Nem kell azonnal a méregdrága termékekhez nyúlni amikor talajjavításról van szó, hiszen számtalan, akár a háztartásban is előforduló olyan anyag van, amivel felturbózhatjuk a talajunk állapotát. Azonban mielőtt belevágnánk, mindig mérjük fel a termőföld aktuális állapotát, illetve a pH-ját, és csak ezt követően kezdjük el magát a talajjavítást - írja a balconygardenweb.com.
Első lépés: ellenőrizd a talaj aktuális állapotát!
Mielőtt elkezdjük a talajjavítást, ellenőrizzük le a talaj aktuális állapotát. Ma már számtalan olyan olcsón elérhető teszt létezik, amivel megvizsgálhatjuk a termőföldünk pH-ját, valamint foszfor-, nitrogén- és káliumtartalmát.
1. A pH szabályozása
A pH megmutatja, mennyire lúgos, savas vagy semleges a kertünk talaja. Erre az információra azért van szükségünk, mert a különböző növényeknek eltérő a pH-szintje, ezért ahhoz, hogy megfelelően növekedjenek, gyakran nekünk kell beállítanunk a talajunk pH-ját.
Mit tegyünk, ha túl savas a talaj?
A savas talaj azt jelenti, hogy a pH-érték 7 alatt van. Ha ezt növelni szeretnénk, és azt akarjuk, hogy lúgosabb legyen a talajunk, vagy kevésbé savas, akkor érdemes valamilyen mésztartalmú terméket használnunk. Keverjünk el egy evőkanál szódabikarbónát körülbelül 4 liter vízben, és locsoljuk meg vele a talajt a szükséges részeken.
Mit tegyünk, ha túl lúgos a talaj?
Ha lúgos a talajunk akkor a pH-érték 7 felett van. Ha szeretnénk kissé savas irányba billenteni a kémhatást, akkor használjunk tőzegmohát, és körülbelül 10 centiméter vastagon keverjük hozzá a talajhoz. Azzal is savasabbá tehetjük a termőföldet, ha 4 liter vízben elkeverünk egy csésze ecetet, és ezt az oldatot elegyítjük a talajjal. Ezekkel a módszerekkel tehát könnyedén és természtes úton csökkenthetjük a pH-értéket.
2. Ellenőrizd a talaj hőmérsékletét, mielőtt elkezded a növények ültetését
Ültetés előtt az egyik legfontosabb, hogy megismerjük a talajunk hőmérsékletét, a betegségek és a növények növekedési problémáinak elkerüléséhez ez ugyanis elengedhetetlen. Ne felejtsük el, hiába meleg már a levegő odakint, a talaj még simán lehet, hogy hideg és fagyos. Használhatunk hőmérőt arra, hogy megállapítsuk a termőföld hőmérsékletét, de kipróbálhatjuk azt is, hogy ásunk egy gödröt a földben, és ha már legalább 6-10 gilisztát találunk az adott területen, akkor a talaj egészséges és mehet az ültetés.
Filléres trükkök talajjavításhoz
1. Trágya
Az egyik legjobb talajjavító a trágya, amellyel olyan hasznos tápanyagokat biztosíthatunk a növényeinknek, mint a szén, a nitrogén és a foszfor, ezáltal pedig támogathatjuk a megfelelő növekedést, és a növények, valamint a talaj számára fontos talajbaktériumok jelenlétét is elősegíthetjük. Használhatunk kecske-, tehén-, juh-, nyúl-, csirke-, de lótrágyát is, mindössze keverjük hozzá az ültetőközeghez. A trágya alkalmazásával folyamatosan biztosíthatjuk a szükséges tápanyagok jelenlétét a talajban, növelhetjük a vízmegtartó képességet, és megakadályozhatjuk a talajerózió kialakulását.
2. Széna vagy szalma
A szalma a szemtermésükért termesztett növények (vagy szűkebb értelemben csak a gabonafélék) cséplése után visszamaradó szár és szárrészek gyűjtőneve, míg a a széna szárítással tartósított zöldtakarmány. Mindkettő kiváló választás fejtrágyázására, hiszen segítségükkel szerves anyagokkal gazdagíthatjuk a talajt. Emellett jó szolgálatot tesznek a gyomok elnyomásában, valamint a talaj megfelelő hőmérsékletének (nyáron hűvösen tartják a talajt, télen pedig melegen) és nedvességtartalmának fenntartásában is. Mind a szalma, mind pedig a széna kiválóan alkalmas a tökéletes mikroklíma megteremtésére, hiszen olyan szerves takarót képezhetünk velük a talajon, amivel a túl sok naptól és az erős széltól is megvédhetjük azt.
3. Levágott fű (fűnyesedék)
Ne dobjuk ki, vagy hagyjuk megrohadni a levágott füvet a kertben, hiszen használhatjuk talajjavítóként is. A fűnyesedék tele van ásványi anyagokkal, ezzel pedig a talajt, a talaj hasznos élővilágát és a növények egészséges fejlődését is támogathajuk. Emellett segíthetjük megőrzni a talaj nedvességtartalmát, ráadásul a levágott fű nagyszerű szénforrás a talaj számára.
4. Faforgács
A faforgácsot használhatjuk talajtakarónak is a kertben, alkalmazásával csökkenthetjük a talajeróziót, illetve növelhetjük a talaj vízmegtartó képességét. Ráadásul faforgácshoz olcsón hozzájuthatunk, de akár a háztartásban is keletkezhet, amelyet felhasználhatunk a kertben.
5. Konyhai maradékok
A konyha egy igazi aranybánya, ha talajjavításról van szó, számtalan olyan maradék keletkezik ugyanis benne, amelyeket ahelyett, hogy a kukába dobunk, felhasználhatunk a kertben. Ilyenek például a banánhéj, a tojáshéj, az elhasznált tealevél, valamint a zöldség- és gyümölcsmaradékok. Ezeket a konyhai maradékokat szórhatjuk közvetlenül az ültetéskor kiásott lyukba, de a talaj tetejére is kerülhetnek, ahol majd szép lassan lebomblanak, és tápanyagokkal látják el a talajt és a növényeket egyaránt.
6. Kávézacc
Ne dobjuk ki a kávézaccot, keverjük bele inkább a talajba, vagy tegyük a komposztba, javíthatjuk ugyanis vele a talaj szerkezetét, és segít távol tartani jó néhány kártevőt is. Vigyázzunk azonban, hogy ne használjuk túl nagy mennyiségben, mert megváltoztathatja a talaj kémhatását, ami biztos, hogy sok növénynek nem tenne jót.