A tápanyag-utánpótlásnak kiemelkedő fontossága van a gyümölcsfáink életében, hiszen a rendszeres metszés, levélhullás, terméshozás kimeríti az energiaraktárait, így gondoskodnunk kell ezek pótlásáról. Mindenekelőtt tudnunk kell mivel tudunk gazdálkodni. Milyen talajtípussal rendelkezünk, milyen igényei vannak a gyümölcsöseinknek. Érdemes 5 évente egy általános talajmintavételt végezni, hogy egy átfogóbb képet lássunk a tápanyagok raktárkészletéből. Ha mindezzel tisztában vagyunk, tudatosabban tudjuk ezeket pótolni, így költséghatékonyabb és eredményesebb lesz a befektetett munkánk.

A gyümölcsfák gyökérrendszere nem hatol mélyre - a kortól és fajtától függően méteres szintet hálózza be a legsűrűbben. A fákat nem csak a koronacsurgóban - a korona palástja alatt - kell trágyázni. A gyümölcsfák gyökérzete, a törzstől kiindulva egyenletesen köralakban hálózza be a talajt, egy idősebb fa gyökérzete 5,5-4 méteres sugarú körben él, ezért ekkora területen talál tápanyagot, vagyis a fának szánt táplálékot ekkora területen kell szétszórni. A gyümölcsfák gyökérrendszere többnyire nem hatol mélyre - a korra és fajra jellemzően a felső egyméteres szintet hálózza be a legsűrűbben. Ezért talajműveléskor vigyázni kell, nehogy a gyökérzet megsérüljön.

Ezt tudva van jelentősége a minél nagyobb és jól trágyázott ültetőgödörnek, hiszen általában ez az a pillanat, amikor szabadon a mélybe juttatható a tárgya. Később már csak speciális eszközökkel lehet a kertben a mélybe juttatni a tápanyagot. Erre egyébként alkalmas lehet a nagy nyomást előállító telepíthető, tömlős benzin vagy villanymotoros permetező. A 60-80 centis szórópisztoly utat tör magának a mélyebb rétegekbe, ahová feloldott bespricceli az oldatot, amire 3-5 évente kellene időt szakítani. A táplálásra korlátozott lehetőséget teremt a lombtrágyázás is, de ezzel is élni kellene minden permetezéskor.

A gyümölcsfák tápanyagellátása nem csak az adott évi, hanem a következő évi termésre (minőségére és mennyiségére) is hatással van. A gyümölcsfajok egész vegetációs időszakban igénylik az egyenletes tápanyagellátást, de eltérő mennyiségű a szükségletük. Nem csak gyümölcsfajonként, hanem fajtánként, alanyonként is változó lehet tápanyagigényük. Még a csonthéjasoknak és bogyósoknak például a káliumigényük magasabb, addig az alma esetében a kalciumszükséglet is meghatározó.

A kálium és foszfor lassú oldódása miatt ezeket feltétlenül ősszel szükséges kijuttatni, annak érdekében, hogy tavaszra a gyökérzónáig eljussanak. Kötöttebb talajokon, illetve gyorsabb oldódásuk érdekében talajba dolgozásukkal - kb. 15-30 cm mélységben - a folyamat tovább gyorsítható. Az egyenletes káliumellátás pozitívan befolyásolja a fák betegséggel és hideggel szembeni ellenállóképességét, vízgazdálkodását és a termés minőségét (beltartalom, íz, színeződés). A foszfor főként a növekedésben és generatív fejlődésben nagyon fontos tényező, emellett szerepe van a magképződésben, így tehát a termésre is hatással van.

A nitrogéntartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal szükséges pótolni. Ősszel csak annyit érdemes kijuttatni, amennyi a talajba került lombozat elbontásához szükséges. Mivel a nitrogén könnyen mozog a talajban, elég a talajfelszínre tavasszal kijuttatni, esetleg sekélyen bedolgozni. A nitrogén a gyümölcsfák vegetatív és generatív fejlődésére is hatással van, így a tápanyagellátásban központi helyet foglal el.

A gyümölcstermő növények tápanyagigényét alapvetően a talajon keresztül kell kielégíteni. A lombtrágyázással azonban már a hiánytünet észlelésekor be tudunk avatkozni. A növények a lombozatra, a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket is képesek felvenni és hasznosítani. A lombra juttatott mikro- vagy makroelem utánpótlás átmenetileg megszünteti a hiányt, azonban hosszú távú tápanyagegyensúlyt csak a talajon keresztül biztosíthatjuk megfelelően növényeink számára.

A trágyázás tervezése során savanyú talajokon nem szabad megfeledkezni a gyümölcsös mésztrágyázásáról sem, ami esetenként a talajtermékenység fontosabb tényezője, mint a műtrágyázás, illetve a kérdés komplex kezelésére van szükség. Az előző évben jelentkezett vagy évek óta visszatérő magnézium vagy vashiány leküzdésére már ilyenkor kell készülni. Súlyos hiánynál a megfelelő szereket már a tél végén a talajba kell adagolni a 20 cm alatti mélységbe. A tünetek lombon keresztüli gyógyításához is be kell szerezni a permettrágya anyagokat, mert a tünetek jelentkezése előtt célszerű a kezeléseket elkezdeni. A trágyaféleségek kiválasztásánál lényeges szempont a kijuttatás módja. Ez a kérdés az egyedi szilárd műtrágyák használata esetén a legegyszerűbb, de nem biztos, hogy ezek alkalmazása a legcélszerűbb is (anyag és kijuttatás költsége, tápelem felvehetőség, -hasznosulás, stb.).