Április közepe óta folyamatosak a rendkívüli időjárási események Spanyolország déli és délkeleti régióiban. Május 3-án Valencia körzetében esett 24 óra alatt helyenként 260 mm csapadék, melyet jégeső kísért. Az özönvízszerű esőzések elsősorban a környékbeli citrus-, mandula és olívaültetvényeket károsították. Valencia és Alicante tartományokban a La Unio agrárszövetség becslései szerint 6500 hektár mezőgazdasági területen okozott kárt a rengeteg víz és a jég - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A Katalán Gyümölcs Szövetség (Afrucat, Associacio Empresarial de Fruita de Catalunya) első becslései szerint Katalónia elvesztette csonthéjas gyümölcstermésének 70-85%-át, a körte 35-40%-át, az alma pedig 15-20%-ban károsodott. Murcia tartományban is hasonló a helyzet, itt Rio Mula körzetében május 2-án csapott le egy komoly, tornádóval és 140 mm csapadékkal kísért vihar, ami elsősorban kajsziültetvényeket károsított. Nem csak a fákról levert termés ad okot aggodalomra, hanem a gyökerestől kicsavart fák pótlásáról is gondoskodni kell majd.
Az El Pais tudósítása szerint jégdarabokból álló fehér köpeny borította be a tájat. A súlyos esőzések 10 ezer hektár területet érintettek, elsősorban kajszi, őszibarack, mandula és nektarin ültetvények károsodtak, a mezőgazdasági kár 16 millió euróra, a teljes kár pedig 140 millió euróra becsülhető.
Már tavasszal kialakulnak a mezoléptékű konvektív rendszerek
Az Alicantei Egyetem klimatológusa, Samuel Biener szerint egyáltalán nem tekinthetők elszigetelt eseteknek az utóbbi hetek esőzései, viharai. A jelenség dióhéjban úgy foglalható össze, hogy a globális felmelegedés következtében magasabb hőmérsékletű víztömegek áramlanak a mediterrán térségbe, elsősorban Spanyolország partjaihoz, a szokásosnál melegebb légrétegekben pedig jelentősen megnő a feláramlás sebessége. Így nagy az esélye annak, hogy úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszerek (MKR-ek) alakulnak ki. Ezek olyan zivatarcsoportosulások, amelyek kiterjedése eléri vagy meghaladja a 100 kilométert, és körzetükben néhány órán keresztül képesek dühöngeni a viharok. Az MKR-eket alkotó zivatarok nem egymástól függetlenül működnek, hanem egymással kölcsönhatásba lépve sajátos áramlási rendszert illetve ehhez kapcsolódó extrém időjárási jelenségeket hoznak létre. Ilyen jelenségek korábban is jellemzőek voltak Valencia tágabb térségére, például 1982 októberében rövid idő alatt 600 mm csapadék esett, és a Jucar folyó a gátakat áttörve három települést árasztott el - ez Spanyolország történetének legsúlyosabb árvize volt. Hasonló eset fordult elő La Safor térségében 1987 októberében, amikor 24 óra alatt 800 mm csapadék öntötte el Oliva és Gandia településeket. Alicante 1997-ben tapasztalt ilyen jelenséget, amikor szeptember 30-án pár óra alatt 270 mm csapadék árasztotta el a várost. Ez 2017-ben szinte pontosan megismétlődött, de figyelmeztető jel, hogy ez az özönvíz nem szeptember vége és október közepe között árasztotta el a várost, hanem március 13-án, ami azt jelenti, hogy ebben a kora tavaszi időpontban is elegendő erősségű felszálló légáramlat (konvektív energia) állt rendelkezésre egy komoly vihar kitöréséhez. Félő, hogy ezek a tavaszi események válnak egyre valószínűbbé, gyakoribbá a felmelegedés hatására.
