A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség képezi az alapját azoknak az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyek kritikusan hozzájárulnak az emberi jóléthez, a Föld jólétének biztosításához. A biológiai sokféleség elengedhetetlen főbb szükségleteink kielégítéséhez. Biztosítja számunkra az oxigént, a tiszta vizet, a jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket vagy az egyes nyersanyagokat. A biológiai sokféleség, illetve ennek elősegítése támogat minket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a hozzá való alkalmazkodásban is.

A mezőgazdasági művelés módja közvetlenül hat a biodiverzitásra. Az intenzív mezőgazdasági művelés, a rétek gyakori kaszálása, a növényvédő szerek fokozott használata mind jelentős mértékben csökkentik a biológiai sokféleséget. Ezzel ellentétben az ökológiai gazdálkodás tekintettel van a biodiverzitásra. Az elmúlt évek során számos bizonyíték gyűlt össze az ökológiai gazdálkodás biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásairól.

A talajromlás veszélye aktuális a mai mezőgazdaságban

A szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a talaj vízelnyelő képessége, ami vizenyősödéshez és erózióhoz vezet. Az erózió viszont csökkenti a szervesanyag-tartalmat azáltal, hogy elmossa a talaj termékeny, felső rétegét. Félszáraz körülmények között ez még elsivatagosodáshoz is vezethet - mondta a HelloVidéknek Dr. Zsiros Sándor agrárszakember.

A sók felhalmozódása (különösen a nátriumsóké) az ökoszisztémákra nézve az egyik legnagyobb fiziológiai veszély. A só megzavarja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyagfelvételt, és rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termékenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedése a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet. A szikesedés növeli a talaj mély rétegeinek vízhatlanságát, ami lehetetlenné teszi a terület megművelését. A szikesedés a Földön a legszélesebb körben elterjedt talajromlási folyamat. Magyarországon főleg az Alföldön vannak kiterjedt, szikesedéssel és elsivatagosodással fenyegetett területek. Európa északi országaiban az utak sóval történő jégmentesítése vezet helyi szikesedéshez. A talaj szikesedése az elsivatagosodás legfőbb oka, ezért a talajromlás súlyos formáját jelenti. Az elmúlt évek időjárására jellemző emelkedő hőmérsékletek és csökkenő csapadékmennyiségek miatt Európában a szikesedés problémája fokozódik.

Ember által előidézett tényezők, melyek szikesedéshez vagy sófelhalmozódáshoz vezetnek:

• sókban gazdag vízzel való öntözés;
• a talajvízszint megemelkedése az emberi tevékenységek következtében (szivárgás nem szigetelt csatornákból és tározókból, az öntözővíz egyenetlen elosztása, elavult öntözési módszerek, nem megfelelő lecsapolás);
• trágya vagy más adalékok használata, különösen ahol az intenzív mezőgazdasági használat alatt álló területek alacsony vízáteresztő képességgel rendelkeznek, és korlátozott az átmosódás lehetősége;
• sókban gazdag szennyvizek használata öntözésre;
• sókban gazdag szennyvíz felszíni tárolása;
• talajszennyezés sókban gazdag vízzel és ipari melléktermékekkel, műtrágyával.

A megoldás: erdőkertek és permakultúrás ökogazdálkodás

Az erdőkerteket úgy tervezik meg, hogy utánozzák a természetes ökoszisztémákat, szemben például az agráriumban eddig bevett szokásnál, a mezők ugyanis monokultúrákban népesítenek be hatalmas területeket, ami a természetben egyáltalán nem szokványos, és nem is létezik ilyen a mezőgazdaságon kívül. Az erdősített vagy félig erdősített rendszerek azok, amelyek az ökoszisztémának megfelelően működnek, mentesek az emberi beavatkozásoktól.

Toby Hemenway szerint a szukcesszió, vagyis a természetes növénytársulások szinte mindenütt erdővel végződnek. Minden kert erőteljesen próbál erdővé nőni, csak a fűnyíró és a metszőolló akadályozza meg a hatalomátvételben. Bozsits József, a Vidéken Jó! alapítvány elnökeként erdőkerteket is telepít.

- mondta el Bozsits József.

Gömörszőlősön a permakultúrás kertészetet alkalmazzák, a település fenntartható faluként él a köztudatban, az itt folyó tevékenység kapcsán ökofaluként tartják számon országszerte. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettek ki egy modellt, nem élnek fel többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésükre áll, így az ökológiai lábnyomunk is kisebb az átlagosnál. Vízöblítéses wc helyett például alomszéket használnak.

- fejtette ki Dr. Gyulai Iván ökológus, a falu és a fenntartható gazdálkodás elméleti szakértője.

A mai mezőgazdasági gyakorlat a permakultúrát alkalmazó ökogazdálkodók szerint tönkreteszi a termőtalajt, ahogy az erdőgazdálkodás is árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele. Az ásás, a kapálás, a talajforgatás megöli a talaj biológiai sokszínűségét, az itt alkalmazott mélymulcsos módszerrel viszont épp az ellenkező hatást érjük el. Ez ugyanis megfékezi a talajeróziót, meggátolja a tápanyag kimosódását, és megtartja a talajnedvességet. A természet ősszel betemeti a talajt, a benne lévő mikroorganizmusok vagy magyarul paránylények segítik a megújulását, csakhogy ehhez rajta kellene hagyni azt a természetes talajtakarót tavasszal, ami az ősz folyamán rakódik rá.

Talajvédelem vagy terméshozam?

