egyenek több nyúlhúst, mert mind a szervezetnek, mind a hazai nyúltenyésztésnek szüksége van rá.
