Ismét központi téma az élelmiszerbiztonság a sokkoló ukrajnai események miatt. Az ellátási piacok megszakadása, az "önszankcionálás" több éve nem látott magasságba pumpálta a gabonaárakat - írta meg az Infostart az ING Bank elemzése alapján. Az anyag azonban nem említi Tunéziát, ahol 14 éve nem látott szintre ugrott a búza ára, ugyanis az ország búzaimportjának közel fele Ukrajnából származik. Ahogy egy helyi napszámos a Guardiannek fogalmazott, a hónap végére mindig elfogy a pénz. Ha felmegy a kenyér ára, akkor máshol vesznek vissza a támogatásokból, mondta a férfi, hozzátéve, hogy a kenyérre viszont szükségük van.

Még feszültebb lehet a helyzet Egyiptomban, amely a világ legnagyobb búzaimportőre, és ahol már többször törtek ki zavargások az élelmiszer drágulása miatt, pedig ott még dotált is a kenyér ára. Viszont a kormánynak nincs pénze a támogatásokra, ezért jelentősen vissza akar vágni azokból. Az elemzés kiemelte, fel kell idézni, mekkora szerepet játszott az élelmiszerdrágulás az úgynevezett "arab tavaszban".

A polgárháború által sújtott Jemen is kénytelen minden búzát importálni, a gazdasági sokkot átélő Libanon pedig fele részben ukrán behozatalra szorul. A libanoni kormány a múlt héten azt mondta, hogy 4-6 hétre elegendő búzájuk van. Csakhogy a háború miatt nem működnek az ukrán kikötők és a harcok végéig valószínűleg nem is fognak. Ukrajnának és Oroszországnak is jelentős leszállítandó készletei vannak tavaly learatott búzából. Külön problémás Odessza helyzete, amellyel kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász a háború kezdetekor jelezte, hogy abból a kikötőből exportálja az árukat Ukrajna, és hogy a harcok az ott tárolt több millió tonna gabona pusztulásával is járhatnak.

Vallott a szakértő: durva drágulást hozhat a magyar boltokba az orosz-ukrán háború

Magyarországon is érezni fogjuk a háború hatásait.

Az ING elemzése ugyanakkor kitért arra is a búzaszállítások miatti bizonytalanság nyomán más élelmiszeralapanyagok is tovább drágulnak. A határidős ügyletekben a búza ára az idén már több mint 70%-kal ment fel, a kukoricáé 30%-kal és a szójabab pedig 25%-os ugrást ért el. A háborús bizonytalanság közepette nem világos, hogy tudnak-e a gazdák az idén magot ültetni, ami növeli a piaci bizonytalanságot. Ukrajna a búza mellett a világ fő növényolajmag termelője, és ez a tény szintén felfelé hajtja az árakat.

Ott még vannak az orosz készletek, de ezekkel - az ING megfogalmazása szerint - az "önszankcionálás" a gond. Vagyis az, hogy a háború megindultát követő nemzetközi felháborodás közepette a világ egy része mindent bojkottál, ami orosz, vagy orosz eredetű. Így a búzavásárlók óvakodnak az oroszokkal való üzleteléstől, ráadásul erre a bankok sem szívesen adnak hitelt. Az eredmény pedig az, hogy amíg az ukrán készletek az oroszok offenzívája miatt, addig az orosz készletek a világnak erre adott válasza miatt nem jutnak ki a világpiacra.

Közben pedig megindulhat egy másfajta érdekes átrendeződés: Kína eddig importbúzája 30%-át hozta be Ukrajnából, de az ING elemzése szerint most az Egyesült Államokhoz fog fordulni ezért. A kínaiak ugyanakkor minden korlátozást feloldottak az orosz gabona behozatalát illetően. A elemzés konklúziója szerint tavasszal arra lehet majd számtani, hogy az amerikai és más farmerek a korábbinál intenzívebben ültetnek majd búzát, szóját és kukoricát.