A búzafinomlisztre is vonatkozó árstopot április végén két hónappal, június végéig meghosszabbította a kormány, a nagy cégek így maradtak a már korábban meghatározott kvótarendszer mellett, vagyis a számukra megállapított mennyiség erejéig szolgálják ki vevőiket. A hazai lisztmennyiség pedig elegendő ahhoz, hogy a malmok kielégítsék az igényeket. Lakatos Zoltán a Világgazdaságnak elmondta, hogy a legközelebbi áremelés viszont valószínűleg megtöri ezt a csendet, és élénkül a forgalom. Erre a malomipari szereplők tervei szerint hamarosan, május második felében, június elején sor kerül, amikor is a 160 forint körüli kilogrammonkénti átadási árat - a költségnövekedésből számolva - körülbelül 15 forinttal fogják emelni. A magas búzaárakat ugyanis a malmok kénytelenek beépíteni az áraikba. Az áremelkedés ütemét jól érzékelteti, hogy a búza ára az aratás óta több mint duplájára nőtt, a liszt kilónkénti átadási ára pedig 80-90 forintról emelkedett a 160 forintos szintre.
Jöhet a nagy emelés?
Júliustól vélhetőleg a tervezett 15 forintosnál is nagyobb áremelkedésre kell számolni, jelenlegi tőzsdei árakkal számolva ugyanis 135 ezer forintos tonnánkénti búzaár várható arra az időszakra, ez pedig a malomiparnál 220 forint körüli - tehát a mostanihoz viszonyítva 60 forinttal magasabb átadási árat feltételez. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke úgy véli, a költségnövekedést csak a lisztben tudják érvényesíteni, a melléktermékek árát (mint például a korpa), nem. A kérdés pedig az, hogy a búza ára nem emelkedik-e a nyár elejéig? Ugyanis, a szomszédban dúló háború egyik következménye az, hogy ukrán gabona csak minimális arányban kerülhet exportra, vagy egyáltalán nem, ezért a hiányhelyzet határozza meg az áralakulást a világpiacon. Ha megindul az új búza betakarítása, és nem tudják megnyitni az ukrán szállításokat, akkor a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint Törökország hatalmas igénnyel jelentkeznek majd a térség gabonapiacain.
- írja a lap.