Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak biztosítására, hogy az EU nettó élelmiszer-exportőrként és vezető agrárélelmiszer-termelőként hozzájáruljon a globális élelmezésbiztonsághoz, különösen Ukrajnában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, amely területek nagymértékben függenek a gabonafélék behozatalától. Az élelmiszerek elérhetősége az unióban jelenleg nem forog kockán, mivel a kontinens számos termékből szinte teljesen önellátó. A mezőgazdasági ágazat azonban bizonyos termékek esetében, így például takarmányfehérjéknél nettó importőr. Ez a sérülékenység, valamint a magas ráfordítási költségek, például a műtrágyák és a fosszilis energia ára komoly termelési kihívásokat okoz a gazdálkodók számára, ami az élelmiszerárak felemelésével jár.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos problémát okozott, többek között a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatban. Az élelmiszereket illetően itt az ideje, hogy Európa kinyilvánítsa szolidaritását, és segítsen Ukrajnának, az ország lakosságának és gazdálkodóinak, valamint a világ sérülékeny élelmiszerimportáló országainak, amelyeknek egyre dráguló árakkal és potenciális hiányokkal kell szembenézniük. Az ügyvezető alelnök hozzátette, hogy Európa továbbra is humanitárius segítséget nyújt az ukránoknak azáltal, hogy biztosítja a hozzáférést az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz, különösen az élelmiszerekhez.

- mondta Valdis Dombrovskis.

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztos kijelentette, hogy az elsődleges feladat az, hogy az ukránoknak elegendő élelmet, üzemanyagot és vizet biztosítsanak. Emellett segíteni kell nekik abban is, hogy folytassák a gabonafélék és olajos magvak ültetését és termesztését, amelyekre nagy szükség van a maguk és a világ számára, valamint meg kell könnyíteni ezeknek az exportját.

- szögezte le Janusz Wojciechowski.

A háború sújtotta Ukrajnában az élelmezésbiztonság komoly aggodalomra ad okot, különösen az ostromlott városokban. Az Európai Bizottság jelezte, hogy támogatja Ukrajnát egy rövid- és középtávú élelmezésbiztonsági stratégia kidolgozásában és végrehajtásában annak biztosítása érdekében, hogy az inputok lehetőség szerint eljussanak a gazdaságokhoz, és hogy a szállítási és tárolási létesítményeket fenn tudják tartani annak érdekében, hogy Ukrajna élelmezni tudja polgárait, és visszaszerezhesse exportpiacait.

Az Európai Unió ezért egy 330 millió eurós sürgősségi támogatási programmal segít Ukrajnának, amely az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával, valamint azok védelmével kíván enyhíteni az ukránok szenvedésén. További fontos cél lesz a polgári kisméretű infrastruktúra rekonstrukciója, a stratégiai tervezés, valamint az energiabiztonság biztosítása. A Bizottság emellett vállalta, hogy gondoskodni fog az élelmiszerárak és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának rendszeres nyomon követéséről és elemzéséről, és továbbra is részt vesz a nemzetközi testületek (FAO, WTO, G7, G20) munkájában a politikák összehangolása érdekében. Az Európai Unió ezért fokozta a humanitárius segítségnyújtást az élelmezésbizonytalanság által leginkább érintett régiók és lakosságcsoportok számára. Ezeken túlmenően az EU továbbra is határozottan szorgalmazza az élelmiszerekre vonatkozó exportkorlátozások és exporttilalmak elkerülését, valamint egy jól működő, egységes piac kialakítását. A Bizottság közleményében azt is jelezte, hogy a mostani válság megerősítette azt, hogy globálisan fel kell gyorsítani az élelmiszerrendszernek a fenntarthatóság és az ellenálló képesség felé való átmenetét, hogy jobban fel lehessen készülni a jövőbeli krízisekre.

Az élelmiszerek megfizethetőségének javítása érdekében a tagállamok csökkentett hozzáadottérték-adó mértékeket is bevezethetnek, és ösztönözhetik a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására. A tagállamok uniós alapokból is lehívhatják, például a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segélyalapból (FEAD), amely támogatja az EU-országok élelmiszer- és/vagy alapvető anyagi segítségnyújtást a legkiszolgáltatottabbaknak. Az újonnan létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Válságkészültségi és Válaszadási Mechanizmus (EFSCM), amely az európai és nemzeti közigazgatásokat és magánszereplőket tömöríti az ellátási lánc egésze mentén, alaposan fel fogja térképezni az EU élelmiszer-ellátási láncát annak kockázataival és sebezhetőségeivel kapcsolatban, majd meg fogja tenni a szükséges ajánlásokat és a megfelelő enyhítő intézkedéseket.

