A jelenlegi helyzetben arra lehet számítani, hogy a vetőmag-előállító területekre idén is nagymértékben hat a gabona világpiaci ára. És habár a szimpla árunövény-termelésnél költségesebb és jelentős többletmunkával járó vetőmag-előállításra nehéz rábírni a termelőket a magas terményárak miatt, a szakértők szerint ahhoz, hogy a vetőmag-előállítók meg tudják fizetni a gazdálkodóknak a termeltetési díjakat, a vetőmagárakat is emelni kell, különben ellehetetlenül a vetőmagellátás.
Az idei szezonról nehéz jósolni, mekkora lesz a vetőmag-szaporító terület nagysága, de a vetőmag-szaporító cégek legalább akkora területen szeretnének vetőmagot előállítani, mint tavaly. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt két-három évben - főként a kukoricánál - szerették volna növelni a területüket, de ezt nem minden esetben sikerült megvalósítani
- mondta a Világgazdaságnak Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a jelenlegi helyzetben arra lehet számítani, hogy a vetőmag-előállító területekre idén is nagymértékben hat a gabona világpiaci ára. A vetőmagtermesztés ugyanis nagyon költségigényes, többletmunkával jár, ezzel szemben a szimpla árunövény-termelés alacsonyabb költséggel megvalósítható, és a magas piaci árak mellett nagyobb nyereséget garantál. Ezt mutatja az is, hogy a hibrid növényeknél nagyon nehezen szerződtek a termelők vetőmag-előállításra, de az őszi és tavaszi kalászosoknál is ez volt a helyzet.
Ahhoz, hogy a vetőmag-előállítók meg tudják fizetni a gazdálkodóknak a termeltetési díjakat, a vetőmagárakat is emelni kell - ellenkező esetben ellehetetlenül a vetőmagellátás. A drágulás egyébként már elkezdődött, de az inputok közül legkisebb mértékben ebben a szegmensben emelkedtek az árak. Az áremelés a kalászosok esetében lehet kritikus, mivel itt nincs előírás a vetőmaghasználatra, vagyis a gazdálkodók akár úgy is dönthetnek, hogy a saját termésükből visszavetnek - amiben viszont nyilván nincs meg a nagyobb termés lehetősége
- közölte Polgár Gábor. Kiemelte, a magyar szaporítóanyag-kivitelen belül a keleti piacok nagy részesedésűek, és habár most nagy a bizonytalanság az export tekintetében, ez nem jelenti azt, hogy csökkenteni kellene a vetőmag-szaporító területeket. A hibrid növények - elsősorban a kukorica - vetőmagja az értékes tulajdonságait több évig megtartja, vagyis készletezhető. Az utóbbi években csökkentek az átmenő készletek, ezeket a vetőmagos cégek szeretnék növelni.
Nagyon fontos a vetőmagot termelő gazdálkodókban tudatosítani, hogy a munkájuk nem vész kárba, hanem igenis meg fogják kapni érte az árát. Nagy kockázatnak tartom, hogy a hogy a vetőmag-előállítóknak az egyszerűbben megtermelhető és magas áron eladható árunövényekkel kell versenyezniük. A vetőmagtermelőket viszont csak akkor lehet megfizetni, ha a vetőmagok értékesítési ára is emelkedik, ami meg is fog történni
- mondta, a lapnak Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Hozzázette, náluk a tavalyi 130 ezer forintos tonnánkénti vetőmagátlagárnak 200 ezer forint körülire kell nőnie. Ez termelői oldalról azt jelenti, hogy a vetőmagköltség nem lépi túl az összes termelési ráfordításaik 10 százalékát, vagyis az arányok nem változnak.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