A talaj dinamikus és törékeny rendszer, az erőforrásai végesek. 1 cm vastag termékeny talajréteg képződése akár 1000 évig is eltarthat. Az Európai Unióban a talajok egynegyede szenved a víz okozta eróziótól, további egynegyedén pedig magas az elsivatagosodás kockázata, elsősorban Dél-, Közép- és Kelet-Európában. Az éghajlatváltozás hatására egyre szaporodó szélsőséges időjárási események tovább rontják a helyzetet, ugyanis az intenzív, nagycsapadékú esetek felerősítik a víz okozta eróziót, míg az aszályos időszakok a talaj kiszáradásához, porzásához vezetnek, így a szél könnyen tovaszállítja azt. Egy marék termőtalajban több milliárd mikroorganizmus található, az itt élő gombák és baktériumok csupán kis hányadát ismerjük, azt viszont tudjuk, hogy nélkülük a teljes ökoszisztéma működése összeomolhat.

A Magyarországon értékesített műtrágya 1,859 millió tonnát tett ki 2020-ban, ebből hazai gyártás 945 ezer tonna, a nettó import - import és export különbsége - pedig 914 ezer tonna volt. Ez összességében azt jelenti, hogy a hazai gyártású műtrágyák ugyan a belpiaci igényeknek több mint ötven százalékát képviselik, Magyarország műtrágyából jelentős importra szorul. A kérdés tekintetében szintén nem elhanyagolható körülmény a hazai termőföld állapota, és az a környezeti terhelés, amelyet a műtrágyázás jelent, és amellyel kapcsolatban újabban az Európai Unió is komoly elvárásokat fogalmazott meg. A modern mezőgazdaság állandósult problémája, hogy a talajművelés mai formái miatt "etetni kell a talajt" műtrágyával, ellenkező esetben elmarad a nagy hozam, a földet azonban ezzel kizsigereljük. Ráadásul a műtrágyázás során a műtrágya jelentős része nem jut a talajba, hanem egyszerűen lemosódik, egy része pedig a levegőbe kerül.

- áll az Európai Unió Számvevőszékének egy korábbi jelentésében.

Azóta is porondon van a téma, és az EU 2030-ig szóló talajvédelmi stratégiája keretet és konkrét intézkedéseket határoz meg a talajok védelme és helyreállítása, valamint fenntartható használatuk biztosítása érdekében. A dokumentum jövőképet és célkitűzéseket fogalmaz meg az egészséges talajok 2050-ig történő elérésére, konkrét intézkedésekkel 2030-ig. Emellett 2023-ra új talajegészségi törvényt hirdet meg, amely egyenlő feltételeket, valamint magas szintű környezet- és egészségvédelmet biztosít.

Az EU 2030-ig szóló új talajvédelmi stratégiája az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájának egyik legfontosabb eredménye, amely segít megvalósítani az európai zöld megállapodás célkitűzéseit. Az egészséges talajok elengedhetetlenek a klímasemlegesség és körforgásos gazdaság eléréséhez, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás megállításához. Kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, az egészséges táplálkozás és az emberi egészség megőrzése szempontjából is.

13%-kal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték itthon

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13%-kal nőtt. A termelési volumen 2,3%-kal csökkent, az árak 16%-kal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,5%-kal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt. A gyümölcsfélék, az állatok és az állati termékek termelése bővült, a többi mezőgazdasági termékcsoporté csökkent, vagy nem változott. Egyelőre tehát terem elég élelmiszer a mezőgazdaságban, a kérdés csak az, hogy hosszú távon mennyire fizetjük meg az árát, ha marad minden a most megszokott gazdálkodási formáknál.

2021-ben az előző évhez képest:

A növénytermesztés termelési volumene 6,5%-kal mérséklődött az első, előzetes adatok szerint. A gabonafélék mennyisége összességében 10%-kal kisebb lett, a kukoricatermelés 23%-os visszaesését csupán az árpa (14%) és a búza (4,1%) termesztésének növekedése ellensúlyozta. A repce termésmennyisége 20%-kal lett kevesebb termőterületének csökkenése miatt, a napraforgóé nem változott, a fehérjenövényeké és a dohányé nőtt, így az ipari növények mennyisége összességében 6,3%-kal zsugorodott. A takarmánynövények volumene 4,6, a kertészeti termékeké 3,7, a burgonyáé 18%-kal csökkent. Az egyéb növényi termékek mennyisége változatlan maradt. A gyümölcsfélék mennyisége 10%-kal nőtt, elsősorban az alma jó terméseredményének köszönhetően. A tavaszi fagyok megnehezítették a barackfélék termesztését. A szőlő mennyisége az előző évhez képest nem változott. A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 13%-kal nőtt, termelési volumene - az árak 16%-os emelkedése mellett - 2,3%-kal csökkent, olvasható a KSH legfrissebb statisztikájában. A ráfordítások közül az állatgyógyászat és az állati takarmányok volumenében következett be 1-1%-os növekedés, a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás csökkent, a többi ráfordítás változatlan maradt.

Cél a termőtalaj megőrzése, a szerves trágyázás elősegítése

Az Agrárminisztérium kiemelt célja a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozásának és további hasznosításának elősegítése, ami hozzájárul a műtrágya felhasználásának csökkentéséhez, írták közleményükben. A talajvédelmi szakterület feladata a talajok minőségromlásának megelőzése érdekében a talajvédő termőföldhasználat szabályainak kidolgozása, különös tekintettel az erózió és a defláció megakadályozására, a humuszos termőréteg megőrzésére és a talajtermékenység fenntartására. A termőtalajokra kijuttatott anyagok felhasználási előírásainak meghatározása abból a célból, hogy csak azok az anyagok kerülhessenek felhasználásra, amelyek alkalmazásuk során nem jelentenek veszélyt a növényekre, a talajra, az ember és az állat egészségére.