Az Európai Unió mezőgazdasági ágazatának minden támogatásra szüksége van ahhoz, hogy betölthesse globális élelmiszer-szolgáltatóként betöltött szerepét, amely továbbra is teljes mértékben részt vesz a környezeti átalakulásban. E célból a Bizottság ma a következő intézkedéseket fogadta el:

• 500 millió eurós támogatási csomag, többek között a válságtartalék felhasználásával, az ukrajnai háború súlyos következményei által leginkább érintett termelők támogatására. Ennek alapján a tagállamok további pénzügyi támogatást nyújthatnak a gazdálkodóknak, hogy hozzájáruljanak a globális élelmezésbiztonsághoz, vagy kezeljék a megnövekedett ráfordítási költségek vagy kereskedelmi korlátozások miatti piaci zavarokat. A fenntartható gyakorlatokat alkalmazó gazdálkodók támogatását prioritásként kell kezelni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az intézkedések a válság által leginkább sújtott ágazatokat és gazdálkodókat célozzák.
• 2022. október 16-tól több közvetlen előlegfizetés a területalapú és az állattartáshoz kötődő támogatásokat illetően.
• Piaci biztonsági háló létrehozása a sertéshúspiac támogatására, tekintettel az ágazat különösen nehéz helyzetére.
  
• A Bizottság ideiglenesen és kivételesen lehetővé teszi az élelmiszer- és takarmánynövények termesztését a parlagon hagyott területeken, miközben fenntartja a gazdálkodók zöldítési támogatásának teljes szintjét. Ez növelni fogja az EU termelési kapacitását a termőföld korlátozott elérhetősége ellenére.
• Az állati takarmányra vonatkozó jelenlegi behozatali követelmények egyedi és ideiglenes jellegű enyhítése. Ez szintén hozzá fog járulni a takarmánypiacra nehezedő nyomás enyhítéséhez.

Az Európai Bizottság javasolta továbbá egy új, önálló és ideiglenes válságkeret létrehozását, amely a mezőgazdasági termelőkre, a műtrágyagyártókra és a halászati ​​ágazatra is kiterjed. Ez lehetővé teszi az állami támogatást az inputköltségek jelentős növekedése által érintett mezőgazdasági termelőknek. A műtrágyák és egyéb inputanyagok rendszeresen ellenőrizve lesznek annak biztosítása érdekében, hogy az EU betakarítási kilátásai ne kerüljenek veszélybe. A Bizottság emellett azt is ajánlotta a tagállamoknak, hogy havi rendszerességgel közöljenek adatokat az alapvető élelmiszer- és takarmánycikkeket illető készleteikről, hogy pontos kimutatásuk legyen ezek elérhetőségéről.

Az élelmiszer-előállítás fenntarthatósága az élelmezésbiztonság szerves része. A "Termőföldtől az asztalig" és a Biodiverzitás stratégiában meghatározott szükséges átmenetek végrehajtása során a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az EU mezőgazdaságának általános termelékenysége ne kerüljön veszélybe. Ez az innováció nagyobb mértékű felhasználását jelenti a hozamok fenntartható növeléséhez, mint például a precíziós gazdálkodás, az új genomikai technikák, a jobb tápanyag-gazdálkodás, az integrált növényvédelem, a kémiai peszticidek biológiai alternatívái.

A Bizottság jelezte, hogy az európai mezőgazdaság ellenállóképességének megerősítése az energia-, energiaintenzív import- és a takarmányimport-függőség csökkentésével még sosem volt olyan fontos, mint most. Az ellenállóképességhez diverzifikált importforrásokra és piaci felvevőhelyekre van szükség, erőteljes két- és többoldalú kereskedelmi politika révén. A Horizont Európa a kutatást és innovációt fogja támogatni, hogy elősegítse a szintetikus műtrágyák helyettesítését, de a Bizottság javaslatai között szerepel a nitrogénfelhasználás hatékonyságának növelése, a zöld ammóniára való átállás a műtrágyáknál, valamint a biomassza hasznosításának növelése. Az Európai Bizottság jelezte a tagállamoknak, hogy a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó KAP-stratégiai terveikben minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel e tekintetben. Ez vonatkozik például a kockázatkezelési eszközök használatára, a precíziós gazdálkodás fejlesztésére vagy a termeléstől függő támogatásokra a fehérjenövények termesztésének fellendítése érdekében.