Felmérések szerint a hazai mező- és erdőgazdasági területek közel 60 százaléka veszélyeztetett valamilyen talajdegradációs folyamat miatt. A probléma azonban nem csak minket érint, világviszonylatban a talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy kémiai szennyező anyagok miatt. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a biodiverzitás csökkenése az Európai Unió talajvédelmi stratégiájának megállapítása szerint az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete vizsgálata is alátámasztotta, hogy globálisan lényegesen gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogy újraépülnek. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a talajpusztulás, ötven év múlva alig lesznek termőföldek.
Földigiliszták nélkül drasztikusan megváltozna a növénytermesztés
A földigiliszta-populációk sok régióban csökkentek olyan tényezők miatt, mint az élőhelyek elvesztése, a szennyezés, a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek, és a földhasználatban bekövetkezett változások. A hagyományos talajművelési rendszerekben a földigiliszta-állomány és - diverzitás általában jobban csökkent, mint a mérsékelt talajművelésű és a biogazdálkodással működő rendszerekben, és a földigiliszta-populációk egyes területeken jelentősen csökkentek az elmúlt évtizedekben
- figyelmeztetett a sajtótájékoztatón dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
A klímaváltozás ráébresztette a kertbarátokat, hogy nem a gyepes, tujás kerteket kell már előnyben részesíteni. Az örökzöldek többsége szinte kiszárad a legtöbb kertben ma már Magyarországon. A tavalyi évet is tekintve, fel kell készülni arra, hogy, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények jönnek mostantól. Emiatt fontos, hogy a növényeket mindig nagyon jó kondícióban tartsuk
- mondta Megyeri Szabolcs, kertészmérnök és blogger.
Új fenntarthatósági díj és nyilvános pályázat hívja fel a figyelmet a termőtalajok hasznos lakói, a földigiliszták nélkülözhetetlen munkájára, pótolhatatlan szerepükre. A földigiliszták által növekszik a talajok szerves anyag tartalma, javul a szerkezete, végsősoron pedig növekszik a talajok termékenysége. A Kwizda Agro Hungary által alapított Nova Agricultura díj célja, hogy felhívja a figyelmet a talajélet fontosságára és elismerje azoknak a munkáját, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az idei pályázat összdíjazása több mint kétmillió forint, szakemberek és a téma iránt érdeklődők is indulhatnak a különböző kategóriákban, a pályamunkákat pedig neves zsűri bírálja el, amelynek elnöke dr. Ürge-Vorsatz Diána. A zsűri tagjai Horváth Balázs, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Szántóföldi Növények Osztályának vezetője, dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára, Megyeri Szabolcs, valamint dr. Czinege Erik, a Kwizda növénytáplálási innováció nemzetközi vezetője. A felhívásra a földigiliszta-állomány megóvására, fejlesztésére irányuló szakmai anyaggal, tanulmánnyal, kutatással, oktatóanyaggal, vagy edukatív, akár multimédiás tartalommal is jelentkezhet bárki, aki elmúlt 14 éves. A szervezők Innovációs, Edukációs és Tegyünk együtt kategóriában várják a pályamunkákat. A pályázatokat 2023. március 30. és június 30. között lehet benyújtani, a nyertesek 2023. szeptemberében, ünnepélyes keretek között vehetik át a díjakat.
Az Innovációs kategória díjazása 1 millió forint, az Edukációs kategóriájé 500 ezer forint, míg a "Tegyünk együtt" kategória díjazása 300 ezer forint. Első két kategóriában a tanárok, kutatók, agrárszakemberek, felsőoktatásban tanulók, termelők és kertészek pályázhatnak, míg az utóbbi kategóriában a 11-12. osztályos tanulók, iskolás csoportok, osztályok, valamint a téma iránt érdeklődő magánszemélyek pályázatait várják
- tájékoztatott Czinege Erik. Hozzátette, ha olyan pályázat érkezik, amelyik ezekbe a kategóriákba nem illik bele, de releváns, az különdíjban részesülhet. A további részletek a pályázatról a www.novaagricultura.hu oldalon érhetők el.
